Putyin sem mindenható: egymást vádolja tüzérségi támadásokkal Örményország és Azerbajdzsán

A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttestének kicserélése lett volna a Vöröskereszt közreműködésével.

Néhány perccel a Vlagyimir Putyin orosz elnök nyomására, az orosz külügy közvetítésével életbe lépett tűzszünet után már lakott területeket lőttek Hegyi Karabahban a konfliktusban álló felek. Örményország és Azerbajdzsán kölcsönösen egymást vádolja tüzérségi támadásokkal és a szombat délben hatályba lépett humanitárius tűzszünet megsértésével.

A fegyvernyugvásról tíz órás maratoni tárgyalás után egyeztek meg a Moszkvába rendelt felek. A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttestének kicserélése lett volna a Vöröskereszt közreműködésével. Örményország és Azerbajdzsán a Kreml nyomására abba is belement, hogy hogy minden részletre kiterjedő béketárgyalásokat kezdenek az EBESZ minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus rendezéséről – legalábbis ezt jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkva látszólag mindent belead, hogy békés úton rendeződjön a most szokatlan intenzitással kirobbant és valós térségbeli háborúval fenyegető örmény-azeri konfliktus. A szakadár Hegyi Karabahért folyó harcokat az teszi rendkívül veszélyessé, hogy mindkét fél mögött egy-egy katonailag rendkívül erős szereplő áll – Örményország mögött Oroszország, Azerbajdzsán mögött pedig a sértődött, a nagyvilággal perlekedő Törökország. A Putyin-Erdogan egymásraborulás pedig egyre inkább a múlté, a két autoriter vezető egyre több kérdésben helyezkedik szembe egymással. Líbia és Szíriai után Hegyi Karabah már a harmadik olyan hadszíntér, ahol Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin érdekei szembe kerülnek egymással. Ebben a konfliktusban az a csoda is megtörtént, hogy az orosz elnök az amerikaival került közös platformra – Putyin Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel közös nyilatkozatban szólította fel a feleket a békés rendezésre.

Ebben a nagyhatalmi játszmában Oroszország tűnik a „jó fiúnak”: a minszki csoport társelnökeként aktív közvetítő szerepet játszik a konfliktus rendezésében. Ez a minszki csoport, akárcsak a másik hasonló nevű, a kelet-ukrajnai háborút rendezni kívánó, az EBESZ égisze alatt működik,annyi különbséggel, hogy 1992-ben jött létre, az orosz és a francia mellett nem német, hanem amerikai társelnöklettel. A de jure Azerbajdzsán területén lévő, ám de facto inkább Örményországhoz tartozó Hegyi-Karabah helyzetét azonban mindmáig nem sikerült rendezni, a fegyveres harcok rendszeresen kiújulnak. A mostani, két hete kezdődött fellobbanás már több mint kétezer életet követelt.

Oroszország ugyanakkor a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) legfontosabb szereplőjeként is Örményország mellett lép fel. Az ODKB amolyan posztszovjet NATO, amely katonai támogatást nyújt, ha támadás éri valamelyik tagját. Az ODKB-nak Oroszország mellett Örményország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja, Azerbajdzsán nem.