Előfizetés

Már jövő héttől kötelező lesz maszkot viselni a nyilvános zárt helyeken Franciaországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:56

Fotó: Mehdi Taamallah / AFP / NurPhoto
Az erről szóló rendelet szankciókat ír majd elő a szabálysértőknek.
Miután Franciaországban a jelek arra utalnak, hogy a koronavírussal fertőzöttek száma „enyhén emelkedni kezdett”, a kormány úgy döntött, hogy már a jövő héttől kötelezővé teszi a maszkviselést a nyilvános zárt helyeken. A szabálysértők pénzbírsággal sújthatók – jelentette be Jean Castex miniszterelnök péntek este a France2 közszolgálati televízió híradójának stúdióvendégeként. A kormányfő szerint ugyanakkor nem nevezhető súlyosnak a helyzet az országban, de arra kért mindenkit, hogy maradjon elővigyázatos a nyáron. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a barcelonaihoz hasonló újabb járványügyi korlátozás, a kormányfő azt mondta: „sokkal inkább romlott” a helyzet Spanyolország északkeleti részén, mint Franciaországban, ahol azonban „vitathatatlan, hogy az emberek kevésbé tartják be az előírásokat”.
„Azt viszont nem tudjuk, hogy mi lesz három hét múlva, ezért elővigyázatosságból még többet kell tesztelni, és tudatosítani a veszélyt az állampolgárokban”

– tette hozzá.

A kormány dolgozik azon, hogy általánossá tegye a tesztelést a repülőtereken és a kikötőkben az ide érkező külföldiek, illetve a hazatérő franciák számára – mondta. Jean Castex megerősítette, hogy
a maszkviselés a jövő héttől kötelező lesz minden nyilvános zárt helyen, az erről szóló rendelet szankciókat ír majd elő a szabálysértőknek, de a büntetés összegét nem mondta meg.

Emmanuel Macron államfő kedden még azt mondta, hogy augusztus 1-jétől lesz kötelező a maszkviselés a nyilvános zárt helyeken, de azóta a kormány a gyorsabb bevezetésről döntött. A legnagyobb francia áruházláncok pénteken bejelentették, hogy hétfőtől minden üzletükben kötelező a vásárlóknak maszkot viselni. A tömegközlekedési járműveken már május óta kötelező a maszkviselés. Az éttermekben, a vendéglátásban a dolgozóknak jelenleg kötelező a maszkviselés, a vendégeknek pedig érkezéskor, távozáskor, és ha felállnak az asztaltól, akkor kell viselniük a maszkot. Az üzletekben viszont eddig csak ajánlott volt a maszkviselés, ahogy a munkahelyeken is a munkáltatók dönthettek a szabályozásról. Az egészségügyi tárca péntek esti közleménye szerint
a héten 3800 új fertőzöttet regisztráltak, és az általános karantén május 11-én kezdődött fokozatos feloldása óta 512 járványgócot (ami legalább három fertőzöttet jelent) tártak fel, amelyek közül 324-et már teljesen felszámoltak.

Az elmúlt 24 órában 14 áldozatot követelt a Covid-19 fertőzés, így a betegségben meghaltak száma 30 152-re nőtt. A kórházi betegek száma viszont továbbra is egyenletesen csökken. Kórházban jelenleg 6688 fertőzöttet ápolnak, ami 150-nel kevesebb, mint csütörtök este volt. Lélegeztetőgépre kapcsolva 477-en vannak az előző napi 481-hez képest. A betegek 71 százalékát továbbra is a párizsi régióban és az ország északkeleti részében, valamint a tengerentúli Guyanán ápolják. A reprodukciós ráta országos átlagban július eleje óta meghaladja az 1-et, jelenleg 1,2, ami azt jelenti, hogy száz koronavírus-fertőzött legalább 120 másik embernek adja tovább a Covid-19 betegséget okozó vírust, azaz a vírus terjedése gyorsul. A francia hírtelevíziókban a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy amióta megkezdődött a nyaralási szezon, egyre többen feledkeznek meg az ajánlott egészségbiztonsági előírásokról (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés), ezért egyes régiókban a koronavírusos esetek számának növekedése „kiemelt figyelmet” érdemel, és van ahol „aggasztó folyamatot” tükröz. Leginkább az Atlanti-óceán partján elterülő Bretagne-ban ugrott meg a reprodukciós ráta (2,6) több járványgóc feltárása miatt, a helyzet viszont az egészségügyi hatóságok szerint nem ad okot aggodalomra, mert a vírus terjedése továbbra is „gyenge”. A hatóságok magyarázata szerint egy járványgóc feltárásakor tömeges tesztelést végeznek, és ezért hirtelen sok ember jelenik meg a rendelőintézetekben és a sürgősségi osztályokon, ami önmagában nem jelenti azt, hogy a vírus terjedése ténylegesen erősödött volna. Márpedig a gyéren lakott Bretagne-ban négy járványgócot találtak a héten, és ez a korábbiakhoz képest jelentős számú szűrést eredményezett, és emiatt ugrott meg ott a reprodukciós ráta. Az összérték viszont azt mutatja, hogy míg országosan 100 ezer emberre 4,3 fertőzött jut, addig Bretagne-ban csak 2,8. A Bretagne-tól nem messze található Mayenne megyében viszont 50,1-re ugrott fel a fertőzöttek száma 100 ezer lakosonként, ami meghaladja a riasztási szintet. Itt a reprodukciós ráta viszont csak 1,5. A hatóságok szerint a délnyugati Nouvelle-Aquitaine régióban ugyanakkor ténylegesen „nyugtalanító folyamat” figyelhető meg. Ezt a régiót mostanáig szinte teljesen megkímélte a vírus, a héten viszont hét új járványgócot tártak fel a hatóságok, amelyek közül egy köthető idősotthonhoz, a többi családi események során, általában esküvőkön történt fertőzés eredménye, miután a résztvevők nem tartották be az egészségbiztonsági előírásokat.

