Még nem álomautó az áramautó

Drágák, az állami támogatás pedig meglehetősen véges, így egyelőre nem törtek át az elektromos járgányok, hiszen egy villanykisautó annyit kóstál, mint egy prímán felszerelt erősen középkategóriás járgány – Magyarországon legalábbis ez a helyzet. Ám a piaci várakozások szerint az e-autók esetében is ugyanaz lesz a trend, mint a mobiltelefonoknál: berobban a gyártás és zuhan az ár.

Az elektromos autóban már az is szokatlan, hogy csak surrog, nincs motorzaj, de a Mini márkájú kisautó e-változata még megtoldja: úgy gyorsul, mint egy sportkocsi. Álló helyzetből négy másodpercen belül fenn van hatvanon, száguld, mint egy gokart, csak éppen benzines társaival szemben káros pufogtatás nélkül, emissziómentesen.

Öntik a pénzt az iparágba

Ám ez a divatverda csupán a mind nagyobb számban feltűnő villanyos újdonságok egyike. Már itthon is vagy kéttucatnyi elektromos négykerekű közül lehet válogatni, nem is számítva a kétféle, benzines-elektromos motorokkal ellátott hibridek sokaságát (lásd még keretes írásunkat).

A növekvő eladási számokból ítélve úgy tűnik, hogy az elektromobilitás egyre jobban tetszik az autósoknak. Pandémia ide, recesszió oda, az iparág általános visszaesése közben az érdekeltek továbbra is az e-szektor kínálatának bővülését várják. Csak az európai járműgyártók tavaly 60 milliárd eurót (jelenlegi áron mintegy 21 600 milliárd forintot) öntöttek új e-modellek és a hozzávaló akkumulátorok fejlesztésébe, gyártásába – ez a summa éppen 19-szerese az előző évi költésnek.

Új villanynépautó

E roham egyik legújabb fejleménye, hogy a Volkswagen éppen ezekben a hetekben nálunk is megkezdi az első „igazi” elektromos típusának forgalmazását, egész pontosan a nagy érdeklődés miatt előjegyzését. Az ID.3 névre keresztelt e-járgány vadonatúj konstrukció, az úgynevezett MEB (Modular Electric Drive Matrix) építőkészlet alapján egy egész járműcsaládot tervez piacra dobni – így többi között még szeptemberben egy városi e-terepjárót, az ID.4-et, és színre lép a VW-hez tartozó Skoda is az Enyaq nevű villanyosával.

A nem is oly rég csaláson, a dízelmotorok emissziós értékeinek meghamisításán rajtakapott Volkswagen most a környezetvédelem élharcosaként lép elő. Vérmes reményei szerint a Bogár és a Golf után az ID sorozat lenne az elektromos népautó. Ahogy többi riválisa, a wolfsburgi céggigász is bődületes összegeket, csoportszinten 2024-ig 33 milliárd eurót szán villamosításra, s röpke öt év múlva – a jelenlegi évi 300 ezer darabos gyártókapacitásokkal szemben – 1,5 millió e-autó kibocsátásával számol.

Egyszerűbb, de…

Az elektromos átállás azonban korántsem gond nélküli, a lendületes növekedés ellenére akad jó pár kérdőjel. Igaz, a villamosítás hívei lelkesen felsorolják, hogy az e-autó konstrukciója egyszerűbb, mint a belső égésűeké. Itt nincs sebességváltó, kuplung, nem kell bele benzin, olaj, üzemeltetése, szervize olcsóbb, s nem utolsósorban környezetbarát, legalábbis használat közbeni légszennyezése zéró.

Másfelől viszont még a mai élenjáró modellek mintegy 500 kilométeres hatótávja is elmarad a hagyományosokétól, ráadásul az akkumulátorok feltöltése is macerás: legjobb esetben eltart 20-30 percig, nem is részletezve a töltőhálózat foghíjait, jóllehet kontinensszerte nagy erővel bővül az e-infrastruktúra. (A www.villanyautosok.hu szakportál szerint nálunk mintegy 200 helyen lehet e-tankolni.)

