Előfizetés

Koronavírus – Rekordot döntött a napi halálozások száma Romániában és Bulgáriában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.25. 17:29
Ápoló a temesvári Victor Babes kórház Covid-osztályán
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Horvátországban ismét több mint kétszáz fertőzöttet találtak 24 óra alatt.
Romániában meghaladta kedden a 80 ezret a koronavírus-járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek száma, és újból megdőlt a napi halálozások negatív rekordja. A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentése szerint újabb 58 koronavírusos beteg vesztette életét az utóbbi 24 órában, ezzel 3367-re emelkedett a járvány áldozatainak száma. Romániában eddig három alkalommal érte el vagy haladta meg az 50-et a koronavírusnak tulajdonított halálozások száma, a napi több mint 40 haláleset pedig már csaknem két hete átlagosnak számít az országban. Az utóbbi napon újabb 1060 embernél mutatták ki a koronavírust: ez tíz százalékkal elmarad az utóbbi két hét átlagától, és igazolni látszik a hatóságok reményét, miszerint Románia a járvány újabb tetőzésének szakaszába lépett. A járványügyi szakemberek szerint nem lehet az esetszám gyors csökkenésére számítani, és bármikor ismét erőre kaphat a járvány. Becsléseik szerint a reprodukciós ráta augusztus 5. után került ismét 1 alá, és azóta 0,94-ig csökkent. Ez a mutató azt jelzi, hogy egy ember hány másikat fertőz meg, és 1 alá kell szorítani, ahhoz, hogy a járványt meg lehessen fékezni. Július 10. körül a reprodukciós ráta elérte az 1,21-et. Az ismert aktív fertőzöttek száma, amely most több mint 41 ezerre tehető, kevesebb mint egy hónap alatt duplázódott meg. Közülük 7268-an vannak kórházban, 490 súlyos esetet pedig továbbra is intenzív osztályon ápolnak. A legtöbb, 229 új koronavírus-fertőzést Bukarestből, Iasi (55) és Prahova (53) megyéből jelentették. Szatmár megyében az utóbbi napon nem azonosítottak újabb fertőzöttet, Dolj megyében 3, Hargita megyében pedig 4 új esetet regisztráltak.
Bulgáriában is rekordot döntött a koronavírus halottjainak napi emelkedése: hétfőről keddre 18-an hunytak el a járvány miatt – adta hírül a bolgár egészségügyi minisztérium. A korábbi tragikus csúcsot három hete, augusztus 4-én jegyezték fel: akkor 16-an vesztették életüket egy napon belül. A balkáni országban immár 563-ra emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma. Bulgáriában március 11-én bizonyosodott be először valakiről, hogy koronavírussal fertőzött. Azóta 15 ezer 386-ra nőtt a bizonyítottan fertőzöttek száma, hétfőről keddre 24 óra alatt 99-cel. Az országban jelenleg 714 koronavírusos beteget kezelnek kórházban, közülük 65-öt intenzív osztályokon. Az országban március 13-án rendkívüli állapotot hirdettek, amely két hónapon át, május 14-éig tartott. Jelenleg rendkívüli járványhelyzet van érvényben, amelyet augusztus végéig meghosszabbítottak. A lakosságnak védőtávolságot kell tartania és maszkot viselnie közintézményekben és tömegközlekedési eszközökön. 
Horvátországban ismét meghaladta a kétszázat az újonnan azonosított koronavírus-fertőzések száma – derült ki a válságstáb keddi jelentéséből. Davor Bozinovic belügyminiszter a horvát közszolgálati televíziónak adott hétfő esti interjújában kiemelte: amíg lehetséges, szigorításokat csak regionális szinten hoznak, azokon a helyeken, ahol járványgócok alakulnak ki. A válságstáb egyelőre országos szinten nem tervez korlátozásokat bevezetni, de nem lehet tudni, mit hoz az ősz, ezért nem zárja ki ennek lehetőségét sem – mondta. A válságstáb hétfőn tanácskozásra hívta a megyei polgári szervezetek vezetőit, az ülést követően közölték: nem lesz új országos leállás, a korlátozások kisebb közösségeket fognak érinteni, hogy a normális társadalmi és gazdasági élet működhessen. A válságstáb jelentése szerint az elmúlt 24 órában 219-el nőtt a koronavírusos esetek száma, és elérte a 8531-et. Hétfőn még 136 újonnan azonosított fertőzöttről számoltak be. Két új haláleset is történt, így a járvány horvátországi halálos áldozatainak száma 175-re nőtt. A betegek közül 167-en vannak kórházban, közülük kilencen lélegeztetőgépen. Az aktív betegek száma 2231, a legmagasabb a járvány kezdete óta. A legtöbb új fertőzöttet továbbra is a fővárosban, Zágrábban és Split-Dalmát megyében regisztrálták: előbbiben 30, utóbbiban 71 embernél mutatták ki a koronavírust.
A szomszédos Szlovéniában a kabinet által közzétett adatok szerint hétfőn 21-el, 2686-ra nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Nem történt új haláleset, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma így 133 maradt. A diagnosztizált betegek közül 17-en vannak kórházban és senkit nem ápolnak intenzív osztályon. Szlovéniában szeptember 1-jén, Horvátországban szeptember 7-én kezdődik az oktatás. Mindkét országban az általános és középiskolás diákok is visszatérhetnek az iskolákba. A szájmaszk viselése csak abban az esetben lesz kötelező, ha az intézmények nem tudják biztosítani a kötelező 1,5-2 méteres távolságtartás feltételeit az osztálytermekben. Az általános iskolákban ugyanakkor sem a tanítóknak, sem a gyerekeknek nem kell maszkot hordaniuk. A nebulóknak mindvégig az osztálytermekben kell maradniuk, csak kísérettel mehetnek ki az illemhelyiségbe, a szünetekben is a tanteremben kell tartózkodniuk, és étkezniük is ott kell. A két ország oktatási minisztériumának arra vonatkozóan is van terve, ha rosszabbodik a járványügyi helyzet, illetve egy-egy osztályban megfertőződik valaki.

