Bonta Miklós;
Magyar Nemzeti Bank;infláció;forint árfolyam;
2020-09-25 08:11:54
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) végképp elvesztette a hitelességét azzal, hogy még a nyár folyamán is görcsösen ragaszkodott a tévképzetéhez, és a járvány okozta gazdasági leállás ellenére 2-3 százalékos bővülést várt 2020-ra. Ezt a nevetséges álláspontját most hirtelen feladta, hiszen nincs a világon egyetlen ország sem, amely ne számolna az idén gazdasági visszaeséssel: az MNB legújabb várakozásai szerint ez nálunk 5,1-6,8 százalékos lesz.
A Szabadság téren a pandémia második hullámáról mint váratlan eseményről beszélnek. Akár a vis maiorra is hivatkozhatnának, de nem teszik. Ezt a kifejezést – egyébként tévesen – elháríthatatlan akadályként szokásos értelmezni, pedig az MNB és a kormányzat filozófiájához jobban illő, természeti vagy emberi eredetű ellenállhatatlan erőt jelent, amit le kell győzni.
A gazdaság növekedését – esetünkben inkább zuhanórepülését – jellemző számokat a mostani helyzetben el lehet véteni, az előjeleket azonban semmiképpen sem. Ugyanakkor egy piacgazdaságban a nemzeti bankok inkább csak közvetett eszközökkel tudják ezt befolyásolni.
Nem így az infláció, a pénzügyi stabilitás alakulását, amelyre a jegybank érdemben tud hatni. Akik a forint reálértékének folyamatos gyengülését nap mint nap tapasztalják, azaz a családok, a vállalkozások, de még a költségvetési szervek is, egyöntetűen állíthatják, hogy az MNB ennek a maga által is legfontosabbnak tartott feladatának nem tesz eleget. 2013 óta, amióta Matolcsy György áll a jegybank élén, az MNB abban érdekelt, hogy a hazai fizetőeszköz minél gyengébb legyen. Ha a 2021-ben kezdődő új, hétéves uniós gazdasági ciklus során 30 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra számíthatunk, akkor a jegybanknak – amelynek számláin ez a hatalmas összeg először megjelenik – az lesz az érdeke, hogy ebből minél több forintot tudjon generálni. Vagyis az árfolyam gyenge legyen, s így nyereséget tudjanak elérni.
A gyenge forintban való jegybanki érdekeltség az oka annak, hogy legfeljebb szavakban tesznek a pénzügyi stabilitás fenntartásáért. A legfrissebb inflációs jelentésükben sem találnak magyarázatot arra, hogy válságos időszakban miképpen lehetséges: a fogyasztói árindex rendületlenül emelkedik, évesítve hivatalosan 3,9 százalékra. Széttárják a kezüket: vajon az az évtizedek óta tapasztalt trend, hogy a július-augusztusban szinte mindig stabilizálódik az árszínvonal, 2020 nyarán miért tört meg? Az árak csak vágtattak rendületlenül tovább, sőt a jelek szerint szeptemberben sincs ez másképp. Az MNB sem talál magyarázatot arra, hogy a családok óvatosabban költenek, magyarán a kereslet növekedési üteme alaposan lelassult. Ilyenkor a fogyasztói árindexnek mérséklődni kellene. A talpon maradt turisztikai cégek áremelései és az alapvető élelmiszerek drasztikus drágulása azonban ennek ellentmond.
Aligha rejtély, hogy az MNB miért ezzel a Mátyás királyról szóló, Zrínyi Miklóstól származó idézettel ajánlja inflációs jelentését: „Nagy bölcsesség az, ki célt tud tenni maga kívánságának”.