Előfizetés

A parlamentbe is betörtek a járványügyi szigorítások miatt felbőszült tüntetők, miközben tombol a vírus

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.08. 08:16

Fotó: Mustafa Talha Ozturk / Anadolu Agency
Az indulatokat az váltotta ki, hogy Szerbiában ismét életbe léptek a víruskorlátozások, például a hétvégi kijárási tilalmat.
A szerb rohamrendőrség könnygázzal oszlatta kedd este Belgrádban a járványügyi szigorítások ellen tiltakozókat, akik a parlament épületébe próbáltak bejutni.  A megmozduláson értesülések szerint néhány ezren vettek részt. A tiltakozók egy része áttörte a rendőrségi lezárást, és behatolt a törvényhozás épületébe, ahonnan a rendvédelmi szervek rövid időn belül kiszorították őket. Egy nagyjából száz fős csoport ismét megpróbálkozott bejutni a parlamentbe, de a biztonsági erők könnygázzal és időnkénti rohamokkal tartották távol a tüntetőket. A tiltakozók kukákat és egyéb törmeléket dobáltak a rendvédelmi szervek tagjaira. A helyi sajtó zavargásokról és fosztogatásokról is beszámolt, ezt azonban egyelőre nem erősítették meg. A tüntetés nem sokkal azt követően kezdődött, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök kedd esti sajtótájékoztatóján bejelentette: péntektől ismét hétvégi kijárási tilalmat vezethetnek be Szerbiában a koronavírus-fertőzöttek számának jelentős növekedése miatt. Mint fogalmazott, "csodának kellene történnie, hogy ezt az intézkedést ne hozza meg a válságstáb". A szerb elnök először csak Belgrádról beszélve nevezte kritikusnak a járványhelyzetet. Újságírói kérdésre válaszolva egyértelműsítette, hogy az intézkedést szíve szerint az egész országra kiterjesztené. Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a belgrádi kórházak majdnem megteltek, ezért tábori kórházakat alakítanak ki, és ideiglenes járványkórházakat alakítanak ki több helyszínen. Mint mondta, nemcsak a fővárosban drámai a helyzet, az ország több pontján is járványgócok alakultak ki, mindenhol majdnem beteltek már a kórházak kapacitásai. Az azonosított fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése miatt az Európai Unió országainak többsége nem engedi be a szerbiai állampolgárokat, vagy kéthetes karanténra kötelezi őket. Szerbiából eddig 16 719 fertőzöttet és 330 halálesetet jelentettek a Covid-19-járvány következtében. 

Balkáni béketeremtés: beelőzte az EU Washingtont

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.08. 08:15

Fotó: ARMEND NIMANI, ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Ismét az Európai Unió játszhatja a vezető szerepet a Szerbia és Koszovó közötti megbékélési folyamatban.
Vasárnap Brüsszelbe várják Avdullah Hoti koszovói miniszterelnököt és Aleksandar Vucic szerb államfőt. Eredetileg az Egyesült Államok Vucic és Hashim Thaci koszovói elnök részvételével június végére tárgyalásokat szervezett Washingtonba, ám annak megtartása előtt három nappal vádat emelt a koszovói háborúban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló bíróság Thacival szemben. Donald Trump elnök célja az volt, hogy még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt végre fel tudjon mutatni valamilyen külpolitikai sikert egy esetleges szerb-koszovói kiegyezéssel. Ez a terve azonban kártyavárként omlott össze a Thacival szembeni vádemeléssel. A koszovói elnök ugyanis Washington békekezdeményezéseit támogatta, egyes feltételezések szerint az Egyesült Államoktól remélt segítséget a vele szembeni vádemelés kapcsán. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között egyfajta rivalizálás kezdődött a balkáni béketeremtés ügyében, az amerikai adminisztráció nem törődött azzal, hogy az EU nélkül nem képzelhető el egy tartós szerb-koszovói megbékélés. Most tehát Brüsszelen a sor, s az EU azt reméli, sikerül valamiféle megállapodást elérnie a két vezető között. Némi reményt adhat erre, hogy Aleksandar Vucic megerősödve került ki a június 21-én megrendezett szerb parlamenti választásból, így könnyebben mondhat igent egy Belgrád szempontjából akár fájdalmas kompromisszumra. Pristina nem csak az ország Szerbia általi elismerését akarja, hanem azt is, hogy Belgrád ne akadályozza tovább a nemzetközi szervezetekbe való felvételét. A koszovói parlament egy apró lépést már tett a megbékélés felé, júniusban nagy amerikai és uniós nyomásra eltörölte a szerb termékekre kivetett százszázalékos védővámokat. A Szerbia és Koszovó közötti megbékélési folyamatot eleve Brüsszel kezdeményezte, ez azonban 2018-ban épp a vámok bevezetése miatt szakadt meg. Pristina amiatt hozta meg ezt a radikális döntést, mert Belgrád megakadályozta, hogy a köztársaság felvételt nyerjen az Interpolba. A vasárnapi találkozótól sokat remél az EU, amit az is jelez, hogy pénteken Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök videokonferencián tanácskoznak Hotival és Vucicccsal. Macron tegnap a koszovói kormányfőt fogadta, csütörtökön pedig Vucicot látja vendégül.

