Előfizetés

363,12 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.21. 08:11
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel.
Az euró 363,12 forinton forgott reggel hét órakor, 98 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 364,10 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 307,80 forintról 306,49 forintra, a svájci franké pedig 339,31 forintról 338,41 forintra csúszott le.
A jent 2,9108 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,9136 forinttal.
Az euró 1,1848 dolláron forgott szerda reggel, 0,22 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,13 százalékkal erősödött az euró, 1,0734 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9060 frankot adtak, 0,10 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,18 százalékkal gyengült a dollár, 105,30 jenen jegyezték szerda reggel.

Háttéralkukról szólnak a kiszivárgó hírek a Dunaferrnél

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.21. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Helyi és országos politikai viták kereszttüzében áll a kritikus helyzetben lévő vasmű, amelynek munkavállalói két utcai demonstráción is követelték bérük elmaradt részének kifizetését, és új kollektív szerződést.
Februárban a Vasas Szakszervezeti Szövetség 5,8 százalékos éves béremelésről állapodott meg a cég menedzsmentjével, augusztusban aztán jött a feketeleves: a Dunaferr menedzsmentje a megromlott munkaügyi kapcsolatokra hivatkozva felmondta a szakszervezettel kötött kollektív szerződést. Ezt egyébként csak fél éves hatállyal lehet megtenni, vagyis az abban rögzített dolgozói juttatásokat februárig még fizetnie kellene a cégnek, de már a szeptemberi béreket sem utalták át október elején teljes egészében. A dolgozók csak 200 ezer forintot kaptak, ami – pozíciótól és a cégnél ledolgozott évek számától függően - nagyjából a fizetésük 50-60 százalékát jelenti. A fennmaradó részt október 22-re ígérte a vezetőség. A lépéssel egy hajdani nagy presztízsű álommunkahely vált most pokollá. A Vasasok vállalati elnöke a budapesti tiltakozáson felidézte, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta két év kivételével veszteséges a gyár, de csak a 2012–es tulajdonosváltás után kezdett megromlani az addigi kiváló munkahelyi együttműködés a cég menedzsmentje és a szakszervezet között. 
Molnár László szerint a gyár „haldoklik, de nem azért, mert életképtelen”, hiszen vannak megrendeléseik, jó áron tudják eladni a termékeiket, felkészült munkavállalóból sincs hiány, csak épp a felelős tulajdonosok kiléte homályos.

A Dunaferr dolgozói az elmúlt években már sok mindent megéltek, a vasmű létszáma az elmúlt hat évben a felére zsugorodott, voltak sztrájkok is, de arra még nem volt példa, hogy a cég gazdasági és fizetési nehézségeire hivatkozva a dolgozók nem kapják meg jogos fizetségüket – fogalmazott lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Augusztus végén a Népszava is beszámolt arról, hogy a térség parlamenti képviselője Jevgenyij Tankileviccsel, a Dunaferr vezérigazgatójával tárgyalt. A megbeszélés után a jobbikos Kálló Gergely azt mondta lapunknak: a Dunaferr tulajdonosai a részvénytársaság értékesítésére készülnek. A szándék az, hogy egy tőkeerős szakmai befektető szerezzen tulajdonrészt a cégben, így stabillá válna a Dunaferr gazdasági és piaci pozíciója. Az új részvényes is orosz lenne, a magyar állam részvényvásárlása jelenleg nem jön szóba. A részvényeladás várhatóan néhány héten belül megvalósul – írtuk akkor a kapott tájékoztatás alapján.

Átláthatatlan tulajdonviszonyok

Az 1954-ben alapított Dunaferr 2004-ben került az államtól áttételesen az ukrán Szergej Taruta és Oleg Mkrtcsan jegyezte Donbass Ipari Szövetség tulajdonába. A céget ugyanakkor már azóta egész máig lekövethetetlen hátterű, offshore-jellegű társaságok jegyzik. Így érdemi tulajdonosa nem ismert. Közvetlen részvényese 2007 óta a ciprusi Steelhold Ltd. Ezt a céget – vagyis végül is a Dunaferrt – hírek szerint az elmúlt évtized során mozgalmas, végtére is áttekinthetetlenül kusza tulajdonosi átrendeződések jellemezték. 2010-ben így a Dunaferr offshore-szerű tulajdonosának többsége átkerülhetett a Donbasst addig hitelező orosz állami Vnyesekonombankhoz. (Igaz, e szerepben Alekszandr Katunyin orosz nagyvállalkozó neve is felmerült.) 2014-ben Varga Mihály pénzügyminiszter is a Vnyesekonombankkal osztotta meg a Dunaferr visszavásárlási szándékát, de kosarat kapott. Az orosz állami banktól aztán két éve a Kreml bizalmát élvező Szulejman Kerimov vehette át a társaságot. Elmondható tehát, hogy a Dunaferr mint egyik utolsó megmaradt nagy magyar ipari központ a magánosítás óta eltelt 15 év során a különböző ukrán és orosz oligarchák kulisszák mögötti ködös ügyleteinek tárgya. M.I.

