Előfizetés

Párnapos orángutánbébi is látható lesz a születésnapos budapesti állatkertben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.07. 12:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
Történetének egyik legnehezebb évében is rengeteg állattal gazdagodott a vasárnap 154. évfordulóját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert.
A világ egyik legnagyobb múlttal bíró állatkertjében több mint 300 növény- és 900 állatfaj él, az intézmény kiemelten fontosnak tartja a folyamatos megújulást, hogy az elmúlt 154 év után a következő másfél évszázad is méltó legyen az állatkert hírnevéhez – mondta el Szabó Roland főigazgató-helyettes az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ez az esztendő különösen nehéz, hiszen a pandémiás helyzet miatt több mint 60 napra be kellett zárni az intézményt, ez a dolgozóknak megterhelő időszakot jelentett, mivel az állatokat a rendkívüli helyzet alatt is el kellett látniuk – tette hozzá.    
Idén is rengeteg kisállat érkezett és született, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője példaként említette a napokban világra jött szumátrai orángutánkölyköt. A szumátrai orangután (Pongo abelii) hossza megközelítőleg 78-97 centiméter, a súlya körülbelül 40-90 kilogramm között változik. Az emlős többek között duriánnal, fügével és rovarokkal táplálkozik. Magyarországon csak a budapesti állatkertben él szumátrai orangután, amely 50 évig is élhet.
Az állatkert idén is elnyerte a Suberbrands-díjat, amelyet Serényi János, az elismerés hazai alapítója adott át csütörtökön az intézménynek. A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.

Egyre több és durvább szárazságra kell készülni Közép-Európában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.07. 09:30

Fotó: Jonathan Raa/NurPhoto / AFP
Meghétszereződhet a szélsőséges szárazságok száma az évszázad végére, ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé válhatnak a szélsőséges szárazságok Közép-Európában az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke nem csökken – állapították meg a lipcsei Helmholtz Klímakutató Központ (UFZ) tudósai, akik az eredményeiket a Scientific Reports című tudományos lapban bemutatták be.
Az UFZ vezetésével egy német-cseh kutatócsoport a 2018-as és 2019-es száraz év adatait összehasonlította az elmúlt 250 év globális klímaadataival. Eredményeik szerint Közép-Európában 1766 óta nem volt két egymást követő, ilyen nagy mértékben száraz nyár. Közép-Európa több mint 50 százalékát érintette erőteljesen a szárazság. „Fontos, hogy felismerjük az egymást követő években jelentkező szárazság jelentőségét és egységes kereteket fejlesszünk ki a kockázatok modellezésére” – hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Rohini Kumar.
A kutató becslése szerint amennyiben 2100-ig a legnagyobb mértékben növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, meghétszereződhet az ilyen kettős nyári szárazságok száma Közép-Európában a 21. század második felében. A szárazságban érintett mezőgazdasági területek ekkor több mint 40 millió hektárral növekedhetnek.
Az üvegházhatású gázok koncentrációjának mérsékelt növekedése ehhez képest csak feleakkora mértékben növelheti meg a kettős nyári szárazságok számát. Amennyiben nagyon alacsony mértékben nő a kibocsátás, a kettős nyári szárazságok gyakorisága várhatóan 90 százalékkal alacsonyabb lehet, mint a legrosszabb forgatókönyv esetében.

Kőtörmelék borítja a gleccsereket

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.07. 09:03

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
A világszerte több mint 29 ezer négyzetkilométeren elterülő gleccserek lassabban olvadnak.
Műholdak segítségével első alkalommal vizsgálta meg a svájci Erdő, Hó- és Tájkutatási Szövetségi Intézet (WSL), milyen mértékben fedi kőtörmelék a gleccsereket. A Nature Geoscience című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint világszerte több mint 29 ezer négyzetkilométeren borítja törmelék a hegyi gleccsereket.
A kőtörmelékkel fedett gleccserek lassabban olvadnak, mint azok, amelyek felszínén puszta jég van. Bár ez a hatás már ismert, eddig nem készítettek erről alapos térképet és nem vették figyelembe a globális gleccsermodelleknél – közölte a WSL. „Most már tudjuk, hogy a világ gleccsereinek felét törmelék borítja” – mondta Sam Herreid, a tanulmány szerzője.
A legtöbb törmelék a gleccserek végénél található, ott, ahol általában a jég a legerőteljesebben olvad. „Eddig azonban a globális gleccsermodellek figyelmen kívül hagyták a törmelékkel fedettséget akkor, amikor megjövendölték a gleccsereknek a változó klímára adott reakcióit” – mondta Herreid.
Az új adatok arról is szolgálnak információval, hogy a gleccserek lassabban is olvadhatnak, mint azt eddig feltételezték. Ennek jelentősége van a jövőbeli vízforrások és a tengerszint-emelkedés megjövendölése szempontjából – írták a kutatók.