Előfizetés

Vizsgálatot indított az orosz belügyminisztérium Navalnij ügyében

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.27. 15:25

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A tájékoztatás szerint a rendőrök átvizsgálták az ellenzéki politikus szállodai szobáját és szibériai mozgásának helyszíneit. Lefoglaltak több mint száz olyan tárgyat, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak.
Vizsgálatot indított Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus kórházi kezelésének ügyében a közlekedésrendészet – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az orosz belügyminisztérium nyugat-szibériai részlege. A tájékoztatás szerint a nyugat-szibériai közlekedésrendészetnél több mint húszféle törvényszéki orvosszakértői, biológiai, fizikai és kémiai vizsgálat zajlik. Navalnij egy héttel ezelőtt egy repülőgépen lett rosszul, a gépnek emiatt kényszerleszállást kellett végrehajtania Omszkban. Az ellenzéki politikus mintáiban a pénteki belügyi közlemény mindeddig erős vagy kábító hatású anyagot nem találtak. A rendőrök átvizsgálták Navalnij szállodai szobáját és szibériai mozgásának helyszíneit. Lefoglaltak több mint száz olyan tárgyat, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak. Az ügyben, amelyben a politikust jelenleg ápoló berlini Charité kórház azt közölte, hogy első klinikai eredményei szerint Navalnijt megmérgezhették, több ország vezetője gyors és átlátható vizsgálatot sürgetett.
Anatolij Kalinyicsenko nyilatkozik Navalnij állapotáról Omszkban
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
A Kreml ezzel szemben egyelőre nem látja indokát annak, hogy bűnügyi nyomozás induljon. Érvelése szerint nem azonosítottak Navalnijt kómába döntő anyagot, és nem bizonyosodott be, hogy merénylet történt. Vlagyimir Ugljov, a sajtóban „Novicsok” néven emlegetett harci idegméreg egyik kifejlesztője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva „irreális verziónak” nevezte azt az állítást, hogy Navalnijt ilyen szerrel mérgezhették meg. Ugljov arra reagált, hogy a német Spiegel magazin, a The Insider orosz hírportál és a Bellingcat tényfeltáró csoport közölte: a Charité orvosai kapcsolatba léptek azokkal a bolgár kollégáikkal, akik a 2015-ben megmérgezett Emilijan Gebrev bolgár üzletembert kezelték. Gebrevet a közlés szerint egy Novicsok-osztályú méreggel próbálták megölni, a szófiai ügyészség közlése szerint „orosz ügynökök”. Ugljov rámutatott, hogy a „Novicsok”, valamint a mérgezéssel kapcsolatos elméletekben emlegetett szarin és szomán a bőrrel érintkezve 10 percen belül öl, így az ellenzéki politikus már annál az asztalnál meghalt volna, amelynél a tomszki repülőtéren teázott. Emellett ilyen méreggel az adott körülmények között, egy kávézóban elkövetett merénylet az elkövetővel is végezhetett volna.
Rendőrök a németországi kórháznál
Fotó: ABDULHAMID HOSBAS / AFP/Anadolu Agency
Ugljov korábban azt mondta, hogy Navalnijnál a kolinészteráz-szint csökkenésére használt, egyebek között az Alzheimer-kór ellen alkalmazott gyógyszerek nagymértékű szedése szervesfoszfor-idegmérgekhez hasonló hatást idézhet elő. Korábbi közlések szerint egyébként Emilijan Gebrevet, a Dunarit fegyvergyár tulajdonosát és fiát klórpirifosszal, egy rendkívül mérgező rovarölő szerrel próbálták megölni.

Párizsban is jön a kötelező maszkolás

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.27. 14:00

Fotó: Antoine De Raigniac / AFP/Hans Lucas
Párizsban is kötelezővé fogja tenni a maszkviselést a köztereken a francia kormány a koronavírus terjedésének erősödése miatt - jelezte csütörtöki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. Jean Castex elmondta, megkérte a párizsi prefektust, hogy a polgármesteri hivatallal együtt dolgozza ki a rendeletet, amely alapján a fővárosban és az elővárosokban is mindenhol kötelező lesz a szájat és orrot eltakaró maszk viselése. Párizs egyes kerületeiben már augusztus közepe óta kötelező az utcán is maszkot hordani, a dél-franciaországi Marseille-ben pedig szerdától már minden közterületen kötelező a maszkviselés, s a bárok, éttermek, kávéházak és élelmiszerboltok este 11 óra és reggel 6 óra között zárva tartanak. Az intézkedések szeptember 30-ig vannak érvényben.
A kormány a déli Bouches-du-Rhone megyét augusztus közepén vörös zónának nyilvánította, ami a prefektusnak korlátozó intézkedések bevezetését teszi lehetővé. Itt ugyanis 100 ezer lakosra 177 fertőzött jut, miközben az országos arány 33. A riasztási küszöb 50, a prefektúrák ezen arány elérésekor rendelhetnek el korlátozó intézkedéseket. A miniszterelnök jelezte, hogy a 100 francia megyéből 21 kapott vörös színű jelzést, ezekben mindenhol várható a maszkviselés kötelezővé tétele. A maszkviselés szeptember 1-től egyébként kötelező minden munkahelyen és oktatási intézményben is 11 éves kor felett. A szabályszegőkre 135 eurós büntetést szabhat ki a rendőrség. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a fertőzés jelenleg a 20 és 40 év közötti korosztályban intenzív, egy hónap alatt ennél a generációnál megnégyszereződött a fertőzöttek száma, de az esetek többségében könnyebb lefolyású a betegség, mint a járvány kezdetén. Míg kedden 3304 koronavírusteszt bizonyult pozitívnak, szerdára 60 százalékkal, 5429-re emelkedett ez a szám. A múlt héten már többször is megközelítette az 5 ezret a napi új esetszám, de szerdán emelkedett először 5 ezer fölé. A kórházi ellátásra szorulók száma azonban eddig nem növekedett jelentősen. Kedden 4600 fertőzött szorult kórházi ellátásra, ami kilencvennel kevesebb volt, mint hétfőn, közülük 410-en voltak lélegeztetőgépen, míg áprilisban 7 ezer súlyos beteget ápoltak a francia kórházakban. Az áldozatok száma kedden 22-vel, 30 544-re emelkedett.

