A rothadás szaga

A jelenlegi magyar kormány egy valaminek biztosan a mestere: hogyan lehet sikerként kommunikálni a legnagyobb bukásokat is; hogyan lehet elhitetni az erre fogékonyakkal, hogy minden a legnagyobb rendben van. Nem is okozott nagy meglepetést a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, Bódis Józsefnek a pénteki bejelentése: idén a felsőoktatásba jelentkezők háromnegyedét felvették valamelyik egyetemre, főiskolára.

Az államtitkár igazat mondott. A jelentkezők nagy többségét felvették, a sikeres felvételizők aránya valóban imponálónak tűnik, és ez azt a látszatot kelti, semmi nem igaz abból a „hazug, libsi propagandából”, mely szerint a kormány szűkíteni akarja az egyetemi továbbtanulás lehetőségeit. Bódis Józsefet nem kényszerítették arra, hogy hazudjon, de győzelmi jelentését még ő is csak egy képzeletbeli orrcsipesz felhelyezése után tudta megosztani a közvéleménnyel. Valójában neki is éreznie kell, hogy valami bűzlik, s a szag egyre szúrósabb.

Bár az államtitkár erről nem beszélt, az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elmúlt húsz évben egyszer sem jelentkeztek olyan kevesen egyetemre, mint az idén. Egy év alatt húszezerrel csökkent azoknak a száma, akik úgy döntöttek, megpróbálkoznak a továbbtanulással. Hasonló nagyságú és hirtelenségű visszaesésre legutóbb a 2012-2013-as időszakban, Hoffmann Rózsa államtitkársága idején, a „téli rózsás diákforradalmat” követően került sor. A tüntetések elsősorban az államilag támogatott férőhelyek drasztikus visszavágásának terve miatt robbantak ki.

A kormány részben meghátrált, Hoffmann Rózsát leváltották, a következő években a jelentkezők száma is enyhén, de növekedni kezdett. A malomkövek azonban nem álltak le, csak lelassultak, hogy az „Orbán pitbulljaként” emlegetett Palkovics László miniszter kezei alatt ismét magasabb fokozatba kapcsolhassanak.

A potenciális egyetemisták nagyarányú eltántorodásának idén is jórészt oktatáspolitikai okai vannak, ám a korábbi eseményekből tanulva fő irányvonalként a döntéshozók most az elbizonytalanítást választották. Ennek részeként rendületlenül kiálltak az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga 2020-as bevezetése mellett, hogy aztán az utolsó pillanatban, 2019 végén lemondjanak róla (vagy legalábbis elhalasszák). Kötelezővé tették viszont az emelt szintű érettségit, amire sok diáknak már nem volt ideje felkészülni. Ezt jelzi az is, hogy a sikertelen emelt szintű vizsgák száma megnégyszereződött.

Ahogy már megszokhattuk, semmilyen meggyőző szakmai érv nincs a diplomához vezető út szűkítése mellett, az egész stratégia a „romkocsmák félhomályában merengő diplomások” orbáni tévképzetén és más, megfoghatatlan babonákon alapul. Miközben a nemzetközi, de még a hazai tapasztalatok is azt mutatják, épp az ellenkező irányba kellene haladni. Például többszörösen bebizonyosodott, hogy a diplomások körében a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya.

De hát biztosan nem mi úszunk szemben a világgal, hanem a világ úszik szembe velünk. Ugye?