Úgy lesz, mint a mobiltelefonoknál

Ám fogyasztói szemmel alighanem az a legnagyobb bökkenő, hogy az e-autó ma még drága mulatság. Így például a Renault Zoe, az európai piacok egyik legkelendőbb e-kisautója valamivel 10 millió forint felett startol, a másik sikerdarab, az alsó középkategóriájú Nissan Leaf listaára 10,3 milliónál kezdődik. Némileg olajoz az ügyeken, hogy a kormányzat – ahogy többfelé a világon – árkiegészítésekkel is ösztönzi az e-autózást. Eszerint a 11 millió forintnál olcsóbb típusok esetében 2,5 millió, a 11–15 milliósoknál félmillió forint ártámogatást nyújt a pályázó vásárlóknak.

A gond csupán az, hogy az idei évre előirányzott állami ártámogatás 5 milliárd forint keretösszegét gyorsan elkapkodták. Mindemellett az előrejelzések árcsökkenést is jósolnak. Mint a lapos tévék vagy a mobiltelefonok esetében is történt, ahogy a most kiépülő gyártókapacitások működésbe lépnek, s tovább tökéletesedik az akkumulátortechnika, csökkennek a költségek, úgy ennek nyomán a villanyosok is olcsóbbá válhatnak, derűlátó forgatókönyvek szerint az évtized második felében akár a benzinesek-dízelesek árszintje alá mehetnek.

Musk kíméletlenül rohamoz

Eközben a piaci versengés is egyre élesedik. Itt van mindenekelőtt az amerikai Tesla, amely már eddig is elképesztette az autósvilágot csúcstechnikájú e-modelljeivel. Most azonban Elon Musk, a cég vezére lázas iramban újabb autógyárakat húz fel Sanghajban és Berlinben, onnan akarja becserkészni az ázsiai és európai piacokat.

Ezzel kapcsolatban Markus Duesmann, az Audi áprilisban kinevezett főnöke is arról beszélt a német Spiegel magazinnak, hogy lemaradásban vannak a Teslához képest, főként a szoftver és a számítógépes hálózatépítés (networking) területén.

A lap azt is megjegyzi, hogy a BMW – ahol Duesmann fejlesztőként kezdte – már korábban belevágott az elektromos típusok fejlesztésébe. Kihozta a ma is sikeres i3-at és a kevésbé sikeres i8-as sportkocsit, de az „i” almárka mégsem tudott piaci áttöréseket elérni. Duesmann szerint most az Audin a sor. Nagy reményeket fűz az Artemis fantázianéven elindított programjukhoz, főként ahhoz, hogy ötezer szoftverfejlesztő mozgósításával „leverik” a Teslát.

Pár forintból egy kilométer

Ehhez bizonyára a fenegyerek Musknak is lesz még egy-két szava, de a korszakváltónak remélt elektromobilitás messze nem csak a személyautókról szól. Több gyártó, így legutóbb a Ford, a Peugeot-Citroën csoport vagy a Renault haszonjárműveit is elektrifikálta, elsősorban a szennyezett levegőjű városokban, a dízelhajtás kiváltására, az áruszállítás területén.

A tisztább hajtásokra a buszközlekedésben is rástartoltak: itthon a minap meghirdetett Zöld Busz Program értelmében – uniós támogatásokkal, 2022-től a 25 ezernél nagyobb lakosú városokban – már csak emissziómentes buszokat lehet beszerezni.

De az elektromobilitásból a motorkerékpárok sem maradnak ki. Az egyik ilyen első hazai vállalkozás a spanyol és kínai gyártmányú elektromos kétkerekűeket forgalmazó Elektrobiker kereskedés. Tulajdonos-ügyvezetője, Pusztai József úgy mondja, hogy az e-motor még inkább a dugókkal zsúfolt, urbánus közlekedés eszközévé léphet elő. Az ilyen motorok, robogók vonzerejét az emissziómentes suhanáson túl az is növeli, hogy üzemanyagköltsége alig pár forint kilométerenként.