Előfizetés

Nancy Pelosi: Trumpot „ki fogják füstölni” a Fehér Házból

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.21. 06:55
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
„Van egy folyamat, s annak semmi köze ahhoz, hogy a Fehér Ház egy bizonyos lakója úgy érzi, nem kell kivonulnia onnan, de akkor ki kell füstölni őt onnan, mert az elnökség az elnökség” – mondta a demokrata párti házelnök.
Donald Trump amerikai elnököt „ki fogják füstölni” a Fehér Házból – jelentette ki Nancy Pelosi demokrata párti házelnök hétfőn újságíróknak, válaszul az elnök egyik vasárnapi interjújára. A Fox televízió vasárnap több témakört átfogó interjút sugárzott Trumppal, aki arra a felvetésre, hogy előfordulhat-e, hogy nem fogadja el az esetleges választási vereséget, úgy fogalmazott:
„majd meglátjuk, most nem mondok sem igent, sem nemet”.

Szavait néhány demokrata párti politikus és a liberális sajtó egy része úgy értelmezte, hogy esetleges választási veresége esetén Trump nem lenne hajlandó átadni a hatalmat. Pelosi házelnök a demokratákhoz közel álló MSNBC televíziónak hétfőn adott interjújában reagált az elnök szavaira.
„Van egy folyamat, s annak semmi köze ahhoz, hogy a Fehér Ház egy bizonyos lakója úgy érzi, nem kell kivonulnia onnan, de akkor ki kell füstölni őt onnan, mert az elnökség az elnökség”

– fogalmazott a házelnök.

Pelosi azt hangoztatta, hogy Trump „akár tud már róla, akár nem, el fogja hagyni” a Fehér Házat. Közölte:
„az, hogy esetleg nem akar kivonulni a Fehér Házból, még nem jelenti azt, hogy ne tartanánk meg az Egyesült Államok jogszerűen megválasztott elnökének beiktatási ünnepségét”.

Megszólalt Joe Bidennek, a demokraták várható elnökjelöltjének szóvivője is. Andrew Bates úgy fogalmazott:
„ezt a választást az amerikai nép dönti majd el. S az Egyesült Államok kormányzata teljes mértékben képes arra, hogy kivezesse a Fehér Házból a jogosulatlanul ott tartózkodókat”.

Szabad szemmel: mély megosztottságot tártak fel az öt napig tartó egyeztetések az EU-csúcson

