Ayhan Gökhan versei

"Erőszakom féltett szeretet legintimebb jele."

Lódarázskirálynő

Izsó Zitának

Amikor azzal találkozom, aki ismer Téged,

keresem rajta, mikor néztél az arcába,

keresem arcán a puszid, mint Pompeji megmaradt városfalai közt

a több száz éve tört szoborként heverő ölelést,

hamubahullt teremtmények a barátaim, ismerőseim,

a Te rajtuk hagyott nyomod az egyetlen élő.

Több éve megcsípett ujjadon egy lódarázs,

aztán az a lódarázs a verseidbe költözött,

néha kirepül, körülnéz a Földön,

szemében több millió élőlény lakik, szemében Te laksz,

aki a csípés után fészket raktál neki egy versben,

ha azt kérdeznék most, milyen állat legyek,

az a lódarázs abban a fészekkel otthonossá tett versben.

Hallgatnék a lódarazsakról,

hisz könnyű felismerni őket.

Az a lódarázs a lódarazsak királynőjét látta benned és

csak megcsókolta a kezed, nem tudta, emberjárta földön milyen szokást követ

állatjárta vidéken nem otthonos ember,

hogyan fejezze ki magát, hogyan fejezhető ki a szeretet,

erőszakos rágása féltett szeretet legintimebb jele.

Erőszakom féltett szeretet legintimebb jele.

Lódarázs, köszöntsd a királynőd,

Lódarázs, hajolj meg előtte!

Névgyakorlat

Gyakorlom, hányszor bírom lélegzet nélkül ejteni ki a neved,

mintha világbajnokságra készülnék a nevedből,

ha nem sikerül, levágják a fejem és begurítják a dicsőségükből

vesztett pontok és ékezetek közé.

Pontos dicsőség: I-betűd dobogóján.

Gyakorlom, meddig bírok a neved gondolata nélkül átmenni a lakás

egyik pontjából a lakás másik pontjába, nem sikerül,

neved ékezeteiben a parkettán megbotlom, borul velem az egész,

lezuhanok a név finom kegytárgyai közé,

amikor sírógörcs padlóhoz szögez,

több év bűnténye csigolyán meggyűrűz.

Pont szögével bevert I áldozat a nevedben.

Neved magánhangzói szám gyűrűje helyén:

gödörbe dobált gally, vessző, virágkehely.