Előfizetés

Sok százmilliárd forint, részben uniós forrás hazai elköltésében bízik Palkovics László

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.13. 10:24

Fotó: Népszava
Az innovációs és technológiai miniszter szerint a koronavírus-járvány első hullámán megspórolt forrásokból jut majd a másodikra is. Maradhat a tiltás a tömegrendezvényekre.
Az első ütemben nem akartuk az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltünk pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére – mondta a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter hazánk energiastratégiájának jövőjéről egyértelműen kiállt az atomenergia mellett a a szén-dioxid semlegesség elérésében. A megújuló energiaforrások közül pedig a naperőművek mellett tört lándzsát. – Magyarországon az éves napsütötte órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély – indokolta az utóbbit. A hazai fejlesztésekről szólva kifejtette, hogy „a ránk váró feladatok megoldásához az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség, de ebben az uniós támogatások is segítséget nyújthatnak”.
„Reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére”

– fogalmazott.

Palkovics László szerint az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, és a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke. Ezt, mint mondta, alátámasztja a Nemzetközi Valutaalap felmérése is. Kiemelte: 
„A magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban.”

Újabb mérföldkőként emlegette a molekuláris biológia terén megvalósuló, úgynevezett HCEMM projektet, a debreceni pilot-oltóanyaggyár és a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Továbbá szerinte egyre inkább előtérbe kerülnek a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdasági, valamint a hadiipari fejlesztések. Palkovics László az általa kormánybiztosként felügyelt fejlesztések közül a Budapest-Belgrád vasútvonal Soroksár és Kelebia közötti szakaszának 578 milliárd forintos bekerülési költségét európai folyamatok alapján reálisnak nevezte. Ugyanakkor határozottan megtérülő beruházásnak tartja a hajdúnánási MotoGP-pálya 65 milliárd forintos fejlesztését, valamint a mogyoródi Hungaroring 40-60 milliárdos teljes rekonstrukcióját is.

Maradhat a tiltás a tömegrendezvényekre

A hvg.hu összefoglalója szerint Palkovics arról is beszélt: látnak esélyt arra, hogy itthon is megnőnek koronavírusos esetszámok, mivel a környező országokban is ez a tendencia. Palkovics szerint ha nő a fertőzések száma, akkor a korlátozások egy részét vissza kell vezetni, de addig is be kell tartani az alapvető óvintézkedéseket, mint a távolságtartás, vagy a boltokban és a tömegközlekedésen a maszkviselés. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy várhatóan nem lazítanak tovább, így nem kapnak zöld utat az 500 főnél nagyobb rendezvények, sőt, olyanokat is megtilthatnak, amelyeket már újból engedélyeztek. A kormány korábbi döntése szerint augusztus 15-ig nem lehet tartani Magyarországon 500 fősnél nagyobb rendezvényeket, ez van még jelenleg érvényben.

Betett a vírus a szabadságoknak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.07.13. 08:00