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.21. 06:33

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 21.
Reuters Az Európai Tanács elnöke megerősítette és egyben történelminek minősítette, hogy sikerült megállapodni a gazdasági ösztönző csomagról a tervezettnél 3 nappal tovább tartó uniós csúcson. A hajnali negyed 6-kor rendezett brüsszeli sajtótájékoztatón Charles Michel úgy értékelte, hogy itt többről van szó, mint pénzről, mert a megállapodás a munkavállalóknak és családjaiknak segít, hogy dolgozhassanak. Az egészségük, a jólétük múlik rajta. Emmanuel Macron szintén korszakosnak nevezte az egyezséget, mert mint mondta, az EU a hosszú távú költségvetés, illetve az újjáépítési terv révén már meg tud küzdeni a vírussal. A Bizottság első embere lélegzetellálítónak minősítette, hogy tető alá tudták hozni a kompromisszumot, amely Ursula von der Leyen szerint meghatározza az unió jövőjét. A német kancellár arról beszélt, hogy a jelzés fontos az unió határain kívül, mármint hogy az eltérő hátterű államok képesek a közös cselekvésre. A lényeg, hogy a gazdaságok helyreállítására változatlanul 750 milliárd eurót szánnak, de ezen belül a korábban javasolt 500 helyett 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön, amelyet vissza kell majd fizetniük az érintett kormányoknak. Viszont bejött a takarékos négyek szívós ellenállása, mert ők sokkal nagyobb visszatérítést kapnak, mint idáig.
Süddeutsche Zeitung A lap a jogállamiság ügyében a DPA német hírügynökség, illetve diplomáciai források alapján azt jelentette, hogy némiképp felvizezett formában ugyan, de közfelkiáltással fogadták el a javaslatot, amelyet a lett kormányfő ismertetett. Eszerint az Európai Tanács szükségesnek tartja a jogállam, illetve az uniós pénzügyi érdekek védelmét. (Az előző verzió jóval határozottabban fogalmazta meg azt a törekvést, hogy fel kívánják számolni a demokratikus kormányzás során hiányosságokat, és világosabb, pontosabb kritériumokat szabtak volna meg a bajok meghatározásánál.) Mindenesetre a végleges változat értelmében is feltételekhez kötik a támogatások folyósítását. Eszerint ha a Bizottság szükségesnek látja, akkor felvetheti a szankciókat, amelyet azután a Tanácsban kétharmaddal kell elfogadni. A kompromisszumos indítvány kidolgozásában a német, a francia és több keleti delegáció is közreműködött. Ugyanakkor a lengyel kormány úgy értékelte, hogy törölték a jogállamisági kikötést. Egyébiránt úgy hírlett, hogy Angela Merkel és Orbán Viktor megállapodott a jogállami eljárás beszüntetésében, ám ezt német részről cáfolták. A kancellár szóvivője közölte: a magyar kormány késznek mutatkozott minden lépést megtenni, hogy a Tanács dönteni tudjon a 7-es paragrafus alapján. Berlin az EU soros elnökeként megígérte, hogy a lehetőségeihez képest előreviszi ezt a folyamatot.
Guardian Az újság is úgy tudja, hogy Michel jócskán enyhített a korábbi megfogalmazáson, így Magyarország és Lengyelország extra biztosítékokat kapott, hogy ha bármelyik állam esetében a jogállami aggályok miatt beindítják a folyamatot, akkor az objektív szempontok alapján, diszkriminációmentesen történik, minden tagállamok egyformán kezelnek, elfogulatlanul, a rendelkezésre álló tények alapján. Az újság emlékeztetőül megjegyzi, hogy mind Budapestet, mind Varsót az igazságszolgáltatás függetlenségének, illetve a kisebbségi jogok megsértésével vádolják.
FT Mély megosztottságot tártak fel az öt napig tartó egyeztetések, mármint hogy a kormányok mennyire hajlandóak segíteni a többieknek. A törésvonalakat igen bonyolult tárgyalások árán lehetett csak áthidalni – írja az üzleti körök vezető európai orgánuma. Az egyik ilyen fő ellentét az volt, hogy miként kössék a pénzeket a jogállam érvényesüléséhez, merthogy nagy az aggodalom a lengyel bíróságok önállósága, illetve általában, a magyar demokratikus normák helyzete miatt. Csakhogy amikor keményebb szankciókról esett szó, Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az egész gazdasági csomagot. A megoldás a német, illetve a lett miniszterelnök jóvoltából végül az lett, hogy minősített többséggel lehet majd elrendelni a kifizetések felfüggesztését, ha valamely kormány megszegi a közös normákat. A Bizottságnak egyben javaslatokat kell letennie az asztalra, hogy hatékonyabban meg lehessen akadályozni a csalásokat, mind a következő költségvetés, mind a pénzügyi segítség felhasználása során.
