Előfizetés

Már több mint 150 ezer ember halt meg a járvány miatt Brazíliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.11. 08:53

Fotó: FABIO TEIXEIRA / AFP / NurPhoto
Kolumbiában átlépte a 900 ezret az azonosított fertőzöttek száma.
Meghaladta a 150 ezret a koronavírusban elhunytak száma Brazíliában – közölte a latin-amerikai ország egészségügyi minisztériuma szombaton. A tárca összesítése szerint
a járvány kitörése óta a Covid-19 150 198 ember életét követelte és több mint ötmillió az igazolt fertőzöttek száma.

A nyári csúcsértékekhez képest valamelyest laposodni látszik a járványgörbe. Szakértők szerint ugyanakkor a helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot Dél-Amerika legnagyobb és – 210 millió lakossal – legnépesebb országában. Brazíliánál csak az Egyesült Államokban regisztráltak több fertőzöttet és halottat. Jair Bolsonaro brazil elnök a járvány kitörése óta többször is elbagatellizálta a helyzet súlyosságát.
Kolumbiában szombaton átlépte a 900 ezret az azonosított fertőzöttek száma. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint
eddig 902 747 fertőzöttet regisztráltak 27 660 halálozással, miközben az aktív esetek száma 89 925.

Az ötvenmillió lakosú Kolumbiában márciusban vezettek be karantént, amelyet jóval lazább, célzott korlátozások rendszere váltott fel szeptemberben, ami várhatóan október végéig hatályban marad. A többi között az éttermek nyitva tarthatnak, a nemzetközi repülőjáratok üzemelnek, ugyanakkor nagyszabású koncerteket és rendezvényeket tartani tilos, a tengeri és a szárazföldi határok pedig továbbra is lezárva maradnak.
Az esetek harmadát Bogotában mutatták ki, ahol az intenzív osztályok leterheltsége 64 százalékos.

Mexikóban 4577 új fertőzöttet és 135 halálozást jegyeztek fel az utóbbi 24 órában az egészségügyi tárca közlése szerint. A 130 milliós országban ezzel 814 328-ra nőtt az azonosított fertőzöttek és 83 642-re az elhunytak száma. A kormány szerint a fertőzöttek valós száma jóval magasabb lehet az igazolt eseteknél.

