Előfizetés

Koronavírus: ígéretes ellenanyagot azonosítottak a kutatók

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 16:33

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
A szakemberek mostani eredményei nagy reményekkel kecsegtetnek a vakcinafejlesztés területén.
A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése szempontjából ígéretes ellenanyagot azonosítottak amerikai kutatók, akik a Science című tudományos folyóiratban ismertették az eredményeiket. A koronavírus ellen készülő vakcinák jelentős részének vizsgálata mostanra elérte a klinikai fázist. A leghatékonyabb ellenanyagválaszhoz szükséges molekuláris sajátosságok feltérképezése azonban még mindig tart. A SARS-CoV-2 koronavírus úgynevezett receptorkötő domén (RBD) segítségével kapcsolódik a megfertőzendő sejtek felszínén kifejeződő ACE2-receptorhoz. A tanulmány szerint
a kutatók nagy erőkkel keresik és már sikerült is felfedezniük néhány olyan antitestet, amely képes megcélozni ezt az RBD-t és blokkolni az ACE2-höz való kapcsolódást.

A kaliforniai Scripps Kutatóintézet szakemberei 294 ilyen ellenanyagot tanulmányozva mutatták ki, hogy az IGHV3-53 nevű gén a leggyakrabban alkalmazott IGHV gén a vírus felületén lévő tüskeszerű fehérjék RBD-jének megcélzására. A szakemberek mostani eredményei nagy reményekkel kecsegtetnek a vakcinafejlesztés területén.

Minden ember másképp látja a tárgyak méretét és elhelyezkedését

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 14:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mindannyian egyedi vizuális ujjlenyomattal rendelkezünk.
Emberenként, de még az egyén saját látómezején belül is eltérő a tárgyak pontos elhelyezkedésének és méretének észlelése – állapították meg a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának kutatói.
„Feltételezzük, hogy a maga tökéletes valójában észleljük a körülöttünk lévő fizikai világot, ám ez a tanulmány azt mutatja, hogy mindannyian egyedi vizuális ujjlenyomattal rendelkezünk”

A szakemberek azt akarták kideríteni, hogy vajon az emberek pontosan ugyanúgy látják-e a környezetükben lévő tárgyakat, például egy asztalon lévő csésze kávé esetében két ember egyetért-e vajon a csésze pontos elhelyezkedéséről vagy arról, hogy a füle elég nagy-e ahhoz, hogy meg lehessen fogni. Az eredmények azt sugallják, hogy a válasz nem.
„Az életünkben több ezerszer is odanyúlunk egy kávésbögréért és gyakorlás révén elérjük a célpontunkat. Arra trenírozzuk magunkat, hogy az általunk látottakkal összhangban koordináljuk a cselekedeteinket”

– magyarázta a szakember.

A dolgok méretének észlelését vizsgáló tesztekben a résztvevőknek különböző hosszúságú köríveket kellett nézniük és megbecsülniük a hosszukat. Meglepő módon az emberek nagyobbnak észlelték ugyanazokat az íveket a látómezejük egyes részein, míg más részein kisebbnek. Az eredmények elképesztő eltéréseket mutattak egyrészt a csoport tagjainak vizuális teljesítményében, másrészt az egyének saját látómezején belül is.
„Noha a tanulmányunk azt sugallhatja, hogy a vizuális hibáink forrása az agyunkban lehet, további vizsgálatokra van szükség a jelenség idegi okának feltárásához. Az is fontos, hogy miként alkalmazkodunk ezekhez és kompenzáljuk a hibáinkat”

– jegyezte meg Wang.

Nem csak a memória romlása jelezheti a demenciát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.15. 14:14

Fotó: BERND THISSEN/dpa Picture-Alliance / AFP
A szellemi hanyatlás lehet egy egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar jele is.
A progresszív demenciának, vagyis az előrehaladó elbutulásnak, amely az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, számos oka lehet – mondta Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. 
A vaszkuláris demencia az agy vérellátási zavarának, oxigénellátásának csökkenése miatt okozza az idegsejtek pusztulását. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása: mini stroke-ok sorozata vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások is. Az úgynevezett Lewy–testes demencia esetén rendellenes szerkezetek okozzák az agyi idegsejtek elhalását. Van, hogy rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását, de lassú vírusbetegségek, például a Jacob-Creutzfeld kór is okozhatnak szellemi hanyatlást. 
A legismertebb demenciával járó betegség az Alzheimer-kór, amely általában fokozatosan alakul ki: először csak enyhe memóriazavarokkal, tanulási nehézségekkel jelentkezik. Jele lehet a megfelelő szó megtalálásának nehézsége, a problémamegoldó-képesség hanyatlása, a döntéshozatalok nehezedése, de a tárgyak háromdimenziós érzékelésének zavara is. 
Alzheimer-kórban, ahogy más típusú demenciákban is, az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi rutinfeladatok: tisztálkodás, öltözködés, evés egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. A teljesítőképességük mentális és fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye, például tüdőgyulladás okozza a halálukat.

Orvoshoz kell fordulni

  • rövidtávú emlékezetkiesés,
  • mindennapi tervezés, döntéshozatal, figyelem nehézségei,
  • beszédzavar (afázia),
  • begyakorolt mozgások zavarai (apraxia),
  • tárgyak, személyek felismerésének nehézsége (agnózia),
  • pszichés változások, zavarok (szorongás, félelem, depresszió),
  • motiváció hiánya, korábban kedvelt tevékenységek feladása,
  • személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.,
  • alvászavarok, éjszakai ködös tudatállapotok megjelenése,
  • vegetatív zavarok: például széklet-, vizeletürítés szabályozási zavar esetén.
A demencia kezelésére nincsenek jól bevált módszerek, és egyelőre oki kezelés sem létezik, a tüneti kezelés azonban a páciensek egy részénél fékezheti a betegség előrehaladását. Ez pedig az érintettnek és a családnak is komoly segítséget jelenthet, így már az első jelek felfedezésekor érdemes orvosi segítséget kérni – hangsúlyozta a szakorvos.