Frankfurter Rundschau Nem tudni, ez a formula mennyire felel meg az európai kereszténydemokraták strasbourgi frakcióvezetőjének, mindenesetre Weber még az este úgy nyilatkozott, hogy ha a megállapodás nem írja elő a jogállamiság tiszteletben tartását, akkor az Európai Parlament vétózni fog. Kifejtette, hogy ez a kérdés döntő, mert az EU nem kérheti számon a demokratikus játékszabályokat a világban, ha a maga részéről nem tartja be azokat. A CDU külpolitikai szóvivője közben arra panaszkodott, hogy jó pár tagállam igencsak önzően viselkedett a tanácskozáson. Röttgen kifejtette, hogy itt nem a pénzügyi csomag forog kockán, hanem hogy egyáltalán van-e értelme az uniónak. És amikor ilyen példátlan járvány, illetve gazdasági visszaesés üt be, akkor döntő a szolidaritás. Szavait egyaránt intézte a fukar négyekhez, akikhez csatlakozott Finnország is, illetve a kedvezményezett államokhoz is, mivel azok nem bizonyították, hogy ésszerűen használják fel a pénzeket. Hozzátette, hogy a szervezet táborokra eshet szét, északon, délen, illetve keleten a jogállamiság miatt. Hogy ne így legyen, azt a német-francia tengelynek kell meggátolnia.
FAZ Az EP Költségvetési Bizottságának elnöke kijelentette, hogy számára teljesen elfogadhatatlan a jogállam ügyében kirajzolódott megoldás, minthogy az messze elmarad attól, amit a Bizottság, illetve az Európai Parlament szorgalmazott. A CSU-s Monika Hohlmeier meglengette, hogy Strasbourg betart az egyezségnek, még akkor is, ha várhatóan brutális nyomás nehezedik majd a képviselőkre, mármint hogy adják be a derekukat. És az sem számít, ha az állam- és kormányfők netán azzal érvelnek, mennyire nehéz volt még ezt a szerződést is tető alá hozni. A tudósítás emlékeztet arra, hogy a bajor politikus a minap éles csatába keveredett a cseh kormányfővel, miután annak cégbirodalma kétes módon vett igénybe uniós támogatásokat. Akkor úgy foglalt állást: nem szabad megengedni, hogy egyes tagországokban putyini rendszer lépjen a jogállam helyébe. A német szociáldemokraták egyik képviselője arra hívta fel a figyelmet,, hogy Kelet-Európában sokan félnek, nehogy még inkább a demokrácia és a jogállam lássa a kárát, ha nem lesz hatékony ellenőrzési rendszer. Philippe Lambert, a zöld frakció társelnöke elsődleges fontosságúnak minősítette a jogállamiság számonkérését szolgáló mechanizmus megteremtését. Hasonlóképpen értékelte a helyzetet a holland liberális In’t Veld is, aki katasztrófának nevezte a csúcsot, mert az soha vissza nem térő alkalmat kínált, hogy új úton induljon el a közösség a demokrácia érdekében. Ő is azt fejtegette ugyanakkor, hogy az európai képviselőket nem kötik a tagállami kormányok utasításai.
The Times A holland miniszterelnök úgy reagált Orbán Viktor és mások bírálatára, hogy nem azért mentek Brüsszelbe, mert később ott akarnak lenni egymás születésnapi buliján. Valamennyien a saját országuk érdekeit képviselik, profiként. A német diplomácia vezetője úgy értékelte a belvillongásokat, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni, ha azt szeretnék, hogy az EU ismét erős legyen. A járvány mindenkit megrázott, hangsúlyozta Maas. Az Európai Tanács elnöke viszont azt emelte ki, hogy megállapodáshoz nem áldozzák fel a közös törekvéseket. Nem elvből, hanem egyszerűen mert a földrész egészen rendkívüli egészségügyi, gazdasági és társadalmi válsággal került szembe. Így az országok, az unió egysége miatt nem lehet nem megegyezni – mondta Michel.
Süddeutsche Zeitung A luxemburgi külügyminiszter úgy értékelte, hogy a csúcstalálkozón a kisstílűség vitte a prímet. Asselborn ezt megtoldotta azzal, hogy ha 1989-ben is ez a szellem járta volna, akkor nem lett volna lehetséges a német újraegyesülés. A politikus kifejezetten felháborodott a takarékos négyek hozzáállása láttán, mert szerinte azok egyáltalán nem fogták vissza magukat – amikor a saját ügyükről volt szó.
Frankfurter Rundschau  Hogy mekkora küzdelem lehetett a jogállam ügyében, az kiderül abból, hogy a lengyel kormányfő az este még kijelentette: szó sem lehet arról, hogy összekössék az alapok kifizetését, illetve a demokratikus elvek tiszteletben tartását. Luxemburgi kollégája viszont azt közölte, hogy ragaszkodnak az árukapcsoláshoz. A téma egyébként éppen tegnap került előtérbe, addig a hosszú távú költségvetés, illetve a vírus által súlyosan érintett országok ügyében ment a – meddő – birkózás. Hogy a szakadatlan egyeztetés mennyire megviselte a részvevők idegeit, arra példa, a francia elnök kifakadása, amikor már négy napja győzködték egymást a felek, ám az osztrák kancellár kivonult a teremből, hogy lebonyolítson egy hívást. Ekkor Macron az asztalra csapott, és azt mondta: Látják? Nem figyel oda a többiekre, ami nem jó. Csak a saját sajtójával törődik, semmi mással. Kurz válaszul úgy tett, mint aki meg van rémülve, illetve mint aki megsértődött. (Később megjegyezte, hogy egyeseket nagyon kikészít, ha már négy napja nem tudnak aludni – a szerk. megj.)
