Előfizetés

345,15 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 07:13
Illusztráció
Fotó: Népszava
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök estétől péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró 345,15 forintra erősödött reggel fél hétkor a csütörtöki 344,95 forintról. A dollár 292,41 forintról 290,19 forintra gyengült, a svájci frank jegyzése pedig 320,67 forintról 320,09 forintra süllyedt. Az euró erősödött a dollár szemben: péntek reggel 1,1892 dolláron állt a csütörtök esti 1,1799 dollár után.

Hullámvasúton a lakáspiac

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.31. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az első félévben még sok új lakás épült, de a folytatás korántsem egyértelmű. Az áfaemelésre a vírus is ráerősített.
Ellentmondásosan alakult az első félévben a lakáspiac. Egyrészt folytatódott a használatba vett új otthonok számának növekedése, azonban egyre gyengébb adatok láttak napvilágot az építendő lakásokról. A KSH csütörtökön adatai szerint a január-júniusi időszakban 8637 új lakás épült, 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 12 475 volt, ami 32 százalékkal csökkent. A használatba vételi engedélyek számának növekedésének oka, hogy most készülnek el azok a lakások, amelyek az elmúlt években még 5 százalékos áfával keltek el. Ezzel szemben az új építési engedélyek száma csökken, hiszen az áfaemelést követően a fejlesztők már alig indítanak új projekteket, vagyis folyamatosan és trendszerűen szűkül a kínálat – kommentálta a KSH csütörtöki adatait Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke. Erre jött rá még a válság miatti bizonytalanság, ami miatt nem lehet eldönteni, hogy konszolidáció vagy újabb hullámvasút jön a lakáspiacon – ezt a kérdést már a Társaság a Lakásépítésrt, Lakásfelújításért Egyesület (TLLE) tette fel elemzésében. Az egyesület szerint a 2013. évi évszázados mélypontot (7293 lakáshasználatbavételi-engedélyt) követően 2019-ig emelkedő trendet mutattak az építések, igaz ebben a kormányzati intézkedéseknek (mint az 5 százalékos áfakulcs, áfavisszatérítés, csok, jelzáloghitel-elengedés, babaváró hitel) alapvető szerepük volt. A kedvezményes áfakulcs 2019. év végi kivezetése előrevetítette a visszaesést, amire a járványhelyzet ráerősített. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint 2021-ben várhatóan 18 ezer körüli lakás fog épülni, ez 2021-22-ben akár 15 ezerre is eshet, vagyis a minőségi megújulás ismét lassul. A lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. A 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, a 2020. első félévi adatok alapján ehhez képest idén további visszaesés várható. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mind népességarányosan is – fogalmaz a TLLE. Még nem egyértelmű, hogy merre indul a piac a koronavírus-válság után. Az engedélykérelmek visszaesése egyszerre lehet a csökkenő beruházási kedv elmaradásának jele, illetve egyszerűen annak is betudható, hogy a járványhelyzet miatt a hivatalok zárva tartottak, így nem fogadták be az építési engedélykérelmeket. Az Otthon Centrum második negyedéves, új építésű lakásprojekt-felmérése szerint Budapesten jelenleg 463 beruházás van folyamatban, ezekben mintegy 33 200 lakás épül. Noha az egy évvel ezelőtti helyzethez képest csupán 1,7 százalékkal kevesebb projekt van a megvalósítás különböző szakaszában, 2020 második negyedévben mindössze 28 új projekt indult, ez a 2019 II. negyedévben elkezdett 45 projekthez képest 38 százalékos csökkenést jelent. Minden megszólaló szerint nagy lehetőség van a kormány által kezdeményezett rozsdaövezeti programban: az erre kijelölt területeken épülő lakások a jövőben is értékesíthetőek öt százalékos áfával. A TLLE azonban visszahozná minden területre egységesen az öt százalékos áfát. A magánépítők ösztönzésére javasolják továbbá az áfavisszatérítés bővítését a most is érvényes feltételekkel, de a jelenlegi 2486 kistelepüléseken túl az összes településre kiterjesztve. A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes Növekedési Hitel Plusz forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők bevezetése is, például a cafeteriaelemek közé a lakbértámogatás beemelése.  Miközben a piaci szereplők árnyaltabban fogalmaznak a jövőt illetően, a Pénzügyminisztérium optimista: véleményük szerint a  járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma csak átmenetileg esett vissza, mert míg az 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április-májusban alig több mint felére csökkent, júniusra már újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet. Budapesten az április-májusi visszaesés még erőteljesebb volt, azonban júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték, ez pedig annak a jele, hogy a magyar gazdaság kilábalása a válságból egyértelműen megkezdődött - olvasható a szaktárca közleményében.

Stagnálnak a lakásárak Budapesten

Budapesten stagnáltak a lakásárak 2020 első negyedévében, amivel az éves dinamika 15,4 százalékról 8,3 százalékra mérséklődött – derül ki az MNB felméréséből. Negyedéves alapon nem változtak a lakásárak Budapesten, így ez már a második egymás utáni negyedév, amikor nem emelkedtek a lakásárak a fővárosban. A vidéki városokban szintén folytatódott az áremelkedés ütemének mérséklődése, 2020 első negyedévében az éves árdinamika 20,5 százalékról 14,8 százalékra csökkent. A községekben negyedéves alapon 3,5 százalékkal csökkentek, míg éves alapon 7,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2020 első negyedévében. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme az előző negyedéves 17,8 százalékról 11,6 százalékra csökkent.  

Beszakadt az USA és a német növekedés

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.07.30. 17:59

Fotó: Shutterstock
A koronavírus járvány miatt a világ két vezető gazdaságában drasztikusan csökkent a termelés.
A várthoz meglehetősen közel alakult az USA történelmi mértékű GDP-visszaesése a második negyedévben. A hivatalos első becslés szerint ez évesített 32,9 százalékot tett ki negyedév/negyedév alapon, ami az 1947 óta tartó nyilvántartás óta a legrosszabb érték – írták az Erste elemzői. A szám csalóka, mert a negyedév/negyedév adatot már évesítették. Éves összehasonlításban és az Európai Unióban alkalmazott számolás szerint a második negyedévben 9,5 százalékkal csökkent "csak" a USA nemzeti összterméke (GDP).   A német GDP az előző év azonos időszakához képest 11,7 százalékkal esett, az első negyedévhez képest pedig 10,1 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény. Ez utóbbi nem sok jóval kecsegtet, ugyanis a német gazdasághoz ezer szállal kötődik a magyar gazdaság: második negyedéves GDP adatot a KSH két hét múlva publikálja. A hazai gazdaság az első negyedben még 2,2 százalékkal nőtt, így a visszaesés kisebb mértékű lehet, mint a német adat, de elérheti akár a nyolc százalékot is.