Veszélyben a román kormány – Orban újraválasztási esélyeit is rontja a járványhelyzet

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.08. 07:50

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Európában csak három országban rosszabb a járványhelyzet, mint Romániában.
Svédország, Portugália és Luxemburg után Romániában terjed továbbra is legaggasztóbb mértékben a koronavírus. Olyannyira, hogy már tíz európai ország vezetett be utazási korlátozásokat a román állampolgárokkal szemben az utóbbi három hétben aggasztóan megnövekedett fertőzésszámok miatt. Finnország, Norvégia és Málta egyáltalán nem enged be román állampolgárokat, Észtország, Litvánia, Lettország, Írország, Szlovénia és Szlovákia 14 napos elkülönítést ír elő, Ciprus csak egy 72 órásnál nem régebbi negatív koronavírus-teszt birtokában fogadja a Romániából érkezőket. Magyarországra korlátozások nélkül léphetnek be a román állampolgárok. Az elmúlt héten 400 fölötti napi új igazolt fertőzést regisztráltak Romániában, hétvégén  csökkent ugyan az esetszám, de kevesebb tesztet is végeztek. A román szakemberek borús képet festenek. Emilian Popovici, a Román Epidemiológiai Társaság alelnöke sajtónyilatkozata szerint, amennyiben a járványügyi helyzet hasonlóképpen alakul a továbbiakban is, megtörténhet, hogy augusztus végére már napi 800 új fertőzöttel kell számolni, amiből akár 500 szorul majd intenzív terápiás kezelésre.
A helyzet romlását nagymértékben a lakosság fegyelmezetlensége okozta, a rekordszámú és szintű büntetések ellenére ugyanis tömegesen nem tartják be a járványügyi intézkedéseket, de az Orban-kormány többszöri „bénázása” is hozzájárult. Amikor két hónap után május 15-én feloldották a szükségállapotot és áttértek a veszélyhelyzeti eljárásra, akkor is három napon át érvényes szabályozás nélkül maradt az ország, mert a kormány késve terjesztette a parlament elé jóváhagyásra az új törvényt. A joghézagot egyesek tömeges bulizásra használták fel. Múlt héten pedig több kórházban lévő, tünetmentes Covid–19-beteg és karanténközpontokban tartózkodó fertőzésgyanús személy távozott egyszerűen, miután nyilvánosságra került, hogy megszűnt a kényszerintézkedések jogalapja. Az történt, hogy az alkotmánybíróság múlt csütörtökön hatályon kívül helyezte a vonatkozó miniszteri rendeletet, a kormány pedig csak hétfőn, július 6-án fogadta el az új szabályozást. A taláros testület döntése után például egy bukaresti hatósági karanténközpontban megfigyelés alatt tartott száz személy közül több mint hatvan távozott, a hatóságnak pedig semmi eszköze nem volt a távozás megakadályozására. Választási év lévén a járvány is kampánytéma és politikai csatározás eszköze lett. Szeptemberben rendezik meg a júniusról elhalasztott helyhatósági választásokat, novemberben pedig a parlamentit. A bizalmatlansági indítvánnyal tavaly november 4-én hatalomra került jobbközép Orban-kormány támogatottsága igencsak megcsappant, az újra kormányra vágyó szociáldemokrata PSD pedig nem finnyás, ha a járványból politikai hasznot húzhat. Máris gyűjtik az aláírásokat Ludovic Orban kormánya elleni bizalmatlansági indítványhoz, aminek így választás előtt semmi értelme nincs, azon túlmenően, hogy tovább rombolja a kabinet hitelét. Orban pedig tovább bakizik, olyan kijelentéseket tesz, amelyeket demokratikus kormányok nem szoktak megengedni maguknak – mint például az alkotmánybíróság döntésének megkérdőjelezése. A testület azért érvénytelenítette a karanténintézkedések jogalapját, mert „nem lehet miniszteri rendelet szintjén karanténintézkedéseket hozni”. Ezután Orban azt üzente a lakosságnak, ne vegyék figyelembe az alkotmánybíróság döntését, cselekedjenek felelősségteljesen, és azzal vádolta a testületet, hogy nem ez az első döntése, amellyel "meghiúsítja" az állampolgárok egészségének és életének védelmében hozott kormányzati intézkedéseket. Romániában minden botladozás ellenére a jogállamiságot még nem sikerült lenullázni, a kormány a szükségállapotra és veszélyhelyzetre hivatkozva sem kormányozhatott teljhatalommal. Az alkotmánybíróság döntése nyomán ugyan sok, akár fertőzött személy is elhagyta a karanténközpontokat, de amint a testület is jelezte, az alkotmány kimondja, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, a jogalkotó viszont ezt a döntést alkotmánysértő módon az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalta.

Kormányfüggetlen a korrupció

Romániában az előző PSD kormányhoz kötötte a köztudat a korrupciót, ám a járvány a nemzeti liberális kormányzat alatt is szült megakorrupciós esetet. A korrupcióellenes ügyészség, a DNA két hete jelentette be, hogy vád alá helyezte az Unifarm egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket forgalmazó állami vállalat vezérigazgatóját, azzal  gyanúsítják, hogy 760 ezer euró kenőpénzt követelt magának cserében azért, hogy az Unifarm egy egészségügyi védőfelszereléseket forgalmazó cég közvetítésével szerezzen be 250 ezer, a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges védőfelszerelést és 3 millió egészségügyi maszkot. A PSD azonnal azzal vádolta az Orban-kormányt és a mögötte álló pártot, a PNL-t, hogy  saját meggazdagodásukra használták ki a járványt, versenytárgyalás nélkül juttatva előnyös állami megrendelésekhez a PNL holdudvarához tartozó cégeket. A miniszterelnököt hétfőn azzal citálták a parlament elé, hogy tudomása lehetett az állami cégnél gyanított megvesztegetésről, és az ügy egyik szereplője az ő védence. Az Orban-kormány hatalomra jutása után egy sor kórházigazgatót cserélt le, ellenzéke szerint azért, "hogy szabad utat biztosítson az egészségügyi felszerelések beszerzése körüli korrupciónak".