Washington Post Elemzők szerint a gazdasági újjáépítési terv a hatalom központosítását jelenti az EU-n belül, azaz Brüsszel az eddiginél sokkal nagyobb jogkörhöz jut. Az amerikai Carnegie Békekutató Alapítvány európai igazgatója úgy látja, hogy nagymértékben felértékelődik a szervezet. Rosa Balfour ezt arra vezette vissza, hogy a német kormányfő hamarosan távozik a színről és megfelelő örökséget kíván hátrahagyni. Ám kétséges, hogy utána jön-e bárki, aki képes ilyen hatékonyan közvetíteni, összefogni a szálakat. A szakember hozzáfűzte, hogy Európának ezzel együtt nagy lehetőségei vannak. És ha úgy jelenik meg, mint erős, egységes és elkötelezett szövetség, akkor a világ odafigyel rá, abból pedig sokat profitálhat.
Euronews A brüsszeli Bruegel gazdaságelemző intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU most első ízben vesz fel kölcsönt azzal a céllal, hogy a pénzt azután odaajándékozza az érintett országoknak. Ám az igazi akadályt Guntram Wolff szerint sem az anyagi vonatkozás, hanem a szuverenitás jelenti. Hiszen az unió bele kíván szólni a támogatások felhasználásába, felügyeleti jogot gyakorolna, de pont ez a bökkenő. Azaz nem az számít, hogy valamely állam 5 vagy 10 milliárddal többet ad be vagy kap vissza. A nagy kérdés éppen az, hogy a közösség részéről elkerülhetetlen a beavatkozás, hiszen a közös források sorsa a tét.
Süddeutsche Zeitung A legnagyobb német lap azt írja, hogy a csúcs után jócskán marad ok az aggodalomra, hiszen ez az öt nap nem éppen az egység és a szolidaritás megnyilvánulása volt. Látnivaló, hogy a Párizs-Berlin tandem már nem annyira mindenható. De még rosszabb, hogy az eddiginél csak kevesebb pénz jut olyan előremutató témákra, mint a kutatás, továbbá a határvédelem és a védelmi együttműködés. Azon kívül Michel annyira enyhített a jogállamisági feltételeken, hogy a mechanizmusnak a gyakorlatban nem lesz érdemi hatása. Ez jó hír az egyre inkább tekintélyelvű magyar és lengyel vezetésnek, Európa számára viszont egyáltalán nem az.
FAZ Szétesett az unió, megmutatkozott, milyen mély árok van két országcsoport között, és a viszály meghatározza Európa jövőjét, miközben a végtelen hosszúra nyúlt csúcs sebeket hagy hátra – állapítja meg a konzervatív újság. A találkozón Orbán Viktor mellett sorakozott fel Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia. Merkel és Macron ugyanakkor értésre adta, hogy nem akarja, ha a jogállamiság miatt megfeneklene a megállapodás. Viszont a takarékos négyek ragaszkodtak a demokratikus normák megköveteléséhez. Az idő azonban a magyar vezetőnek dolgozott. Hiszen minél jobban elnyúlik a konferencia, annál kevésbé akarják a többiek a jogállam miatt a végkimenetelt kockáztatni.
Euronews „Nicsak, ki beszél itt dezinformáció terjesztéséről!” Így reagált Kovács Zoltán arra a cikkre, amely pár napja jelent meg a tévé honlapján, és amelyet a két szerző: a Columbia Egyetem egyik professzora és Krekó Péter közösen írt, és amelyben a többi közt Magyarországot hozzák fel példaként arra, hogy demokratikusan megválasztott vezetők mind inkább kiveszik részüket az álhírek célba juttatásából. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki rendszeresen csörtézik külföldi sajtóorgánumokkal, ha azokban olyan írás jelenik meg, amely szerinte rossz színben tünteti fel a magyar vezetést, azzal érvel, hogy amióta nyakunkon a vírus, azóta Budapest különösen élesen hadba szállt a tévinformációkkal szemben. A válasz a többi közt felhozza, hogy a kifogásolt elemzés szerint Orbán Viktor megteremtette az egyik legközpontosítottabb médiabirodalmat az EU-n belül. Érdekes, teszi hosszá, hogy nemrégiben hasonló bizonyítványt állított ki a német Bertelsmann Alapítvány, ám a megkérdezett 10 magyar szakértő közül 9 a balliberális Political Capital munkatársa. És most az intézet vezetője, Krekó is úgy tünteti fel magát, mint aki elkötelezetlen, ám valójában nagyon is határozott politikai irányt követ és súlyos valótlanságokat állít magáról – így Kovács. Ezért amit Krekó mond, azt súlyos hiba volna névértéken venni. Az államtitkár szerint az ellenzék nem tud egyetlen olyan esetet sem említeni, amikor hamis hírek terjesztése ellen hozott törvény alapján bárkit is elhallgattattak volna. Viszont – teszi hozzá – ugyanilyen megalapozatlan kampány zajlott a kormány ellen „szakértők” részéről a felhatalmazási jogszabály alapján is. Ma már azonban tudjuk, hogy szó sem volt tekintélyelvű szándékokról, a szabályozásra azonban szükség volt a fertőzés visszaszorítására. Viszont az ilyen hamis állításokat továbbra is előszeretettel veszi át a liberális média.