Bidennek árt az erőszak

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.27. 12:41

Fotó: KAMIL KRZACZYNSKI / AFP
A republikánusok szerint Amerikának vége, ha győz a „szélsőbal”. Fellázadt a sportvilág a feketéket érő sorozatos rendőri agresszió miatt.
„Véget kell vetni az erőszaknak, legyen szó Mineapolisról, Portlandről vagy Kenosháról… Helyreállítjuk a törvényt és rendet az ország utcáin, minden amerikai, minden rassz, minden származás és bőrszín számára” – jelentette ki Mike Pence alelnök az újrajelölését elfogadva. Szerinte felmerül a kérdés, hogy Joe Biden a szélsőbaloldal „trójai lova”, akinek győzelme Amerika végét jelentené. A Republikánus Párt elnökjelölt-állító konvenciójának első három napján ez volt a visszatérő üzenet: a Demokrata Párt szélsőbaloldali lett, a nagyvárosok utcái lángokban állnak, egyedül Trump tud rendet teremteni.
Trump és Pence
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A republikánusok megkerülik azt a tényt, hogy jelenleg is Trump az elnök. A wisconsini Kenoshát említve Pence nem tért ki arra, hogy egy fehér rendőr harminc centiről hétszer belelőtt egy fegyvertelen fekete férfi hátába annak gyermekei szeme láttára. Az ezt követő – esetenként gyújtogatással járó – tiltakozás ellen szélsőjobboldali „milicisták” érkeztek a városba és egyikük agyonlőtt két embert. A 17 éves Kyle Rittenhouse Facebook-oldala szerint fegyvermániás, rendőrségi fanatikus és Trump-párti, januárban az első sorban ült az elnök egyik nagygyűlésén. Trump kampánya sietve közölte, hogy semmi közük a tinédzserhez. Pence hosszan méltatott egy, a zavargások során Oaklandban lelőtt rendőrt – elfelejtve megemlíteni, hogy gyilkosa a szélsőjobboldali fegyvertartók „Boogaloo” mozgalmához tartozott és a légierő aktív törzsőrmestere volt. Biden szerdán beszélt a Kenoshában meglőtt Jacob Blake családjával. Együttérzését fejezte ki és megígérte, hogy igazságot fognak szolgáltatni. Azt is elmondta, hogy a brutalitás ellen helyes és szükséges a tiltakozás, de a gyújtogatás életeket veszélyeztető, szükségtelen erőszak, amely tönkreteszi a vállalkozásokat és a közösséget kiszolgáló üzleteket. A Kenoshában történtek újabb fordulatot hoztak az elnökválasztási kampányban. A republikánusok eredetileg Trump gazdasági sikereivel akartak érvelni, majd úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány lesz a fő téma. A jobboldal arra használta a George Floyd meggyilkolása miatt május végén kirobbant tömeges tiltakozást, hogy sötét képet fessen a nagyvárosokban uralkodó közbiztonságról és a „törvényes rend” helyreállítása mellett érveljen, tagadva a rendőrségekben és általában a társadalomban tapasztalható intézményes rasszizmust. Mostanra ez lett a fő üzenet, amire csak ráerősítettek az elmúlt négy nap eseményei.
Fourth night of protests after the shooting of Jacob Blake
Fotó: KEREM YUCEL / AFP
Wisconsin az egyik kulcsfontosságú állam, ahol eldől, ki lesz az elnök. Biden nemrégen még nyolc százalékkal vezetett, a különbség azonban még Blake meglövése előtt megfeleződött és valószínű, hogy minden erőszakos cselekmény ezt a folyamatot erősíti.  A mérleg másik serpenyőjében az van, hogy a közvélemény túlnyomó többsége jogosnak tartja a békés tiltakozást, mert a sorozatos, indokolatlan és végzetes rendőri fegyverhasználat miatt a feketék nem érzik biztonságban magukat. Doc Rivers, a Los Angeles Clippers kosárlabdacsapatának fekete edzője ezt így fogalmazta meg: „Mindenhonnan Donald Trumpot hallani és állandóan a félelemről beszélnek. Minket gyilkolnak. Minket lőnek le. Mi vagyunk azok, akik nem költözhetünk bizonyos környékekre. Minket akasztottak, miránk lőttek. És mindenhonnan azt hallani, hogy (ők) félnek.”
Blake meglövése nyomán fellázadt az amerikai sportvilág. Elsőként a Detroit Lions amerikai futball játékosai tagadták meg a keddi edzést. Szerdán a wisconsini Milwaukee Bucks kosárlabdázói bojkottálták az NBA rájátszását. Példájukat a többi csapat is követte, mire a liga elnapolta a soros mérkőzéseket. Csütörtök reggelre kiderült, hogy a Los Angeles Lakers és a Clippers játékosai egyelőre egyáltalán nem akarnak pályára lépni. A baseball, futball és női kosárlabda mérkőzések is sorra maradnak el és már az is kérdéses, hogy mi lesz a legnépszerűbb sport, az amerikai futball idényével. Trump évek óta bírálja a sportolóknak a rendőri rasszizmus miatti tiltakozását, most azonban eddig soha nem látott és a társadalom többsége által is támogatott zendüléssel találta szemben magát.