A harmadik halálos ítéletet hajtották végre a héten az USA-ban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az amerikai igazságügyi miniszter tavaly jelentette be, hogy a minisztérium ismét megkezdi a szövetségi bíróságok által kiszabott halálos ítéletek végrehajtását.
A harmadik szövetségi halálos ítéletet hajtották végre a héten az Egyesült Államokban – jelentette be a szövetségi igazságügyi minisztérium pénteken Washingtonban. Az 52 éves Dustin Lee Honkent 2004-ben ítélték halálra, mert ő és a barátnője 1993-ban meggyilkoltak öt embert a középnyugati Iowa államban. Honken az iowai kábítószermaffia vezetője volt. A vádirat szerint egy amfetaminszállítmány átvételének öt szemtanúját gyilkolta meg. Az ítélet végrehajtását tudató közleményében Kerri Kupec, az igazságügyi tárca szóvivője leszögezte: „csaknem három évtizeddel azt követően, hogy hidegvérrel véget vetett öt ember, köztük két kislány életének, csupán azért, hogy önmagát és bűnszervezetét védje, Honken végre szembenézett az igazságszolgáltatással”. Mark Bennett nyugalmazott bíró, aki annak idején Honken ügyében ítélkezett, korábban úgy nyilatkozott: mindig ellenezte a halálbüntetést, de ha van valaki, aki megérdemli, akkor az Dustin Lee Honken. Honken tettestársát, Angela Johnsont szintén halálra ítélték, de Bennett bíró később életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatta az ítéletet. A héten Honken volt a harmadik bűnöző, akit szövetségi bíróság által hozott halálos ítélet után kivégeztek. Kedden a szintén gyilkosságért elítélt Daniel Lewis Lee-n, csütörtökön pedig Wesley Ira Purkey-n hajtották végre az ítéletet. Lee és Purkey szintén bestiális gyilkosságot követett el. Mindhármukat Indianában és méreginjekcióval végezték ki. Az amerikai igazságügyi miniszter, William Barr tavaly jelentette be, hogy az igazságügyi minisztérium ismét megkezdi a szövetségi bíróságok által kiszabott halálos ítéletek végrehajtását. Ezt a szövetségi kormányzat még 2003-ban állította le a végrehajtás módja miatti vitára hivatkozva. A 2003-as döntés azonban csakis a szövetségi bíróságok ítéleteire vonatkozott, az egyes amerikai tagállamokban változatlanul végrehajtották a helyi bíróságok halálos ítéleteit.

Kiakadt az EU, amiért Washington szankciókkal fenyeget uniós cégeket

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:23
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
Arra figyelmeztették az amerikai kormányt, hogy vitáit szövetségeshez méltón rendezze az unióval.
Az Európai Unió figyelmeztette pénteken az amerikai kormányt, hogy hagyjon fel az Oroszország és Európa között tervezett gázvezetékek kiépítésében részt vevő uniós cégek szankciókkal való fenyegetésével, és vitáit szövetségeshez méltón rendezze az unióval. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten közölte, hogy Washington büntetőintézkedésekkel fogja sújtani azokat az európai cégeket, amelyek nem vonulnak ki az Északi Áramlat-2 nevű orosz-német és a Török Áramlat nevű orosz-török gázvezeték kivitelezéséből, ugyanis az amerikai kormány szerint ezek a cégek egy 2017-es szövetségi törvény hatálya alá esnek. Ez a törvény „az Egyesült Államok ellenségeinek szankciókkal való elrettentését” szolgálja – emlékeztetett. Donald Trump amerikai elnök már tavaly decemberben rendeletet írt alá olyan szankciók lehetőségéről, amelyek büntetnék az orosz-európai gázvezetékek kiépítésében részt vevő vállalatokat, mert kormánya szerint az újabb vezetékek növelnék Európa függését az orosz energiától, és ezzel erősítenék Moszkva politikai befolyását a kontinensen. Németország és az EU is élesen bírálta akkor ezt a rendeletet, az európai ügyekbe történő amerikai beavatkozásnak minősítette. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte pénteken, hogy ezek a szankciók „törvényes üzleti tevékenységet folytató” európai cégeket sújtanának. Emlékeztetett, hogy Washington büntetéssel fenyegeti azokat a cégeket is, amelyek üzleti tevékenységet folytatnak Iránnal vagy Kubával, illetve fenyegeti a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkatársait. Borrell közölte: az EU tiltakozik azon amerikai politika ellen, amely egyre inkább cégek vagy egyének büntetésével akarja elérni céljait szerte a világon.
„Ha vita van köztünk mint szövetségesek között a politikáról, akkor az Európai Unió mindig nyitott a párbeszédre, de nem a szankciókkal való fenyegetés árnyékában. Az európai politikáról az európaiak döntenek, nem kívülálló országok”

– szögezte le.