Vesztesek

Nem okozott nagy meglepetést az Európai Bíróság (EB), amikor kedden – háromévnyi vizsgálódás után – kimondta: a magyar felsőoktatási törvény 2017-es, lex CEU-ként elhíresült módosításai uniós jogokat sértenek. Amit most az EB megállapított, arra már évekkel ezelőtt hazai és nemzetközi jogi szakértők kisebb hada is felhívta a figyelmet.

Az viszont valóban előrelépés, hogy most már bírósági döntés is van erről. A magyar hatóságok és bírói testületek – mint az Oktatási Hivatal vagy az Alkotmánybíróság – valamiért mindmáig képtelenek voltak állást foglalni a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU ügyében, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a nemzetközileg elismert intézmény képzései Magyarországon már ne legyenek elérhetőek a magyar és külföldi hallgatók számára.

Szinte kizárt, hogy az Orbán-kormány törvényalkotói már a lex CEU írásakor ne lettek volna tisztában a következményekkel és azzal, hogy a törvény elfogadásával nemcsak az uniós jogokkal, hanem a saját maguk által összetákolt Alaptörvénnyel is szembe mennek. De mindezt bevállalták annak érdekében, hogy a törvény megrendelője, a miniszterelnök valamiféle személyes sértettségből borsot törhessen a Fidesz egykori sugar daddy-jéből elsőszámú közellenséggé vált Soros György orra alá.

A terv nem jött be. A CEU képzései ugyan Bécsbe kerültek át, ám hosszabb távon ez inkább a lehetőségek bővülését jelenti majd mind az egyetem, mind Soros számára. A kormányfőnek csak a magyar felsőoktatással, tudománnyal, a magyar egyetemistákkal és nem utolsó sorban a magyar fővárossal sikerült kiszúrnia. Az sem kizárt, hogy a lex CEU visszavonása helyett a kormány a pénzbüntetést is vállalja, amit természetesen a magyar adófizetők állnak majd.

De a kicsinyes, óvodás színvonalú bosszúhadjárat legfőbb vesztese: Magyarország.