Tűzvész

Lángokban áll Amerika. Nem a nagyvárosok égnek, hanem a nyugati államok erdőségei. Ami közös: többnyire itt is, ott is a Demokrata Párt politikusai a kormányzók és a polgármesterek. A számos amerikai Bayer Zsolt egyike, Rush Limbaugh nem is habozott az egész régiót Balpartnak nevezni, kicsit arra a mintára, ahogyan a magyar kormány bánik Budapesttel: ahol nem ránk szavaznak, az nem is az ország része.

A politikus olyan, mint a mondabeli Mídász király, csak amihez ő nyúl, abból nem arany lesz, hanem politika. Végül is mindegy, egyiket sem lehet megenni. De tűz esetén talán el kéne rohanni a kútra vízért. John McCain 2008-ban két napra felfüggesztette kampányát, és egyeztetett vetélytársával, Barack Obamával a gazdasági válság miatti szükségintézkedésekről. Trumptól ilyesmire nem lehet számítani. Neki, egy amerikai tudóst idézve, „nincs erkölcsi iránytűje”.

Két éve, amikor szintén égtek az erdők, az elnök azt találta mondani, finn kollégájától tudja, hogy ott elgereblyézik az avart. Sauli Niinistö kicsit csodálkozott, mert ehhez sok gereblyére lenne szükség, és semmi ilyesmiről nem beszélgettek, de Trump ezen könnyen túllendült. Most megint előjött azzal, hogy nem a felmelegedés, hanem a rossz erdőgazdálkodás miatt lettek minden eddiginél súlyosabbak a tűzvészek. Különben is, „máshol is vannak erdők, és azok nem égnek le”. (Nyilván nem nézte a tévék ausztráliai vagy brazíliai tudósításait.)

A kaliforniai tüzeket évezredek óta a Csendes-óceán felől érkező meleg szelek okozzák, amelyek a Sziklás-hegységnél felemelkedve magukkal viszik a nedvességet, így szárazságot idéznek elő. Nem véletlen, hogy pont itt nőnek hatalmasra a vörösfenyők: nekik jó, ha körülöttük rendszeresen kipusztul minden más. Ahogy a klíma melegebbé és szárazabbá válik, úgy lesz a helyzet egyre veszélyesebb, de ezt hiába mondanánk Trumpnak. Már a második mondatnál elkalandozna a figyelme.

A Scientific American folyóirat fennállásának 175 éve során idén először foglalt állást az elnökjelöltek ügyében. Nem Trumpot támogatja.