Fotó: TRMK
Komoly fejtörést okoznak a cégeknek a nyári szabadságolások, számos dolgozó fizetett szabadnapjai ugyanis a koronavírus miatt elfogytak. Olykor úgy, hogy nem is tudtak róla.
Hat nap fizetett, három nap fizetés nélküli szabadság márciusban, nettó 137 800 forintos bér. Nyolc nap táppénz, 14 nap fizetés nélküli szabadság áprilisban, nettó 16 753 forintos kereset. Ezek az adatok szerepeltek egy, a győri ipari parkban targoncásként dolgozó munkavállaló bérpapírjain, miközben a márciust még végigdolgozta. Áprilisban pedig – a koronavírus miatti leállások idején – ugyan valóban nem kellett már bejárnia, ám fizetés nélküli szabadságot nem kért. Márpedig azt a hatályos jogszabályok szerint a munkavállalónak kell igényelnie. A bérpapírokon szereplő összegeken felül áprilisban mindenkinek a kezébe nyomtak még 100 eurót. Így végül ebben a hónapban a győri targoncás nagyjából 52 ezer forintot vihetett haza. A férfi a Vasas Szakszervezeti Szövetségtől kért segítséget, esete azonban egyáltalán nem egyedi. László Zoltán, a Vasas alelnöke azt mondja: a koronavírus miatti leállások árát nagyon sok helyen a dolgozókkal fizettették meg. Többek között azzal, hogy azonnal fizetett szabadságot adtak ki, majd amikor azok elfogytak, fizetés nélkülire küldték őket. Esetenként ráadásul úgy, hogy a dolgozók nem is tudtak róla, hogy szabadságon vannak. Az ilyen jogsértés – amikor a munkavállaló papíron szabadságon van, de valójában dolgozik – korábban is bevett gyakorlatnak számított, az idei első negyedévben azonban megszaporodott a hasonló esetek száma. A munkaügyi ellenőrök tavaly január és március között 588, az idén 880 munkavállaló esetében bukkantak ilyen csalásra. Pedig nem könnyű az ilyet tetten érni, mert papíron minden rendben van. A mégis lebukott munkáltatók ilyenkor a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, vagy egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak. A koronavírus éppenséggel egy ilyen nem várt esemény volt, amelyre – az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentése szerint - különösen a gépiparban reagáltak úgy, hogy átmenetileg szüneteltették a termelést, a munkavállalókat pedig javarészt szabadságra vagy állásidőre küldték. A Budapesti Gazdasági Egyetem májusi kutatása szerint a kis és középvállalkozások több mint harmada igyekezett szabadságolásokkal kezelni a krízist. A Publicus Intézet április közepén készült vizsgálata szerint pedig a dolgozók 13 százaléka volt kényszerszabadságon a járvány miatt. De nemcsak a gyárleállások, hanem a digitálisnak nevezett otthoni oktatás miatt is sok szülőnek szabadságot kellett kivennie. A szabadságolások miatt a munkavállalók jövedelme, mint az a fenti példából is látszik, jelentősen lecsökkent. Még akkor is, ha fizetett szabadságon voltak, hiszen a fizikai dolgozók keresetének 20-30 százalékát a különböző műszakpótlékok, túlóradíjak, jelenléti bónuszok teszik ki. Miután pedig az évben kivehető szabadnapok nagyon sok munkavállalónál elfogytak, a nyár folyamán nem tudnak elmenni nyaralni, azaz ténylegesen pihenni. Egy fiatalabb dolgozónak például egy évben csak 20 szabadnapja van, ami négy hét alatt „lepergett”, ennél hosszabb gyárleállások is voltak. A kisgyerekes családoknál ugyanakkor a 3 hónapos otthoni oktatás után a gyerekfelügyeletet meg kell oldani a 9 hetes nyári szünet idejére is. És akkor még nem is beszéltünk arról, mi lesz, ha jön a második hullám – fogalmazott László Zoltán, aki szerint most nagyon sok cégnél okoz fejtörést a szabadságolás kérdése. Van, ahol a cafeteria fizetett szabadnapokra váltásával próbálkoznak, több helyen azonban ezt már a korlátozások időszakában megtették, így már ez sem járható út. Ritka kivételként akad azért pozitív példa is: egy nyugat-magyarországi üzem 10 nap fizetett szabadságot adott pluszban a dolgozóinak. Várhatóan emiatt az év végi pulykapénz kevesebb lesz, László Zoltán szerint ez akkor is egy nagyon gáláns, és Magyarországon sajnos ritka munkaadói ajánlat. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szintén úgy látja: nagyon nehéz helyzetbe kerültek a dolgozók a koronavírus miatti szabadságolások révén. Sokaknak a gyerekekkel kellett otthon maradniuk, ezért fogyott el a szabadságuk, pedig most a nyáron is meg kell oldani a felügyeletet. A VDSZ az iskolák bezárásakor azonnal javasolta, hogy a 12 éven aluli iskolásokat nevelő családokban legalább az egyik szülő kapjon 75 százalékos bérrel fizetett szabadnapokat. Romániában ezt a segítséget meg is kapták a családok a rendkívüli tanítási szünet idejére, a magyar kormány azonban láthatólag nem is foglalkozott a javaslattal. A nyári szabadságolások kérdése így a VDSZ területén is komoly fejtörést okoz a cégeknek. Van, ahol napközivel segítik a kisgyerekes munkavállalókat, több helyen a cafeteriát váltják át szabadnapokra. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozók esetében több helyen sikerült olyan megállapodásokat is kötni, amelyek értelmében a cég plusz 5 nap pótszabadságot ad ki a dolgozóinak.     

A munkáltató dönt a szabadnap "áráról"

Számos munkáltató igazítja mostanában a cafeteria-rendszerét az új SZÉP Kártya-szabályokhoz, így a rendkívüli fizetett szabadnapok biztosításához megoldás lehet a meglévő cafeteriakeret csökkentése is. Fata László cafeteria-szakértő szerint ehhez készíteni kell egy új szabályzatot, amelyben rögzíteni lehet, hogy az összes munkavállaló vagy csak egy speciális kör számára nyílik-e meg a lehetőség. A rendkívüli fizetett szabadnapok esetén a munkáltató szabadon meghatározhatja, milyen mértékű levonással jár majd egy ilyen nap igénylése. Ez lehet kevesebb és több is, mint amennyibe az a fizetett nap a munkáltatónak kerül, lehet fix összeg, vagy munkakörönként, fizetési kategóriánként különböző.  