Hollandiában és Belgiumban is koronavírus-újrafertőződést jegyeztek fel

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.25. 17:28

Fotó: "ROBIN VAN LONKHUIJSEN" / AFP
Belgiumban a beteg három hónappal azután esett ágynak Covid-19-cel, hogy kigyógyult az első fertőzésből.
Holland és belga tudósok a koronavírus-újrafertőződés újabb eseteit mutatták be kedden, egy nappal az után, hogy a Hongkongi Egyetem kutatói tanulmányban ismertették az első dokumentált ilyen esetet. Hollandiában egy legyengült immunrendszerű idős betegnek a koronavírus tesztje lett pozitív második alkalommal – mondta el Marion Koopmans, a kormány járványügyi tanácsadója a Holland Rádióban.
„Minden Covid-19-betegségnek egyedülálló genetikai ujjlenyomata van”, a második fertőzés genomja feltűnően különbözött a beteg első fertőzésétől

– magyarázta a virológus.

Ez azt jelenti, hogy a második fertőzés nem az első újra fellángolása volt – tette hozzá. Még megerősítésre vár az, hogy az újrafertőződés egy egyedülálló eset vagy normális dolog.
Belgiumban is feljegyeztek orvosok koronavírus-újrafertőződést, a beteg három hónappal azután esett ágynak Covid-19-cel, hogy kigyógyult az első koronavírus-fertőzésből

– közölte Marc Van Ranst a VTM rádióval.

„Ez nem jó hír” – hangoztatta a virológus és reményét fejezte ki, hogy egyedülálló esetről van szó és az immunitás tovább fog tartani néhány hónapnál. A Hongkongi Egyetem kutatói a Clinical Infectious Diseases című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban írták le egy 33 éves férfi esetét, akit négy hónappal első Covid-19 után megfertőzött a koronavírus egy másik törzse. A hongkongi szakemberek annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az eset azt jelzi, hogy a betegség, amely már több mint 800 ezer ember halálát okozta világszerte, terjedni fog globálisan a nyájimmunitás ellenére.

