Előfizetés

Trump leváltotta a kampánymenedzserét

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 09:50
Brad Parscale
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Brad Parscale-t eddigi helyettese, Bill Stepien váltja. Parscale a továbbiakban a digitális és adatstratégiák felelőse lesz.
Donald Trump amerikai elnök lecserélte kampánymenedzserét – derült ki az elnök Facebook-oldaláról szerdán, miközben közvélemény-kutatások szerint jelentősen csökkent támogatottsága a demokrata elnökjelöltség várományosával, Joe Bidennel szemben. Brad Parscale-t eddigi helyettese, Bill Stepien váltja. Parscale a továbbiakban a digitális és adatstratégiák felelőse lesz. Trump elmondta, hogy mindkét férfinek oroszlánrésze volt 2016-os megválasztásában, és alig várja, hogy újabb győzelmet ünnepelhessenek együtt. Az elnök úgy véli, hogy az idei választás sokkal könnyebb menet lesz, mert a közvélemény-kutatások szerint elégedettségi mutatóik emelkednek, javul a gazdasági helyzet, és hamarosan úton lesz a koronavírus ellenszere is. Az amerikaiak pedig biztonságos utcákat és közösségeket akarnak – tette hozzá Trump. Parscale röviddel azután csatlakozott Trumphoz, hogy az ingatlanmágnás 2015-ben bejelentette indulását a republikánus elnökjelölti címért. Ő volt az egyik kulcsfigura Trump online jelenlétének felépítésében. Az elmúlt időszakban azonban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az elnök elégedetlen Parscale munkájával, amelyhez egy előző havi oklahomai kampányesemény kudarca is hozzájárult. Trump tanácsadói azt is kifogásolták, hogy az újraválasztási kampánynak nincs központi üzenete. Az elnök népszerűségi mutatója egyúttal megsínyli, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradnak a tömeges kampányrendezvények. A Quinnipiac Egyetem legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy Biden 52 százalékkal vezet, míg Trump támogatottsága csupán 37 százalékos. Az elnök helyzete több kulcsfontosságú ingadozó államban is kétséges. A Quinnipiac kutatása szerint Biden még gazdasági kérdésekben is veri Trumpot, pedig az az elnök egyik hagyományos erőssége. A szavazók Trump koronavírus-járványra adott válaszaival is elégedetlenek, és csak 39 százalékuk gondolja úgy, hogy az elnök törődik az átlagos amerikai állampolgárral. Bidennél 59 százalék ez az arány.

Vesztett Alabamában Trump volt igazságügyi minisztere

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 08:13
Jeff Sessions, Donald Trump amerikai elnök kormányzatának volt igazságügyi minisztere
Fotó: JIM WATSON / AFP
Tommy Tuberville a voksok 61 százalékát szerezte meg, míg Jeff Sessionst a szavazóknak csak 39 százaléka támogatta.
Jeff Sessions, Donald Trump amerikai elnök kormányzatának volt igazságügyi minisztere alulmaradt az alabamai republikánus szenátusi előválasztáson a Trump támogatta republikánus jelölttel szemben – derül ki a szerdán közzétett választási eredményekből. Kedden a republikánusok három amerikai tagállamban – Maine-ben, Texasban és Alabamában – tartottak előválasztásokat, de nem elnökjelöltre, hanem képviselő-, és szenátorjelöltekre voksoltak.
Mindenütt a papírforma érvényesült, egyedül Alabamában nem, s ez nagy feltűnést keltett az amerikai politikai életben.

Alabamában, ahol 2016-ban Donald Trump elnökjelöltként 28 százalékos előnnyel nyert Hillary Clintonnal, a demokraták korábbi elnökjelöltjével szemben, kedden éjjel Tommy Tuberville-nek, az Auburn Egyetem korábbi labdarúgóedzőjének győzelmét hirdették ki a szenátusi előválasztáson.
Tuberville Trump többször nyilvánosan is kifejtett támogatását élvezte, és a voksok 61 százalékát szerezte meg, míg Sessionst a szavazóknak csak 39 százaléka támogatta.

