Franciaország;Bajnokok Ligája;Vlagyimir Putyin;soros elnökség;Emmanuel Macron;

2020-08-19 09:00:00

Kellemeset a hasznossal: Macron Angela Merkelt fogadja nyári rezidenciáján

A szerdai rendkívüli uniós csúcstalálkozót csütörtökön amolyan minicsúcs követi.

Ha a francia köztársasági elnök a német kancellárral találkozik, akkor bizonyosan nagy dolgok vannak készülőben. Sokáig nem működött olajozottan Párizs és Berlin közös gépezete, nem volt köztük meg az összhang az EU jövőjét illetően, Emmanuel Macron a saját elképzelései szerint alakította volna át az EU-t. Merész terveit azonban Angela Merkel megvalósíthatatlannak tartotta. A német kancellár nem a reformok akadálya volt, hanem reálisan gondolkodott: manapság semmi esély sincs az uniós alapszerződések átírására. Közép-Európában, különösen Magyarországon és Lengyelországban hallani sem akarnak olyan felvetésekről, amelyek az uniós együttműködés elmélyítését célozzák, a „nemzeti szuverenitást” féltik, másrészt több országban népszavazást kellene tartani egy új alapszerződésről, s az eltelt másfél évtized tapasztalatai, a francia, a holland, illetve a brit esetek alapján megállapíthatjuk: öngyilkosság uniós kérdésekben referendumot rendezni.

A francia-német tengely csak a koronavírus-járvány idején kapott új lendületet, amiben szerepe lehetett annak is, hogy júliustól Németország tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét, így komoly kezdeményező szerep hárul a berlini kormányra az EU formálását illetően ebben az egészen kivételes, a járvány által befolyásolt helyzetben. Macron felismerte, vagy legalábbis kénytelen volt felismerni, hogy a britek kiválása után működésképtelenné válhat az EU, ha ez a két ország sem képes közös nevezőre jutni, épp elég negatív befolyás éri az EU-t akár belülről, főleg a magyar és a lengyel kormány részéről, akár kívülről, Donald Trump amerikai elnök által. Az újfajta együttműködést jelzi, hogy sikerült közös nevezőre jutniuk az uniós helyreállítási alapról. Bár végül a júliusi brüsszeli uniós csúcson a takarékos négyes ellenállása miatt a két ország által előirányzott 500 milliárd helyett csak 390 milliárd eurós vissza nem térő támogatást folyósítanak a tagállamoknak a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére, a teljes, 750 milliárdos, hitellel kiegészített összeg, amelyet az Európai Bizottság javasolt, nem változott.

Különös fintora a sorsnak, hogy a labdarúgó Bajnokok Ligájának két lisszaboni elődöntőjében éppen német-francia párosításra (a Paris Saint-Germain az RB Leipziggel, a Lyon a Bayern Münchennel nézett farkasszemet) került sor, amire Macron a Twitteren megjegyezte: lám, ez is csak azt mutatja, hogy a két ország jelenti Európa motorját. A francia elnök azt is hozzátette, talán a német kancellár nem veszi rossznéven tőle, hogy e mérkőzéseken a francia csapatoknak szurkol majd.

Bár Macron a bréganconi nyári rezidenciáján nemhivatalos megbeszéléseket szokott tartani, az itteni kétoldalú találkozók bizonyos tekintetben fontosabbak is az Elysée-palotában rendezetteknél. Már maga a meghívás ténye jelzés arra, milyen nagyra tartja tárgyalópartnerét. Az egyik legemlékezetesebb, és a nemzetközi politikát is befolyásoló találkozójára tavaly októberben került sor, amikor Vlagyimir Putyin orosz államfőt látta vendégül. Azóta különösen jó a kettejük közötti viszony.

Macron igazán változatos programot mondhat magáénak a valóban festői szépségű környezetben lévő, a francia Riviéránál található rezidencián. Feleségével, Brigitte-vel időnként eljárnak pizzázni, s az elnök üres pillanataiban felpattan egyik jets-kijére. Közben azonban szorosan figyelemmel követi a nemzetközi helyzet alakulását. Fehéroroszország ügyében például telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Macron számára Brégancon afféle második Elysée lett, ahol minden eszköze megvan ahhoz, hogy gond nélkül ellássa elnöki teendőit. A pusztító erejű bejrúti robbanás után például innen repült a libanoni fővárosba, s ígért segítséget vendéglátóinak. Macron oroszlánrészt vállalt a másfél hete megrendezett libanoni donorkonferencia megszervezésében is. A videokonferencia során 250 millió dollár segélyt szavaztak meg az országnak.

Macron tehát nem tölti tétlenül az idejét Bréganconban, ugyanakkor érték már bírálatok itteni ténykedése miatt. 2018-ban ugyanis különleges úszómedencét építtetett, így egyesek azzal vádolták, hogy a gazdagok elnöke. Putyin tavalyi meghívása sem talált egyöntetűen pozitív visszhangra, már az moszkvai vendégnek az erődhöz való érkezése sem volt szokványos: az orosz hadsereg helikoptere szállította ide, majd megérkezésekor hatalmas virágcsokorral kedveskedett Brigitte Macronnak. Putyin előtt még egy fontos találkozó színhelye volt Brégancon: a francia elnök 2018 nyarán Theresa May akkori brit miniszterelnököt látta vendégül.

Az Angela Merkellel folytatott csütörtöki megbeszélésein szó lesz a járványhelyzetről, Fehéroroszországról, Libanonról, továbbá az uniós helyreállítási alapról, illetve a Görögország és Törökország közötti feszültségtől. A Le Figarónak egy párizsi, az elnöki adminisztrációhoz köthető forrás elmondta, azért lesz különleges a német kancellár vizitje, mert Macron első ízben látja vendégül Bréganconban Merkelt.