A megszorítás hátteréről a dolgozók egymást közt most is azt rebesgetik, hogy valójában a vasmű eladási szándékával kapcsolatos játszmákról van szó, amivel azonban nemcsak a vállalat mintegy 4400 dolgozóját, hanem egy egész várost is ellehetetlenítenek,
hiszen a dunai vasmű közvetve 12 ezer ember megélhetését biztosítja.

Dunaújváros és a Dunaferr sorsa szorosan összefonódik, a vásárlóerő ilyen nagymérvű csökkenése hatalmas kiesés a helyi szolgáltatók és végül a város számára is. Ennek ellenére a megyei jogú város önkormányzatának nagyon kevés a mozgástere a gyár jövőjének alakításában – hangsúlyozta a Népszavának írásos nyilatkozatot küldő Pintér Tamás. A település jobbikos polgármestere arról tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a szakszervezetekkel és a cég vezetésével is, ahonnan azt a jelzést kapták, hogy a világpiaci folyamatok jó irányba haladnak és jók az esélyek a gyár eladására. A városvezető ugyanakkor kiszivárgott furcsa háttérmozgásokra utalva megjegyezte: annak ellenére, hogy Dunaújváros előző fideszes vezetése kampányidőszakokban „menetrendszerűen azzal állt elő, hogy az állam megvenné a vasművet”, a „kiváló orosz kapcsolatait fitogtató Orbán-kormány” tíz év alatt sem tudta ezt elérni, sőt néhány hónapja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt állította, nincs is tárgyalás a kérdésről. Most azonban megint háttéralkukról szólnak a kiszivárgó hírek – tette hozzá Pintér Tamás, aki felszólította a hatóságokat, segítsék elő, hogy a Dunaferr új tulajdonoshoz kerülhessen és a gyár dolgozói megkaphassák munkabérüket. A kormánykritikát Cserna Gábor, a város előző, fideszes polgármestere közben közösségi oldalán utasította vissza és utódjának a céggel folytatott tárgyalásairól azt írta: a Dunaújvárosban egy éve regnáló jobbikos városvezetés együttműködik azzal a vasműs menedzsmenttel, amely nem vállal felelősséget saját munkavállalóiért. A dolgozók és a szakszervezetek jogait követelve az MSZP odáig ment, hogy a városvezetők mellé a helyi vállalatok szakszervezeti vezetőiből tanácsadó testületek létrehozását javasolta. A Dunaferr menedzsmentje az ilyen típusú csatákat politikai haszonszerzésnek minősítette és közleményben utasította el, mondván, „a cég jelenlegi kritikus helyzete nem helyi politikai kérdés, azt kérjük, hagyják békén a Dunaferrt.” László Zoltán Vasas alelnök elmondása szerint a dolgozók most a sztrájkot fontolgatják, miközben nem értik, miért nem tesz semmit a magyar kormány az elmaradt bérek ügyében, hiszen a Dunaferr kiemelt stratégiai partnerük. Sokan kérdezik, vajon akkor is hallgatna a kormány, ha fideszes vezetése lenne a városnak? A csatározás közben pedig a jó szakemberek, akikből már amúgy is kevés van, odébbállnak, s mindenki tudja: utána a semmiből nem lehet már újra felépíteni egy acélművet.