Nem jött be a fehérvári vállalkozó trükkje

Vas András Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.13. 07:40

Fotó: Népszava
Bérleti szándékáról tértivevényes levelet küldött a kinézett földek tulajdonosainak, majd annak ellenére, hogy többen nem reagáltak a megkeresésre, húsz évre szóló haszonbérleti szerződéseket készített.
- Próba, szerencse. Ha bejön, a földforgalmi törvény abszurd szabályozása miatt nagyon jól járhat a bérlő, hiszen ő határozhatja meg a bérleti feltételeket, majd bérlőként elővásárlási joga is keletkezik a földterületre, amivel később bizonyára élni is akar – mondta a Népszavának Ángyán József volt parlamenti államtitkár. Aki ugyan évek óta készíti tanulmányait az állami földek elárverezése körüli visszaélésekről, ám a monostorapáti esethez hasonlót még ő sem tapasztalt. A Balaton-felvidéki településen, illetve a szomszédos Hegyesden ugyanis – amint azt a 444.hu megírta – egy székesfehérvári vállalkozó – akinek családja már több földterületet megszerzett a környéken – a tulajdonosok tudta nélkül próbál megszerezni bizonyos birtokokat. Bérleti szándékáról tértivevényes levelet küldött a kinézett földek tulajdonosainak a földhivatalban bejelentett címükre, majd annak ellenére, hogy többen nem reagáltak a megkeresésre – akadtak, akik át sem vették a küldeményt -, húsz évre szóló haszonbérleti szerződéseket készített. A tulajdonosok közül, mivel nem is értesültek a bérleti szándékról, tiltakozni sem tudtak a székesfehérvári férfi terve ellen, a leendő bérlő szerint azonban 30 napjuk volt reagálni az ajánlatára, melyet elutasító válasz híján elfogadottnak tekint. Ezek után a törvény szerint a haszonbérleti szerződéseket, melyek közül többet csak a bérlő írt alá, kifüggesztették Monostorapáti és Hegyesd közös önkormányzatának hirdetőtábláján, hogy az esetleges elővásárlási, vagy előhaszonbérlői joggal rendelkezők értesülhessenek róla, és élhessenek ezekkel a jogaikkal. Tizenöt nap elteltével aztán a jegyző – szintén a jogszabály szerint továbbította a szerződéseket az illetékes földhivatalnak, ahol döntenek a jóváhagyásukról, illetve az elutasításukról, vagy az esetleges előhaszonbérletek jogosultságáról. A leendő bérlő szerint a földtörvény 71. paragrafusa lehetőséget ad a tulajdonos beleegyezésének mellőzésére, ha az illetővel lehetetlen közölni a tervezett megállapodást és a postai megkeresés meghiúsul. Így lehetséges, hogy a földhivatal engedélyezze a föld használatát, a bérbevevő által meghatározott bérleti díjat pedig egy erre kijelölt számlán gyűjtik, hogyha az örökösök – tulajdonosok - egyszer jelentkeznek a földért, felvehessék a felhalmozódott összeget. Mivel lapunk szerint az idézett jogszabály elvileg csak közös tulajdonban álló földekre vonatkozik, nem egyetlen tulajdonos birtokolta területekre, állásfoglalásért megkerestük az Agrárminisztériumot. - Nincs olyan jogszabályi előírás, amely lehetővé tenné egy kizárólagos tulajdonú föld esetén a tulajdonos földjének a haszonbérbe adását a tulajdonos tudta nélkül – felelte a tárca sajtóosztálya. - Ez a gyakorlat a tulajdonos rendelkezési, hasznosítási és használati jogait is sértené. A válaszból az is kiderült, hogy a konkrét esetről az Agrárminisztérium is csak a sajtóból értesült, s ilyesfajta próbálkozásra korábban nem akadt precedens. - Ezen a történeten még én is meglepődtem – jelentette ki Ángyán József is. - Nem tudom, hogy egyáltalán mit keres egy székesfehérvári család Monostorapátiban, hogy gondolja művelni a bérbe venni tervezett földet, nyolcvan kilométer távolságból? Félő, hogy a tulajdonosok és a bérlők bizonyos esetekben nem gazdálkodók, hanem felkészült, jogászokkal körülbástyázott, földügyekben és a hivatali ügyeskedésben is jártas földspekulánsok, akik arra várnak, hogy a zajló EU-s kötelezettségszegési eljárás végeredményeképpen kötelezzék Magyarországot földpiaca külföldiek előtti megnyitására. Ez akár több tízszeres földárbeli emelkedést is magával hozhat, így a ma földbe fektetett pénz belátható időn belül szépen fialhat. Felvetésünkre, hogy a földtörvény elegendő védelmet ad-e a tulajdonosoknak, vagy az esetleges joghézagok miatt érdemes lenne módosítani a jogszabályokat, a minisztérium úgy reagált: álláspontjuk szerint a hatályos földhasználati és földforgalmi szabályok kellő biztosítékot szolgáltatnak ahhoz, hogy az ilyen – teljesen jogellenes – kísérletek ne válhassanak valós földhasználati szerződéssé. - A hatályos szabályozás módosítása nem indokolt – jelentette kis az AM sajtóosztálya –, elegendő, ha az eljáró hatóságok pontosan betartják a vonatkozó törvényi előírásokat. Ezek után kíváncsiak voltunk az illetékes földhivatal álláspontjára: megkerestük a tapolcai földhivatalt és Veszprém Megyei Kormányhivatalt, született-e döntés a haszonbérleti szerződésekről, jóváhagyta-e, vagy elutasította-e a hivatal a bejegyzésüket? - A jogszabályoknak megfelelően valamennyi kérdéses hatósági ügyben megtagadtuk a haszonbérleti szerződések jóváhagyását – válaszolta a kormányhivatal. Ángyán József szavaival: a fehérvári vállalkozó megpróbálta – nem jött be…