Nekünk vonzóbb

Múlt héten a magyar kormányfő azt állította, a Nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben. Azt, hogy számára a Kelet a vonzó, már régóta sejtjük, bár elég sajátos, hogy egy 16 éve az Európai Unióban lévő ország számára a mintát egy olyan kultúra jelenti, ahol megmérgezhetik a másként gondolkodókat, és a hatalom valósággal kérkedik a politikai ellenfelek megfigyelésével.

Nem is szólva a médiapolitikáról.

Az illiberális országokban az orosz mintát követik a médiatérkép átalakításakor. A kormányhoz közel álló oligarchákkal vásároltatják fel a kritikus médiumokat. A klasszikus példa erre a kilencvenes években rendkívül népszerű orosz televízió, az NTV esete. Vlagyimir Putyin elnökké választása után a Gazprommal vetette meg a vállalat részvényeinek 46 százalékát, és az igazságszolgáltatás kemény háborút indított az addigi tulajdonos ellen. Az NTV bűne egyebek mellett az volt, hogy bírálatokkal illette az orosz hadsereg csecsenföldi beavatkozását. Putyin aztán lassan bedarálta a független médiumok többségét, méghozzá az állam vagyonából.

Ugyanezt a stratégiát követte Recep Tayyip Erdogan. A korábban változatos török médiatérkép 2008-ban, amikor másodszorra is miniszterelnökké választották, megváltozott. A későbbi török elnök nemcsak felvásároltatta kormányközeli cégekkel a kritikus lapokat, hanem megfélemlítette a kabinetet bíráló médiumok tulajdonosait, bebörtönöztette az újságírókat. Így „szelídített” meg például két patinás lapot, a Hürriyetet és a Miliyetet.

Aleksandar Vucic szerb elnök is követi a példájukat. Hogy milyen praktikákkal dolgoznak déli szomszédunknál, azt az egyik legszorgosabb szerb ellenzéki politikus, Marinika Tepic leplezte le a minap. Megszerzett egy szerződést, amelyből kiderült, hogy a szerb távközlési vállalat, a Srbija Telekom 38 millió eurót fizetett a kormányhoz meglehetősen közel álló vállalkozó, Igor Zezelj cégének, a Wireless Mediának. Bizonyára nem véletlen, hogy Zezelj másfél hónappal később felvásárolta a Kurir című napilapot, amely azóta a Vucic elnök melletti harcias kiállásáról és az ellenzékkel szembeni, nem éppen emelkedett támadásairól lett ismert. Magyarán az adófizetők pénze felhasználásával tettek kormányközelivé egy lapot. Ismerős?

A Telekom Srbiját korábban más sajátos ügyletekre is felhasználták: 2018 novemberében felvásárolta a Kopernikus Technology kábelszolgáltatót 190 millió euróért úgy, hogy a cég piaci értéke ennek a töredéke volt. A jelentős összeghez jutott volt tulajdonos – egy a Szerb Haladó Párthoz közel álló személyiség – egy hónappal később pedig megvette a legendás B92 tévét, melynek rádió változata az egyedüli független hang volt a Milosevic által fémjelzett rezsimben, hozzácsapva a bevásárló kosárhoz a népszerű Prva televíziót is.

Tény, hogy az illiberális vezetők nagyon agyafúrtan szerzik meg a média feletti ellenőrzést. Ám a médiapaletta nyugati sokszínűsége mégis vonzóbb számunkra – így, többesszám első személyben –, mint hogy felülről mondják meg nekünk, miről mit gondoljunk.