Előfizetés

Afrika vadvédelmére is fenyegetést jelent a járvány

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 12:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az illegális vadkereskedelem monitorozása, az orvvadászat elleni műveletek és a rendszeres járőrözések is csökkentek.
Az afrikai országok biológiai sokféleségére és vadvédelmi erőfeszítéseire is fenyegetést jelent a koronavírus-járvány – derült ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tettek közzé Nairobiban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kelet-és dél-afrikai regionális vezetője, John Waithaka szerint a világjárvány aláaknázza a veszélyeztetett fajok védelmét. A jelentés ismertetésekor a szakember elmondta, hogy
az illegális vadkereskedelem monitorozása, az orvvadászat elleni műveletek és a rendszeres járőrözések is csökkentek a járvány kirobbanása óta.

Waithaka szerint a járvány hátráltatja a biztonsági műveleteket, gyengíti a védett területek és a kulcsfontosságú partnereik együttműködését, valamint megfosztja az anyagi támogatástól a biodiverzitás megőrzését célzó programok jelentős részét. A szakember hangsúlyozta, hogy megfelelő helyszíni bűnüldöző szervek hiányában az orvvadászat, az illegális vadkereskedelem és az egyéb, vadvilágot érintő bűncselekmények is valószínűleg fokozódni fognak. Waithaka megjegyezte, hogy
a közelmúltban elért természetvédelmi sikerek könnyen semmivé válhatnak, aminek pusztító hatása lenne a fenntartható fejlődésre, az emberi egészségre és a jól-létre nézve.

A 19 afrikai országra kiterjedő jelentés szerint nagy szükség van a védett területeken kívül eső régiók megóvására, az illegális vadkereskedelem monitorozására, a veszélyeztetett fajok védelmére rendszeres járőrözések révén, valamint az esetleges jövőbeli járványokra való hatékony reagálást lehetővé tevő stratégiák kidolgozására. A jelentés szerint a megfelelő anyagi erőforrások hiánya az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a védett területeknek szembe kell nézniük.
„A Covid-19 tovább súlyosbította az amúgy is nehéz helyzetet, mivel a legtöbb ország most elesik a turizmusból és egyéb forrásokból származó bevételeinek 60-100 százalékától”

– fűzte hozzá Waithaka.

A mutatók szerint az afrikai védett területek 79 százaléka mindössze hat hónapig képes alapszinten működni a járvánnyal összefüggő pénzügyi nehézségek mellett.

Sörényeshangyász-kölyök a fővárosi állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.17. 17:43

Fotó: Bagosi Zoltán / Facebook/BUDAPEST ZOO
Már a közönség is láthatja a nemrég született sörényeshangyász-kölyköt a Fővárosi Állat-és Növénykertben; a kicsi még főleg anyukája hátára csimpaszkodva cipelteti magát - közölte a Fővárosi Állat-és Növénykert pénteken.
A sörényes hangyász kölyök még július 5-én jött a világra, de az első bő egy hétben csak kevesen láthatták. Az anyaállat sokat pihent és ilyenkor - ahogy a sörényes hangyászoknál szokás - saját magát és kölykét is betakarta bozontos farkával - olvasható a tájékoztatóban. Az elmúlt napokban viszont már egyre többször lehetett látni a kölyökhangyászt, de a nemét még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani. A budapesti sörényeshangyász-tenyészpár, a hétéves Isabela és a nyolcéves William már nem először nemzettek utódot: a nőstény 2016-ban és 2018-ban is életet adott egy-egy kölyöknek. A hangyászok az emlősállatok egyik különleges csoportjába tartoznak és a lajhárokkal, valamint az övesállatokkal, vagyis a tatukkal állnak közelebbi rokonságban. Négy fajuk ismeretes, közülük a sörényes hangyász nő a legnagyobbra, a kifejlett állatok súlya akár 40 kilogramm is lehet, hosszuk pedig a két métert is elérheti. A sörényes hangyász Dél-és Közép-Amerika számos országában őshonos, a faj helyzetét sebezhetőnek minősítette a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN).  A sörényeshangyász-kölyök mellett az állatkert több más kisállat születéséről is beszámolt az elmúlt napokban. A Kelet-Afrikában őshonos szürkenyakú koronásdarvaknál (Balearica regulorum gibbericeps) két fióka kelt ki nemrégiben, de láthatók már a társas prérikutyák (Cynomys ludovicianus) kölykei is, amelyek csak az elmúlt hetekben merészkedtek elő a földalatti üregrendszerből. Rajtuk kívül még sok más kölyök született az elmúlt időszakban: a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a tapíroknál, a kétpúpú tevéknél, a rózsás flamingóknál, a kihalástól fenyegetett tarvarjaknál, a fekete hattyúknál és sok más állatnál is cseperedő kölyköket és fiókákat láthat a közönség.

Vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el a Balatonon

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.16. 15:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését.
Harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtöktől a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mértek - közölte az OVF.      Az adatokat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma mérte az elmúlt egy hétben. A kárelhárítási készültség keretében a szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését. A munkálatok Balatongyörök térségében a lehető legrövidebb időn belül megindulnak. A vízminőségi kotrás a strandok használatát nem befolyásolja - írták. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) honlapján megjelent tájékoztatás szerint az algák mennyisége a Balatonból július 13-án, a part mentén vett vízmintákban a nyílt vízinek csaknem a háromszorosa volt. A kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Kitértek arra, hogy a Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvízkivételt. Az elmúlt időszakban a Balaton nyílt vizében az algák mennyisége mindenhol alacsony volt, miközben a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein - közölte az Ökológiai Kutatóközpont. 
Az OVF sajtóosztálya az MTI kérdéseire válaszolva közölte, az elmúlt hetekben a Balaton-part közelében és a tóközépen is regisztráltak úgynevezett hipertróf határértéket (75 mg/m3) meghaladó klorofill-A koncentrációt, ami jelentős algaprodukció kialakulását jelzi. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a nyári szezonban heti gyakorisággal, szükség esetén háromnaponként végez méréseket a tóközepi négy medencéből, valamint a Zala-torkolatnál vett vízmintákból. Májustól működnek a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében online távjelző szenzorok, amelyek azonnal tájékoztatnak a klorofill-A és az oldott oxigén koncentrációjának alakulásáról. Ezekből lehet következtetni az algásodás kialakulására és változására. A bejelentések alapján minden esetet kivizsgálnak, függetlenül attól, hogy azok partmenti vagy kikötőt érintő jelzések. A legutóbbi mérés szerdán történt a tóközepeken és Balatonfenyvesen, a vízminták laborálása folyamatban van. Az OVF válaszából az is kiderül, hogy az elmúlt hetekben a magas nyári léghőmérséklet következtében a tó vize többször is huzamosan 24-26 Celsius-fokos volt, ami kedvezett az algatömeg kialakulásának. A hétvégi vihar átforgatta és lehűtötte a víztömeget, ezzel szétoszlatta a nagytömegű algatelepeket, amelyek azonban jelentős vízmozgás hiányában bármikor újra megjelenhetnek magas vízhőmérséklet esetén. Miután az elsődleges vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az algatömeg-képződés alapvetően belső terhelésből származik, hosszú távon ennek jelentős csökkentése hozhat eredményt. Mindemellett a déli parti befolyó vízfolyások is jelentősen hozzájárulnak a partmenti sáv vízminőségének alakulásához. A lehetséges beavatkozások előkészítése folyamatban van - közölte az OVF.