Ördögi játszma

Reménytelen feladatra vállalkozik, aki pontos képet kíván alkotni arról, hogyan is állnak a Hegyi-Karabahért vívott harcok Örményország és Azerbajdzsán között. Jereván, illetve Baku rendre drónfelvételeket tesz közzé, amelyeken tankok láthatóak, majd egy robbanás. Hogy a felvétel valódi-e, és tényleg minden úgy történt-e, amint azt a videót közzétevő állam propagandagépezete állítja, örök rejtély marad.

A konfliktus Sztálin hagyatéka, hiszen 1921-ben az ő nyomására kapták meg az azeriek az örmények lakta régiót. Az örmények azonban sosem törődtek bele az igazságtalanságba, ez vezetett az 1988-tól hat éven át tartó háborúhoz. Hegyi-Karabah örmény befolyási övezetté vált, ezt viszont Baku nem fogadta el. Az olajkitermelésnek köszönhetően Azerbajdzsán gazdasági szempontból egyre tehetősebbé vált, ezáltal a két ország hadereje közötti különbség is nőtt.

Abban azonban, hogy most háborús helyzet alakult ki, nagy szerepe van Törökországnak is. Nem bizonyítható ugyan, hogy – Jereván állításának megfelelően – Ankara közvetlenül is beavatkozott a válságba, de jelentős szerepe van az azeri hadsereg megerősödésében, fegyverek garmadáját adta el a „testvéri államnak”, miközben az azeri nyersanyag legnagyobb felvevője.

Recep Tayyip Erdogan török elnök régi stratégiája, hogy külföldi konfliktusok gerjesztésével próbálja elterelni a figyelmet a belső problémákról, ezúttal a koronavírussal kapcsolatos rossz válságkezelésről. Célja lehet továbbá a Kreml provokációja is: Ankara kaukázusi befolyási övezetének kiterjesztésével akar minél jobb tárgyalási pozícióba kerülni Moszkvával szemben a líbiai, illetve a szíriai konfliktust illetően.

Bár egy háborúnak általában csak vesztesei lehetnek, most éppen az a Törökország járhat jól, amelyik a háttérből évek óta keveri a kártyákat.