EU-csúcs: Megvan a megállapodás, jelentősen felvizezték a jogállami feltételrendszert

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.21. 06:31

Fotó: STEPHANIE LECOCQ / AFP / POOL
Merkel szóvivőjének szavaiból nem derül ki, hogy milyen egyezség született a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárásról.
Kedd reggelre megszületett a megállapodás az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. A több mint 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról öt napon át vitáztak az állam- és kormányfők, mire konszenzusra jutottak a főbb számokról és feltételekről. Az uniós kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő szabályok bevezetésére tett javaslat lényegesen felpuhult a végső alkuban. A megfogalmazás homályos, az eredeti szöveggel ellentétben nem tartalmaz utalást a jogállam általános hiányosságaira, csupán leszögezi, hogy az Európai Tanács nagy jelentőséget tulajdonít az EU pénzügyi érdekeinek és a jogállamnak, és „erre alapozva egy feltételrendszert vezet be” a büdzsé és a helyreállítási alap védelmére. A paragrafus széles értelmezési lehetőségeket kínál, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a magyar kormánypárti média Orbán Viktor győzelméről cikkezett, míg Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „a szöveg jobb lett” és egyértelmű kötelezettségvállalást tartalmaz a jogállam érvényesítésére és a szabályos pénzfelhasználásra. Mark Rutte holland kormányfő, a jogállami feltételrendszer egyik élharcosa kedd reggel a Népszava kérdésére kifejtette: a szöveg valóban változott és rövidebb lett, de a korábbi javaslat lényegi elemei megmaradtak. A politikus szerint az Európai Bizottság egy olyan rendszert fog kidolgozni, amelynek alapján javaslatot tehet bizonyos intézkedésekre, ha egy tagállam nem tartja be a jogállami normákat. Rutte arra nem válaszolt, hogy mi lesz azzal a kész rendelettervezettel, amely már két éve az asztalon van és a jogállam általános hiányosságai esetén felmerülő közösségi lépéseket határozza meg. A csúcstalálkozón pontosan ezt a javaslatot sikerült megtorpedóznia a magyar és a lengyel miniszterelnöknek. 
A magyar kormánypárti sajtó szerint Angela Merkel megígérte Orbán Viktornak, hogy a december 31-ig tartó német soros EU elnökség alatt lezárják a Magyarországgal szemben a jogállam esetleges megsértése indított 7. cikkelyes folyamatot. A német kormányszóvivőt több európai lap is megkérdezte az állításról, de szavaiból nem derült ki, hogy volt-e ilyen egyezség a két politikus között, és ha igen, akkor mi az. „Magyarország vállalta, hogy megtesz minden szükséges lépést ahhoz, hogy a Tanácsban (az EU miniszteri szintű testületében, ahol a 7. cikkelyes eljárás folyik – a szerk.) döntés szülessen. A német elnökség vállalta, hogy amennyire csak tudja, elősegíti ezt a folyamatot” – mondta szó szerint Streffen Seibert kormányszóvivő. A maratoni tárgyalások után megszületett pénzügyi megállapodás értelmében az Európai Unió a következő évtől 750 milliárd eurót vesz fel a tőkepiacokon, hogy abból támogassa a járvány által leginkább sújtott országokat és régiókat. Az összeg nagyobb felét, 390 milliárdot vissza nem térítendő támogatásokra fogják költeni, a maradékból hitelt nyújtanak az arra igényt tartó országoknak. A takarékosnak nevezett nettó befizetők kiharcolták, hogy a pénzköltéshez szigorú szabályok járuljanak: ha egy tagállam nem tartja be a gazdasága megreformálására tett ígéreteit, akkor egyetlen másik kormány megvétózhatja a kifizetéseket. A huszonhetek megegyeztek az unió jövőre kezdődő hétéves költségvetésének főbb számairól is.