Előfizetés

Mókusmajom született az állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.24. 16:37

Fotó: G&M Therin-Weise/robertharding / AFP
Az egyelőre ismeretlen nemű kölyök szinte minden idejét anyja hátába csimpaszkodva tölti.
Hétről hétre egyre újabb látnivalókkal gazdagodik a Fővárosi Állat- és Növénykert, ez többek között a mostanában világra jött sok kisállatnak, például a kis sörényes hangyásznak, a koronásdaru-fiókáknak és a prérikutyakölyköknek, a tapír kislánynak, az ázsiaivadkutya-kölyköknek, a húsz flamingófiókának, valamint az elmúlt időszakban sokat nőtt feketehattyú- és tarvarjúfiókáknak köszönhető – olvasható a az intézmény közleményében.
A Dél-Amerikában őshonos mókusmajom-kölyök, amelynek nemét egyelőre nem tudni, július 8-án született, és most már elég jól lehet látni a Dél-Amerika ház kültéri nagyröpdéjében. Ezen a bemutatóhelyen a mókusmajmok több más újvilági állattal, köztük a termetes és színpompás arapapagájok több fajával, valamint a talajszinten lakó agutikkal élnek együtt, „társbérletben". A kicsi minden idejét anyja hátán, annak szőrébe csimpaszkodva tölti.
A mókusmajom (Saimiri sciureus) az Amazonas-medence erdőségeiben honos, viszonylag kistestű majomfaj, a nagy hímek is ritkán nyomnak többet 1 kilogrammnál, a nőstények súlya általában 750 gramm körüli. Nevüket a mókuséhoz hasonló ügyességük és fürgeségük miatt kapták. Változatos, némiképpen a madárcsicsergésre emlékeztető hangokkal kommunikálnak, kifejezetten társas, csapatban élő állatok. Szaporodásukra jellemző, hogy a 165-173 napos vemhességi idő elteltével szinte mindig csak egy kölyök születik. A faj különlegessége, hogy az újszülöttek rendkívül nagyok, súlyuk általában az anyaállat egyötöde.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már több évtizede foglalkoznak mókusmajmokkal, a jelenleg 17 állatból álló csapatban további vemhes nőstények is vannak, így az elkövetkező hetekben újabb mókusmajomkölykök születése is várható.

Bezárják a vadállatokat árusító piacokat Vietnamban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.24. 14:57

Fotó: Jimmy Beunardeau/Hans Lucas / AFP
Több ezer olyan, kisebb piacot érint a tilalom, ahol élelmezési célra vagy társállatnak árulnak vadon élő állatokat.
Rendeletben tiltotta be a vadon élő állatok importját, vadászatát, leölését, fogyasztását, adásvételét, szállítását, tárolását, reklámozását a piacokon és az online térben Nguyen Xuan Phuc a délkelet-ázsiai ország miniszterelnöke pénteken.
Természetvédelmi szervezetek régóta követelték a kormánytól, hogy tiltsa be a vadon élő állatokat árusító piacokat és az ilyen állatokkal, testrészeikkel folytatott internetes kereskedelmet. A koronavírus-járvány megjelenése után közös petícióban szólították fel a hanoi vezetést a cselekvésre, és felhívásuk a jelek szerint meghallgatásra talált. 
Ez az első eset, hogy a kormány minisztériumok és más hatóságok tucatjait mozgósította a vadállatokkal folytatott, évek óta pusztító hatással járó és aggodalomra okot adó kereskedelem problémájának tevőleges megoldására – közölte a WildAid természetvédő szervezet vietnami képviselője. A természetvédők szerint a tilalomnak aktualitást ad a koronavírus-járvány, amelynek keletkezését összefüggésbe hozzák vadon élő állatok húsának fogyasztásával.
A VNA vietnami hírügynökség jelentése szerint a miniszterelnök felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy vegyék fontolóra az illegális vadkereskedelemért járó büntetési tételek szigorítását is.
Vietnamban szerte az országban ezrével működnek olyan kisebb piacok, amelyeken vadon élő állatokat árusítanak élelmezési célra vagy társállatnak, és virágzik az online piac is. Egy felmérés szerint a vietnamiak 15 százaléka vásárolt vadon élő állatot a megkérdezése előtti egy évben, vagy ismer olyan személyt, aki így tett.
Thaiföld mellett Vietnam a térség egyik fő vadkereskedelmi központja, ahol főleg teknősökkel, cibetmacskákkal, tobzoskákkal és madarakkal kereskednek, de az ország jelentős felvevőpiaca az elefántcsontnak és az orrszarvútülöknek is.

3,9 Celsius-fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet, ha tovább nő a szén-dioxid-szint

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.24. 12:14

Fotó: FrankHoemann/SVEN SIMON / AFP
Pontosították a Föld klímaérzékenységének tartományát.
20 intézmény 25 tudósa arra a következtetésre jutott a World Climate Research Program által megrendelt tanulmányban, hogy a Föld klímaérzékenységének legvalószínűbb tartománya 2,6-3,9 Celsius-fok között van, ha az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács által 1979-ben készített jelentés ezt a tartományt 1,5-4,5 Celsius-fok között valószínűsítette és ezt vette alapul például számításaiban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is.
"Nagy kihívás volt a klímaérzékenység tartományának szűkítése. Képesek voltunk kizárni a legszélsőségesebb előrejelzéseket némelyikét" – idézte Steven Sherwoodot, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét a Sydney Morning Herald napilap. Az előrejelzés pontosítása azon az időjárás adatok, köztük a felhősödésről szóló feljegyzések jobb megértésen és a paleoklímainformációk használatán alapul, utóbbiak hiányoztak a korábbi tanulmányok készítéséből –magyarázta Sherwood.
A kutatók eredményei információkkal szolgálhatnak a 2021-re halasztott globális klímatárgyalásokhoz és emlékeztetik a politikusak arra, hogy csökkent a párizsi klímaegyezményben vállalt célkitűzés, a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatti tartása az iparosodás előtti időkhöz képest.
A légkör szén-dioxid-szintje június végén mintegy 416 ppm volt, több mint egyharmaddal magasabb, mint az 1750-es 280 ppm. Évente a szén-dioxid növekedése mintegy 60 százalékkal felgyorsult 2010 és 2019 között az amerikai Mauna Loa mérőállomás adatai szerint.