A települések azt kérik, ami jár nekik

A Szabad Városok Szövetsége helyi népszavazások láncolatával akarja elérni, hogy közvetlenül jussanak el a járvány miatti válságkezelést segítő uniós források a településekhez. Pintér Tamás dunaújvárosi polgármester harcosan azzal csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy „ha kell, akkor saját kormányunk ellenében is megszerezzük az embereknek azt, amire szükségük van”. Orbán Viktor négy éve épp itt jelentette ki, hogy Magyarországon a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni – emlékeztetett a jobbikos városvezető, hozzátéve, hogy a Szabad Városok nem kérnek ebből a hűbéri rendszerből. A kezdeményezéshez csatlakozott települések polgármesterei egybehangzóan úgy fogalmaztak a Népszavának, tenni kell valamit, mert a „végeken” már kezelhetetlen gondokat okoz, hogy a központi forrásokat politikai alapon osztja szét a Fidesz-kormány. Farkas László, Albertirsa polgármestere szerint csak akkor lenne biztos, hogy valóban a reális igények alapján jussanak pénzhez, ha közvetlenül Brüsszelnél pályázhatnának. Üveges Gábor, Hernádszentandrás vezetője azt emelte ki, hogy a központi propaganda állításaival szemben a leszakadó térségekben nincs sem agrártámogatás, sem infrastruktúra fejlesztés, megszűntek a bértámogatási lehetőségek, pedig az önkormányzati cégeknél és maguknál az önkormányzatoknál is már a hétköznapi feladatok elvégzésének akadálya a munkaerőhiány. Gazdasági, műszaki szakemberek már régóta nincsenek, sőt, már segédmunkást sem tudnak felvenni. Így egyre több feladatot nem tudnak ellátni, maradnak a kötelező elvárások, de ha a pénzek 95 százaléka csak átfolyik az önkormányzatokon, épp a szabad döntés lehetősége szűnik meg, vagyis maga az önkormányzatiság. A borsodi kistelepülés vezetője úgy látja, a polgármesterek egy része ma csak azért lojális a kormánypártokhoz, hogy pénzhez jusson, ami önfeladás. Ezen a helyzeten átmenetileg javítana valamit, ha közvetlenül az uniótól érkezne forrás a mostani válsághelyzetben, de szerinte újra kell gondolni az egész hazai önkormányzati rendszert, beleértve a finanszírozást is. Jánoshida polgármestere, Eszes Béla úgy számol, nagyjából 200 millió forintot kaphatnának közvetlen támogatásként, ami a valós működési költségvetésük harmada. Főként szociális gondok megoldására fordítanák a pénzt, mert egyre több idős lakos kér támogatást, így novembertől kénytelenek egy új házigondozót foglalkoztatni, akinek a bérét sem fedezi teljesen a központi pénz. Albertirsán olyan munkájukat elvesztők állnak sorban segélyért, akik még soha semmit nem kértek az önkormányzatól, tehát szociális kiadásokra és a járóbeteg ellátás javítására kellene több pénz, Ajkán pedig a panel tömbök energiatakarékos szigetelésének befejezésére költenék el az uniós keretet. Schwartz Béla polgármester arról számolt be, hogy a munka háromnegyedét már elvégezték, de a befejezéshez nemhogy támogatást nem ad a baloldali városnak a kormány, de még a hitelkérelmüket sem hagyja jóvá.  Gulyás Erika

A járvány miatt munkahelyei csaknem negyedét megszünteti a hongkongi székhelyű légitársaság

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.21. 07:57

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Ez összesen 5900 ember leépítését jelenti. Közülük 5300 munkaviszonya szűnik majd meg Hongkongban, és 600 dolgozóé a világ más részein a következő hetekben.
Munkahelyei csaknem negyedének – összesen 8500 pozíciónak – megszüntetését, valamint egyik regionális ágának felszámolását jelentette be szerdán a Cathay Pacific hongkongi székhelyű légitársaság, amely a koronavírus-járvány gazdasági csapásaival próbál megbirkózni egy 2,2 milliárd hongkongi dolláros (284 millió amerikai dollár) globális szervezeti átalakítás segítségével. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent cikk szerint
a 8500 munkahely a vállalat összes pozíciójának csaknem negyedét teszi ki, és összesen 5900 ember leépítését jelenti. Közülük 5300 munkaviszonya szűnik majd meg Hongkongban, és 600 dolgozóé a világ más részein a következő hetekben, 2600 betöltetlen pozíciót pedig eltörölnek.

A munkahelyek megszüntetésével a vállalat 35 ezres létszámának 24 százalékát törlik el. A légitársaság utoljára 2007-ben működött hasonló személyzeti létszámmal. A Cathay Pacific regionális légitársaságaként működő,
leginkább a kínai anyaországba közlekedő Cathay Dragon a bejelentés szerint azonnali hatállyal befejezi tevékenységét.

A megfelelő hatósági engedélyek beszerzését követően a Cathay Dragon járatainak működtetését a Cathay Pacific, valamint fapados leányvállalata a HK Express venné át. A vállalat továbbá azt is közölte, hogy a Hongkongban állomásozó pilótafülke- és utaskísérő személyzetet költségkímélő, új szerződések aláírására kérik majd. A koronavírus-járvány miatt a Cathay Pacific napi utasforgalma 99 százalékkal csökkent, és flottájának nagy része használaton kívül áll a határzárak és karanténszabályok következtében. Az év első hat hónapjában a vállalat 9,87 milliárd hongkongi dolláros (1,27 milliárd amerikai dollár) nettó veszteséget halmozott fel, amely azóta is havonta csaknem 2 milliárd hongkongi dollárral (258 millió amerikai dollár) növekszik. A leépítésekkel a havi veszteség 500 millió hongkongi dollárral csökkenhet 2021-re. A Cathay Pacific júniusban 39 milliárd hongkongi dollár támogatást kapott, amelyhez a hongkongi kormányzat egy 27,3 milliárd hongkongi dolláros mentőcsomaggal járult hozzá. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség előrejelzése szerint akár 2024-ig is eltarthat, mire a légiközlekedés a járvány előtti szintre visszaáll. A Cathay Pacific pedig hétfőn közölte, hogy 2021-ben kapacitásának kevesebb mint felét kitöltve működik majd. A vállalat arra számít, hogy amennyiben a jövő nyáron elérhető lesz egy, a koronavírus elleni vakcina, a nemzetközi légiközlekedés 2021 végéig a mostani válság előtti szint 70 százalékára térhet vissza.
Kapcsolódó
Csaknem 700 dolgozóját bocsátja el a Finnair