Az empátia hete

Azt állította Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár, hogy a Karácsony Gergellyel folytatott tárgyalásokon azért nem hagyták jóvá a főpolgármester kéréseit, mert a kormány nem tudja támogatni a főváros eladósítását, az adóemelést és a megszorításokat.

Ezzel szemben a tény az, hogy de igen, mindezt tudják támogatni, hogyha saját maguk, vagyis a kormány emel adót (például a főváros szolidaritási hozzájárulását), ha a kormány szorít meg (például elvonja az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadót) és ha a kormány adósodik el (hiszen a költségvetés hiánya már meghaladja a kétezer milliárdot, amit csakis hitelfelvételekkel lehet kezelni). Fürjes mondata tehát helyesen így hangzik: a kormány nem tudja támogatni a fővárost.

Azt is állította Fürjes, hogy nincsenek kormányzati elvonások Budapesttől. „Koronavírus van, ez egy kétezer milliárd forintos lyukat ütött az ország költségvetésén… a kormány saját magán ezer milliárd forintot vágott, ezt csak közösen tudjuk kigazdálkodni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy mindenkin eret vágott, kivéve saját magát és oligarcháit, akiket ingyen beruházási pénzzel lepett meg. A kétezer milliárdos lyuk pedig többek között azért jött létre, mert máig nem tisztázott okokból és obskúrus feltételekkel 300 milliárd forintot költöttek olyan mennyiségű (és kétes minőségű) lélegeztetőgép vásárlására, hogy azok többségét a magyar egészségügy képtelen lesz használni. Ha valaki felelőtlenül gazdálkodik, akkor az a kormány, amely azonban hitelfelvételekkel betömködheti a költségvetési lyukat, míg az önkormányzatok a kieső vagy elvett bevételeiket semmiből nem pótolhatják. Nekik kell kigazdálkodniuk (legalább részben) azt, amit a kormány jól „elgazdálkodott”…

Azt állította továbbá Fürjes (arról, hogy Karácsony Gergely is támogatta a borsodi jobbikos képviselőjelöltet), hogy „az egész egyszerűen nem elfogadható, hogy Budapest első embere egy olyan ember mellé áll, aki Budapestet Judapestnek nevezi”.

Ezzel szemben a tény az, hogy Budapest korábbi első embere, Tarlós István 2013-ban kezdeményezte, hogy utcát nevezzenek el Tormay Cécile írónőről, akiről a Magyar Tudományos Akadémia állapította meg, hogy fasiszta és antiszemita nézeteket vallott. Nem csoda, hogy emiatt a javaslat széleskörű tiltakozást váltott ki, és végül elálltak tőle. Aztán szobrot emeltek neki. Felavatta Lezsák Sándor parlamenti alelnök és Kocsis Máté fideszes képviselő.

Azt állította Szilvay Gergely, a Mandiner munkatársa (Ferenc pápa kijelentéséről, amely szerint az egynemű pároknak is joguk van a családhoz), hogy „nincs jelentősége annak, hogy Bergoglio atya, Róma püspöke mit mond médianyilatkozataiban”.

Ezzel szemben a tény az, hogy de van. Annak is volt jelentősége, hogy Csurka István milyen „náci alapvetést” írt (Kövér László egykori szíves közlése), meg annak is, hogy judapestezett. Egyiket sem lehetett elütni azzal – bár próbálta és próbálták –, hogy ez csak írói munkásságának a része. A pápa szólott. Annak nincs jelentősége, hogy mit mond erről a magyar kormánypárti sajtó.