Donald Trump még szerdára virradóra a Twitteren fejezte ki örömét, mint írta: Tommy Tuberville „nagy győzelmet aratott Jeff Sessions felett”. Több elemző, így a közszolgálati rádió (NPR) kommentárja szerint Sessions veresége jelzi, hogy a republikánus táborban szinte osztatlan az újraválasztásáért küzdő Trump támogatottsága. Az egész életében politikával foglalkozó Sessions akkor veszítette el az elnök bizalmát, amikor 2017 márciusában kivonta magát abból a vizsgálatból, amely annak feltárására irányult, hogy vajon Donald Trump 2016-os kampányának munkatársai összejátszottak-e oroszokkal Trump választási győzelme érdekében. Sessions 2017-ben azzal indokolta döntését, hogy 2016-ban, a választási kampány során maga is találkozott a washingtoni orosz nagykövettel, miközben Trump egyik tanácsadója volt. A döntést azonban Donald Trump úgy értékelte, hogy Sessions nem állt ki mellette. Az alabamai politikus 2018 végén – Trump többszöri nyilvános bírálatait követően – lemondásra kényszerült az igazságügyi tárca vezetéséről. Az amerikai elnök az idei kampány elejétől kezdve végig Sessions kihívóját támogatta. Sessions, mielőtt a Trump-kormányzat tagja lett, Alabama szenátora volt a washingtoni kongresszusban, mindig erőteljesen ellenezte az illegális bevándorlást, és a Republikánus Párt konzervatívabb politikusai közé sorolták. Az első szenátor volt, aki 2016-ban támogatásáról biztosította Trump elnökjelöltségét. A mostani előválasztási kampányban is folyamatosan támogatásáról biztosította mind az elnököt, mind a kormányzat programját.

Tüzérségi tűz tábornok áldozattal

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.16. 08:00
Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Polad Hasimov vezérőrnagyot
Fotó: Rahim Muradov / AFP / Sputnik
Az azeri–örmény szembenállás, mint a 80-as évek óta mindig, most is megfelel Moszkva érdekeinek.
Bakuban szerdán több ezres tömeg követelte, hogy az azeri hadsereg teljes erejével sújtson le Örményországra. A két ország határán vasárnap kirobbant ütközet azonban a hadszíntéri jelentések szerint kedden estére csillapodott, a friss hírek már az áldozatok temetéséről szólnak. A BBC összesítése szerint három nap alatt legkevesebb tizenhat ember vesztette életét: tizenkét azeri és négy örmény. Elesett Polad Hasimov azeri vezérőrnagy és vele több tiszt, köztük egy ezredes, míg örmény részről a legmagasabb rangú halott egy őrnagy. Mindkét oldal arról számolt be, hogy a másik polgári létesítményeket és lakott településeket támad, ám az áldozatok listája ezt eddig nem támasztja alá. Az immár több mint harminc éve tartó örmény-azeri konfliktus legújabb fejezete szerencsére nem látszik elérni a 2016 áprilisi négynapos háború szintjét – akkor a két oldalon 110-180 katona és legalább tíz civil vesztette életét. A mostani harcok vasárnap nem sokkal dél után kezdődtek, amikor örmény beszámolók szerint egy azeri alegység megpróbálta átlépni a határt. A felek ezt követően ágyúkból és aknavetőkből lőtték egymást, majd az egyre kiterjedtebb harcokban páncélosokat és csapásmérő drónokat is bevetettek. Jereván azt állítja, hogy lelőttek egy izraeli gyártmányú harci drónt. Azeri oldalról mindez másként látszott, szerintük az örmények provokáltak, ők csak válaszoltak a határ túloldaláról érkező tüzérségi tűzre. Saját magáról mindkét ország azt állítja, hogy csak a másik katonai célpontjait és infrastruktúráját támadta. Azerbajdzsán például legutóbb egy örmény harcvezetési pont elleni sikeres tüzérségi akcióról adott ki jelentést. Az összecsapások ezúttal nem a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah körül robbantak ki, hanem az örmény-azeri határ északi szakaszán, Tuvas település körzetében. Törökország azonnal Azerbajdzsán pártját fogta, míg az Örményországhoz közelebb húzó Oroszország önmérsékletre és tűzszünetre szólított fel. Megfigyelők szerint hiába csapnak magasra az indulatok Azerbajdzsánban, nem valószínű, hogy most általános háború törne ki, mert az rövid úton orosz-török szembenálláshoz vezetne. Az azonban tény, hogy Baku hetek óta egyre harciasabb retorikával követeli, hogy a „minszki csoport” néven emlegetett nemzetközi közvetítők végre kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz Jerevánt, különben – hangzik a fenyegetés. – Azerbajdzsán kénytelen lesz a saját katonai eszközeivel megoldani a konfliktust. A szembenállás, mint a 80-as évek óta mindig, most is megfelel Moszkva érdekeinek, mert garantálja, hogy mindkét fél igyekezzen vele jóban lenni. Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő egyaránt lemondta részvételét a június 24-én, a II. világháborúban aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepségen – feltehetően azért, mert nem akartak a kamerák előtt kezet fogni egymással. A díszszemle azonban azzal kezdődött, hogy az azeri békefenntartók díszszázada, majd közvetlenül mögötte a jereváni védelmi minisztérium 75 fős díszőrsége masírozott végig a Vörös téren. Magyarország az utóbbi tíz évben szoros barátságot ápol Azerbajdzsánnal. Örményország viszont a baltás gyilkos, Ramil Szafarov Bakunak való átadása miatt 2012-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel.