Orbán Viktor;EU-csúcs;mentőcsomag;jogállamiság;

2020-07-17 06:40:00

Mindenki másként szeretne sok pénzt

Tucatnyi fontos kérdésben feszülnek egymásnak az álláspontok, miközben sürget az idő, és minél előbb meg kéne állapodni az EU páratlan nagyságú mentőcsomagjáról.

Nagy szükség van a pénzre! – jószerivel csak ebben van egyetértés a tagállamok között az Európai Unió költségvetéséről és gazdasági helyreállítási alapjáról dönteni hivatott brüsszeli csúcstalálkozó előtt. A pénteken kezdődő és kétnaposra tervezett találkozón a huszonhét állam- és kormányfőnek egy nagyjából 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról kellene megállapodnia. Az előttük álló feladat nehézségét jelzi, hogy a Brüsszelbe érkező nemzeti delegációk az egész hétvégére lefoglalták a szállásukat. A kormányok elszántak, hogy tető alá hozzák a megállapodást, de ugyanilyen elszántan védelmezik az álláspontjukat. "Még nem vagyunk a megegyezés közelében, sőt, elég távol vagyunk tőle, és a siker egyáltalán nem garantált" – fogalmazott egy magasrangú EU tisztségviselő, aki közelről követi az alkudozás folyamatát. Mivel a pénzre valóban nagy szükség van, a derűlátó elemzők abban bíznak, hogy a megállapodási kényszer felülkerekedik az önös érdekeken.

A csúcs résztvevőinek asztalán fekvő javaslatot Charles Michel, az állam- ás kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke dolgozta ki az Európai Bizottság előterjesztése és a tagállami vezetőkkel folytatott kétoldalú megbeszélései alapján. A kompromisszumos indítvány mégsem tetszik senkinek. Ki ezért, ki azért vitatja a büdzsé és a mentőcsomag nagyságát, a hozzáférés feltételeit, a támogatások és a hitelek arányát, a pénzköltés ellenőrzésének módját, és főként az országonként majdan lehívható összegek nagyságát.

Orbán Viktor országgyűlési határozatba foglalt világos magyar állásponttal érkezik az uniós csúcsra. Brüsszeli diplomaták mégis abban bíznak, hogy engedni fog, és utat enged például a jogállamisági feltételrendszer bevezetésének. Csütörtök estére Magyarország egyedül maradt az ellenvéleményével, sem Lengyelország, sem más tagállam nem emelt már kifogást az ellen, hogy a jövő évtől pénzmegvonással lehessen büntetni azokat, akik nem hajlandók betartani a jogállami normákat. A 7. cikkelyes eljárás lezárását célzó magyar követelés pedig leginkább értetlenséget és elutasítást keltett nyugat-európai diplomáciai körökben.

Az Európai Tanács elnökének legfrissebb javaslata 1074 milliárd eurót szán a 2021-2027 közötti közösségi költségvetésre, és 750 milliárdot a járvány következményeinek enyhítését szolgáló gazdaságélénkítő támogatásokra, projektekre. Az EU döntően tagállami befizetésekből fedezi a büdzsét, míg a helyreállítási alapot a tőkepiacokon közösen felvett hitelekből tervezi feltölteni. Az utóbbiból 500 milliárdot osztanának szét a tagállamok között vissza nem térítendő támogatásokra, a maradék 250 milliárdot hitelként adnák tovább az arra igényt tartó országoknak. Mivel az unió a legjobb minősítésű adósok közé tartozik, ezért rendkívül kedvezményes hitelekhez juthatna, amelyeket azután ugyanilyen jutányosan folyósíthatna az önként jelentkezőknek.

A tagállamok takarékos négyesnek nevezett csoportja – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – túl nagynak tartja a gazdasági helyreállításra szánt alapot, és támogatások helyett inkább hitellel segítené a leginkább rászoruló országokat. A Covid-19 miatt súlyos válsághelyzetbe került dél-európaiak, köztük az olaszok, a spanyolok, a portugálok elégedettek a nekik szánt, valóban horribilis összegű támogatásokkal, viszont kifogásolják, hogy a nettó befizetők a pénzek elköltését szigorú feltételekhez kötnék és ellenőriznék. Néhány kelet- és közép-európai ország nem tartja tisztességesnek, hogy a tervezett helyreállítási alapból a gazdagabb országok jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki, mint a szegényebbek.

Magyarország azt is nehezményezi, hogy mindeközben a következő költségvetésből lehívható kohéziós forrásai is jelentősen megcsappannának, a jelenlegi ciklusban felhasználható 24,5 milliárd euróról 17,9 milliárdra csökkennének. A fejletlenebb tagállamoknak az sem tetszik, hogy mélyen bele kell nyúlniuk a zsebükbe, mert a tehetős országok éves visszatérítésre tartanak igényt a befizetéseik után.

Ha a hétvégén nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, úgy a nyár folyamán, lehet, hogy még júliusban, a huszonhetek valószínűleg ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.