Bonta Miklós;
költségvetés;szja;
2020-09-29 06:22:00
A kormánynak a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá kellene csökkentenie a személyi jövedelemadó kulcsát – javasolta Domokos László. A főszámvevő egy tegnapi interjújában tette ezt az adózók szemében minden bizonnyal népszerű javaslatot, amelynek realitása viszont kicsiny, hiszen az államháztartás éppen azzal küzd, hogy növekvő hiányát miképpen tudja hitelekből, államkötvényekből befoltozni.
Az ÁSZ elnöke, lévén maga is közgazdász, erre is gondolt, és felmelegítette a nyugdíj célú államkötvények évek óta napirenden lévő ábrándját, s nem is tagadta, hogy a jelenlegi válságos időszakban „az állampolgároktól kell kölcsönvenni”. Ez a teória az első világháború óta nem esett távol az egyes államoktól, csak akkor hadikölcsönnek hívták. Mivel a magyar kormányfő járványkezelő stratégiája nem nélkülözi a militáns gondolkodás elemeit, Domokos kéretlenül a segítségére sietett, s nevet adott a gyereknek: mennyivel jobban hangzik, hogy nyugdíjkötvény, mintha koronapapírnak hívnák.
A személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése százalékonként mintegy 170 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek, vagyis – egy mondjuk két lépcsős, összesen hat százalékos mérséklés – hozzávetőleg 1000 milliárd forintba. Az ÁSZ-elnök ugyanakkor úgy számol, hogy idén – az általa is elismerten nehéz időkben – a lakosság mintegy 1500 milliárdot takarít meg: így meglenne az adócsökkentés fedezete, ha ennek csak a nagyobb hányadáért állampapírt vásárolnának.
Viszont, mint az közismert: nem teszik, ehelyett a megtakarításaikat otthon, készpénzben tartják. Feltéve, ha van nekik, mert többnyire nincs, ugyanis ez az 1500 milliárd forintos megtakarítás legfeljebb a lakosság harmadától származik, a többiek egyik hónapról a másikra élnek. Ráadásul Domokos a közeli adócsökkentésben bízók reményeit azon nyomban le is lohasztja, amikor hitet tesz az általa is magasnak tartott áfa fenntartása mellett.
A pénzügyminiszter azonban ravaszabb még az ÁSZ elnökénél is. Varga Mihály azzal az aligha meglepő ténnyel szembesült, hogy a költségvetés egyre növekvő hiánya - amelynek fő oka kétségtelenül a terjedő járvány következményeinek finanszírozása - a lakosság számára kibocsátandó új kötvénnyel aligha orvosolható, az elkerülhetetlen devizahitel felvételek mellett.
Így a vállalkozók pénzéhez kíván nyúlni. Direkt módon most csak óvatosan tehetné, ezért – mint azt a múlt héten a Közgazdász Vándorgyűlés pulpitusáról kifejtette -, arra hivatkozva, hogy „kulcsfontosságú a versenyképességünk javítása”, adóintézkedéseket terveznek. Nem emelnek és nem is csökkentenek, hanem hozzányúlnak az önkormányzatok fontos bevételi forrásához, a helyi iparűzési adóhoz, mert az "nem maradhat ebben a formában".
Sajátos gondolkodás ez, hiszen a központi költségvetés már „szolidaritásra” (értsd pótadó befizetésére) kényszerítette a helyhatóságokat. Most az önkormányzatok kivéreztetésének újabb eszközéhez nyúlnak egy olyan időszakban, amikor egyúttal többletfeladatokat kényszerítenek rájuk. A koldustól még a tarisznyáját is elveszik.