Szabad szemmel: európai akadémiák aggódnak a magyar kulturális intézményekért

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.11. 08:42

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 11.
Politico Aggódik az európai sajtószabadság és az újságírók miatt az EU igazságügyi biztosa. Didier Reynders azért hozta külön is szóba ezt a kérdést, mert a média függetlensége az egyik legfőbb gond a Bizottság minap nyilvánosságra hozott jogállami jelentésében. A politikus, aki 20 éven át töltött be különféle miniszteri posztokat Belgiumban, megemlítette, hogy a szerkesztőségekre sokszor egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik, továbbá mind több támadás éri a sajtómunkásokat. Bírálók ugyanakkor kifogásolják, hogy a mind a 27 tagországra kiterjedő helyzetfelmérés túl későn történt meg és nem igazán ütős, hiszen például a magyaroknál és a lengyeleknél már évek óta gondok vannak a demokratikus szabályok betartásával. Orbán Viktor egyébként teljes egészében elutasította a dokumentumot, megkérdőjelezve annak hitelességét. Reynders ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a jelentés mostantól kezdve minden évben napvilágot lát, az eredményeit pedig megvitatják a szakminiszterek tanácsában, illetve a tagállamokkal. A cél az, hogy meghonosodjon az jogállam igazi kultúrája. Azt azonban ő is elismerte, hogy ehhez nem elegendő csupán az állapotok felmérése.
Deutschlandfunk Egyes európai államokban, így Magyarországon és Lengyelországban a politika nemzeti alapon tekint a művészetekre és igyekszik azt mind inkább szabályozni. Ám veszélyezteti jó néhány kulturális intézmény autonómiáját, ha azt politikai, nemzeti vagy vallási megfontolásokból korlátozzák, miközben az ágazat szabadsága a demokrácia egyik pillérét képezi. Erre figyelmeztet az a felhívás, amelyet több mint 60 európai kulturális akadémia, illetve intézmény háromnapos berlini tanácskozásáról adtak ki. Az eseményt, amelyen olyan jeles személyiségek vettek részt, mint a filmrendező Wim Wenders vagy Robert Menasse, az író, a Német Művészeti Akadémia hívta össze, a többi közt azért, mert aggódva figyeli, hogy egy-két jobboldali-populista rendszer megpróbálja a gyakorlatba átültetni a határok lezárásának, illetve a bezárkózásnak a fantazmagóriáját.
Der Standard Magyarországon a politika egyre nagyobb befolyást gyakorol a felsőoktatásra, ez ellen tiltakoztak az SZFE diákjai, amikor elfoglalták az iskola két épületét is. A hatalomnak nem tetsző tudósokat nyilvános támadások érik, a legújabb húzás pedig az volt, hogy egy „közeli” kuratórium vette át a színi egyetem irányítását. Ellenzékiek attól tartanak, hogy a vírusra hivatkozva a Fidesz még inkább kezébe kaparintja a képzés ellenőrzését. A Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi kutató intézet egyik munkatársa azt mondja, hogy a magyar kormány visszaállamosítja a szektort, ami nem mindig jelent újabb és újabb beavatkozást, de mindenképpen folytatódik a 2010 óta tapasztalható irányzat. Ehhez járul, hogy a hivatalos körök részéről rémhírterjesztésnek minősítik, ha valaki bírálja a járvány elleni lépéseket, illetve kétségbe vonja, hogy azok alkalmasak a fertőzés visszaszorítására. A politika terjeszkedése láttán sok tudós visszahúzódik a maga elefántcsont tornyába, és tudatosan nem nyilvánít véleményt fontos társadalmi kérdésekben. Az SZFE egyik diákja névtelenséget kérve arról beszélt a tudósítónak, hogy a sajtóban igencsak sűrűn fordulnak elő kirohanások liberális, baloldali, vagy éppen zsidó tanárok, illetve bizonyos szakok ellen. Ez egészen jellemző a rendszerre, de a hallgatók mindennapjaira nem hat ki. Ám éppen az ő iskolájában egészen más a helyzet, hiszen a fiatalok és a professzorok szembeszálltak a hatalom akaratával. Nem szeretnék, ha felülről döntenék el a tananyagot. Egy pszichológia szakos lány attól tart, hogy szükségállapot miatt a kormány még jobban beleavatkozik az oktatásba, mert arra hivatkozva igyekszik letörni a lehetséges ellenállást. Hogy ehhez éppen a Vas utcán választotta első célpontként, az azzal függ össze, hogy Magyarországon szorosan összekapcsolódik a színház és a politika.
Foreign Policy A Covid-19 megrázza az egész világot, de az ilyen járványok egyáltalán nem mindig járnak együtt hatalmas átalakulásokkal, úgyhogy kár például a demokrácia végétől tartani. Erre figyelmeztet a Harvardi Egyetem egyik professzora, a Nemzeti Hírszerzési Tanács korábbi elnöke. Joseph Nye azzal érvel, hogy szó sincs a liberális demokrácia dicstelen elmúlásáról, noha sokan hirdetik, hogy jönnek a tekintélyuralmi rendszerek, mert azok élhetnek olyan drákói módszerekkel, mint a bezárkózás és a tömeges karantén. Csakhogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy demokratikus német vezetés sokkal jobban kezelte a ragályt, mint például az autoriter brazil elnök. Ugyanakkor igaz, hogy az illiberális populista Orbán Viktor saját tekintélyelvű hatalmának kiterjesztésére használta ki a fertőzést, de ha nincs a koronavírus, akkor talált volna más ürügyet. Vagyis esetében is az történt, hogy a válság csak ráerősített a már létező irányzatra. Persze senki sem tudja, hogy meddig tart a baj, és hogy nem tér-e vissza. Lehet, hogy tartós hatást gyakorol a világgazdaságra. Az emberek életét már eddig is nagyban befolyásolta, és alighanem nagyban kihat majd a foglalkoztatásra, az oktatásra, a társadalmi kapcsolatokra. Feltárta, hogy nem elegendő a jelenlegi egészségügyi kapacitás. Ezeket a tényezőket, a gazdaságot is ideértve nagyjából képesek szabályozni a kormányok. De például a globalizáció környezeti következményeit, mint pl. a klímaváltozást, már sokkal inkább a természet törvényei határozzák meg, bár az utazási tilalom és a gazdasági stagnálás azért lassíthatja a folyamatot. Lehetséges továbbá, hogy szűkülnek a törvényes bevándorlás esélyei. Ám aligha hagy alább az illegális migráció a Földközi-tengeren, ha mondjuk, a Szahel-övezet a fokozódó szárazság miatt még kevésbé lesz élhető, mint idáig. Egyre többen érkeznek majd, és ezen nem segít a szigorú határellenőrzés sem. A szerző ugyanakkor elismeri, hogy a geopolitikai folyamatosság könnyen megrendülhet. Nem kell hozzá más, mint háborúk, vagy hogy bizonyos országokban bedőljön a demokrácia, de pusztító hatással lehet egy még súlyosabb járvány is.

Ellenzéki vezetőket keresett fel a börtönben Lukasenko

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.11. 08:39
Alekszandr Lukasenko
Fotó: Nikolay Petrov / BelTA / AFP / Sputnik
Hatalom közeli források szerint a megbeszélés négy és fél órán át tartott.
A belorusz elnök a börtönben kereste fel az ellenzék több vezetőjét, valamint a választás után létrejött Koordinációs Tanács több tagját, és állítólag az alkotmánymódosításról tárgyal velük. Így Babarikóval, a volt bankelnökkel, aki éppen azért került rács mögé, mert indulni akart a választáson Alekszandr Lukasenko ellen. Kormányellenes körök ugyanakkor teljesen abszurdnak nevezik a helyszín megválasztását egy ilyen konzultációhoz. Hatalom közeli források mindenesetre azt közölték, hogy a megbeszélés négy és fél órán át tartott a helyi KGB intézményében – írja a Spiegel. Az eseményről fényképek is megjelentek, az egyiken az államfő pulóvert visel, és egy virágokkal díszített asztalnál ül a cellákból felhozott rabokkal. Hírek szerint azt mondta, hogy az alaptörvényt nem az utcán szokás írni. Az országban augusztus vége óta folyamatosan zajlanak a tiltakozások. Közben az ellenzék vezére, aki litvániai emigrációba vonult, 134 nap után most először telefonon beszélhetett a férjével, akit szintén bezártak, mert ő is meg akarta mérettetni magát az urnáknál, de megtagadták tőle a lehetőséget. Németország és több más uniós tagállam példáját követve, ideiglenesen Nagy-Britannia is hazarendelte nagykövetét Minszkből. A Johnson-kormány ily módon kívánja kifejezni szolidaritását Lengyelországgal és Litvániával, miután mindkettő kénytelen volt visszahívni egy sor diplomatáját Fehéroroszországból. A Lukasenko-rezsim a kiutasításokkal akart bosszút állni, amiért Varsó és Tallinn befogadott jó pár belorusz ellenzékit.