Rémálom

A Szkénében a minap mutatták be a III. Richard betiltva című darabot, amely tulajdonképpen egy művész rémálma. A korszakos orosz rendező, Mejerhold a III. Richardot szeretné színre vinni, emiatt gyötrik rémálmok, amelyben a darabot tulajdonképpen betiltják, de hogy ki és miért, nem tudhatjuk. De a hatalom eszközei egyre szerteágazóbbak és kegyetlenebbek. A módszerek leginkább a félelemkeltésre és a kiszolgáltatottságra épülnek, és egy alkotó legféltettebb kincsét, a szabadságát akarják elvenni.

A Színház-és Filmművészeti Egyetem diákjai másfél hónapja tartják blokád alatt az intézményt. Nem akarnak többet, mint hogy az egyetem újra autonóm módon működjön. Vagyis demokratikus keretek között, szabadon - ahogy korábban. Erről tárgyalnának. Erről azonban az új vezetők nem akarnak beszélni, elsasszéztak a komoly tárgyalások elől, és most úgy látszik, elfogyott a türelmük.

Elkezdődött a fenyegetés, nyilatkozatokat és hűségesküket kérnek. Jegyzőkönyvek készítésére biztatnak, vagyis hogy rögzítsék a dolgozók, mit és kit látnak, aztán küldjék el az új kancellárnak. S hogy a diákok végre abbahagyják a fórumozást, azért még az internetet is kikapcsolták. Kezdetben azt mondták, tüntessenek csak nyugodtan; aztán belengették az érvényes félév elvételét; most meg már lassan a villanyleoltásánál tartunk.

A hatalom zavarban van. Simogatás helyett büntetni akar, de a látszatot azért meghagyná. Csakhogy a dolog elég átlátszó. A levelekből jól érzékelhető a nyomásgyakorlás kényszere. A dolgozók és a tanárok ajánlata legutóbb az volt, hogy kezdjenek mindent elölről: üljenek le és tárgyaljanak, érveljenek és beszéljék végig az egészet. Ám ezt sem az új vezetők, sem a kuratórium tagjai nem hallják meg. A hangnem egyre fenyegetőbb.

Talán még nem késő felébredni, mert a rémálmok sajnos időnként valósággá válhatnak.