Navalnij, a kellemetlen ellenfél

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.25. 17:00
Alekszej Navalnij
Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
A 2000-től regnáló Vlagyimir Putyinnak eddig két komolyabb kihívója akadt – a politikus Borosz Nyemcov és a korrupcióellenes aktivista Alekszej Navalnij.
Az orosz választási rendszerben, az oroszországi viszonyok közepette választáson gyakorlatilag már nem lehet legyőzni Vlagyimir Putyint és a mögötte álló politikai erőt. Nem azért, vagy nem csak azért, mert az orosz elnök lakossági támogatottsága még mindig magas, hanem elsősorban azért, mert hovatovább nem csak az egyenlő feltételek nem adottak a politikai szereplők számára, hanem gyakorlatilag minden lehetőségtől megfosztották a rezsim politikai ellenfeleit. A fokozatosan, lépésről-lépésre átalakított orosz politikai keret már régen nem teszi lehetővé azt, hogy bárki, vagy bármilyen, a rezsimmel szembehelyezkedő politikai erő egyáltalán országos általános ismertségre tegyen szert. Ha valakinek mégis sikerül kitörni a névtelenségből, akkor arról a Kreml gondoskodik. A 2000-től regnáló Vlagyimir Putyinnak eddig két komolyabb kihívója akadt – a politikus Borosz Nyemcov és a korrupcióellenes aktivista Alekszej Navalnij. Nyemcovot 2015-ben nyílt utcán lőtték agyon, Navalnij épp az életéért küzd a berlini Charité kórházban rendőri felügyelet mellett, szervezetében egy egyelőre azonosítatlan méreg nyomait találták a berlini orvosok. Miért veszélyes a klasszikus értelemben politikusnak nem is számító Navalnij a Kreml számára? Attól Putyinnak sem kell tartania, hogy választáson legyőzi őt, erről gondoskodott a törvényhozás és a választási rendszer átalakítása. Navalnij ugyan 2007-től jelen van az orosz politikai életben, de országos és nemzetközi ismertségre a 2011 decemberében látványosan elcsalt parlamenti (duma) választások, illetve a 2012-es márciusi, ugyancsak tisztának nem nevezhető elnökválasztások elleni hatalmas tiltakozások főszervezőjeként, „arcaként” tett szert. A Putyin rezsim fokozatos durvulását jelzi, hogy míg a 2013-as moszkvai főpolgármesteri tisztségért még el tudott indulni, a 2018-as elnökválasztáson már az indulás jogától is megfosztották. 2013-ban a látszatra még annyit adott a Kreml, hogy indulni engedett ugyan egy tényleges ellenzéki jelöltet, nyerni ugyan már nem, de hat évvel később már ezt sem kockáztatták. Időközben pedig, 2015 februárjában, máig tisztázatlan körülmények között lőtték agyon a korábbi nagy politikai ellenfelet, a volt miniszterelnök-helyettességig jutó Borisz Nyemcovot. Hogy miért épp akkor vált tűrhetetlenül veszélyessé a politikusként már eszköztelen és eljelentéktelenített Nyemcov, azt csak latolgatni lehet. Vélhetően azért (vagy azért is) mert Nyemcov is fokozatosan mozgalmárba ment át, komolyan dokumentált jelentéseket kezdett kiadni az oroszországi korrupciós helyzetről, rávilágítva arra, hogy mindez nem független az államtól, a rezsimtől. Ezen túlmenően a Krím elcsatolását követő eufóriában – legalábbis a halálát követő sajtóhírek szerint – az ukrajnai orosz beavatkozás bizonyítékait kívánta nyilvánosságra hozni. Navalnij is mozgalmárként vált veszélyessé. Korrupcióellenes alapítványát ugyan felszámolták, de a 2011-2012-es nagy tiltakozási hullám óta az alapítvány által 2017 tavaszán bemutatott dokumentumfilm mozgatta meg leginkább a rezsimellenes erőket. A Putyin bábjának is mondott akkori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev mesébe illő illegális vagyona azonban nem csak a miniszterelnök, hanem Putyin hírnevének is sokat ártott. Azon a tüntetésen először tűnt fel a nagyon fiatal korosztály, és ezt követően még látványosabban megcsappant az oroszok szavazókedve, vele együtt az elnök támogatottsága, főképp a két nagyvárosban, Moszkvában és Szentpéterváron, de az oroszországi viszonylatban közepesnek számító városokban is. A folyamat 2011 után kezdődött, de az utóbbi időben egyre súlyosabbá vált, rendre történelmi mélyponton volt a részvétel a különböző választásokon. Márpedig a rezsim és Putyin számára igen fontos a magas részvétel, hiszen erre építi legitimációját. A Népszavának múlt héten nyilatkozó fehérorosz ellenzéki politikus, Alekszandr Milinkevics is a látszatdemokráciákat fenntartó autoriter vezetők eme rögeszméjére mutatott rá. Úgy fogalmazott, „Lukasenko ilyen társadalmi hangulat közepette is 80 százalékos győzelmet rendelt magának. Talán, ha megelégszik kisebb hamisítással, szerény 57 százalékos győzelemmel, s enged az ellenfelének 30-at, akkor kisebb lett volna a fölzúdulás. De ez a magalázás, hogy hülyének néznek minket, kivitte a népet az utcára”. Navalnij tevékenysége is ezt a Putyin számára fontos legitimációs hátteret veszélyeztette, mert még a szibériai, távolkeleti részek adatainak meghamisítása nem gond az apparátus számára, egy moszkvai és szentpétervári tömeges távolmaradás még számukra is nagy falat. A lakosság évek óta növekvő passzivitása mellett viszont a szabad választás illúzióját szinte lehetetlen fenntartani.