Előfizetés

Norvégia szigorítja a gyülekezésre és a külföldi munkavállalók belépésére vonatkozó szabályokat

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.26. 19:54
Erna Solberg norvég miniszterelnök
Fotó: FREDRIK HAGEN / AFP
Az emberek csak öt vendéget hívhatnak otthonukba a korábbi húsz helyett.
Norvégia szigorítja a gyülekezésre és a külföldi munkavállalók belépésére vonatkozó szabályokat, miután nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma – jelentette be hétfőn Oslóban Erna Solberg miniszterelnök. Az északi félteke nagy részén jelentősen nőtt az igazolt fertőzöttek száma, és a hatóságok Oslóból és a vírus által eddig viszonylag megkímélt Norvégia más részeiből is a fertőzöttek számának növekedését jelentették.
„Jobban kell ellenőriznünk a fertőzés terjedését” – mondta sajtótájékoztatóján Erna Solberg.
A belső térben tartott rendezvények résztvevőinek maximumát kétszázról ötven főre csökkentik, az emberek csak öt vendéget hívhatnak otthonukba a korábbi húsz helyett.

A kormány bejelentette, hogy
október 30-ától tíznapos karanténra kötelezik az azokból az európai uniós országokból érkező munkavállalókat, amelyekben magas a fertőzöttség szintje.

Eddig sok vendégmunkás nem kényszerült karanténra, csak vírustesztet kellett végeztetniük, mielőtt elutaztak és miután megérkeztek Norvégiába. Az oslói hatóságok bejelentették, hogy
kötelezővé teszik a maszkviselést a belső helyiségekben, ahol nem lehet betartani a távolságot.

Eddig csak a tömegközlekedési eszközökön volt kötelező maszkot viselni. Az 5,4 milliós lélekszámú Norvégiában a közegészségügyi intézet adatai szerint
a múlt héten 1290, SARS-CoV-2 nevű vírussal fertőzöttet diagnosztizáltak, szemben az előző heti 941-gyel. Júliusban a heti új fertőzöttek száma 53-ra esett vissza.

Solberg márciusban bezáratta az iskolákat, éttermeket, sportrendezvényeket és egy sor köz- és magánintézményt, és a következő hónapokban enyhített fokozatosan a korlátozásokon. Norvégia reményei szerint 2021 első felében kezdheti meg a védőoltást a koronavírus ellen – mondta a kormányfő pénteken.

Sokan sztrájkoltak Belaruszban

Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.26. 19:30

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
Az internetes felvételek tanúsága szerint váratlanul sokan csatlakoztak Belaruszban a litvániai emigrációban lévő ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaja által meghirdetett általános sztrájkhoz, vállalva a repressziót, az esetleges elbocsátást.
Tüntettek a BelOMO optikai művek munkatársai, nagy számban csatlakoztak a sztrájkhoz az IT szektor alkalmazottai, akik ellen különösen brutálisan léptek fel a rendőri erők. Munkabeszüntetést tartottak az Atlant hűtőgépgyár alkalmazottai. Sokan tüntettek a grodnói nitrogénműtrágya-gyár (AZOT) munkatársai közül. Az állami olajvállalat, a Belarusneft egyik munkatársa kollégáinak ezt írta: „Az erőszak, a törvénytelenség ellen vagyunk”. Sok magáncég is sztrájkolt, de nehéz felmérni, országosan hányan csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. A minszki traktorgyárnál, az MTZ-nél rohamrendőrök próbálták megakadályozni a sztrájkot. Minszkben a délelőtti órákban a nyugdíjasok igen nagy számban vonultak utcára, de tömegesen tüntettek az egyetemi hallgatók is. Utóbbiak a belügyminiszter bíróság elé állítását követelték. Megmozdulásokat tartottak egy sor másik városban is.
Diákok sztrájkolnak a minszki Állami Egyetemen
Fotó: STRINGER / AFP

Chile végleg szakított a sötét múlttal

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.26. 17:32

Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
A túlnyomó többség arra szavazott, hogy átírják a diktatúrában, az Augusto Pinochet érájában, 1980-ben született alkotmányt.
A referendumon 78 százalék szavazott arra: új alaptörvény szülessen. Sebastian Pinera államfő méltatta, hogy a népszavazás mindvégig békés mederben zajlott. Mint mondta, új úton kell elindulnia az országnak és össze kell fognia a társadalomnak. „Az alkotmány eddig megosztott minket, de mától az egység és a jövőbeli stabilitás szimbóluma lesz” – fogalmazott az államfő. Az első eredmények közzététele után tömegek lepték el a chilei utcákat és az eredményt ünnepelték. Chilében a Pinochet diktatúra alatt ugyan a térség más államaihoz képest jelentősen emelkedett a GDP, de nagy egyenlőtlenségek alakultak ki. Az országban egy éve tüntetéshullám kezdődött azzal a céllal, hogy írják át a sötét korra emlékeztető alaptörvényt, amelynek révén sokak reményez szerint csökkenthető a különbség a szegények és a gazdagok között. A referendumon két kérdést tettek fel a választóknak. Az elsőben azt kérdezték, új alkotmányt óhajtanak-e az emberek, a másodikban pedig azt firtatták, milyen testület dolgozza ki az alaptörvényt. Ez utóbbi a választók akarata szerint egy kizárólag a polgárokból álló alkotmányozó gyűlés feladata lesz. A chileiek tehát úgy döntöttek, hogy a grémiumba ne kerüljenek parlamenti képviselők.
Sok chilei most érzi csak úgy, hogy a dél-amerikai állam véglegesen búcsút intett az 1973-1990 közötti diktatúra időszakának. Ez idő alatt 3000 embert tűnt el vagy öltek meg, és 200 ezren kényszerültek emigrációba. Az akkori neoliberális gazdaságpolitika szöges ellentétben állt a Pinochet által katonai puccsal megbuktatott előd, Salvador Allende által képviselt baloldali irányvonallal. Az új alkotmánnyal a chileiek azt remélik, hogy az ország valóban modern demokráciává válhat. A vasárnapi szavazás igen nehéz, tüntetésekkel teli évet zárt le. A szavazás eredménye azt is jelenti, hogy sikerrel járt a tüntetők mozgalma. Szakértők ugyanakkor rámutatnak: az igazán kemény munka csak most kezdődik, hiszen a tervek szerint a jövő év áprilisában meg kell választani az alkotmányozó testület tagjait, ami önmagában vitákhoz vezethet, de ellentétek alakulhatnak ki a társadalomban arról is, milyen is legyen az új alaptörvény. Erről majd szintén referendumon kell dönteni. Az ünneplés aligha tart sokáig. Chile az utolsó húsz évben sokat tett a szegényebbek felzárkóztatásáért, az egy főre jutó GDP tekintetében listavezető Dél-Amerikában. A térség más államaihoz hasonlóan azonban 2014-ben zuhanni kezdett a bruttó nemzeti termék, amely 2016-ban érte el a mélypontot, s jelenleg is körülbelül csak a 2011-es szinten van. Ráadásul továbbra is nagyok a jövedelembeli különbségek. Sokan ezt a túlzott privatizációra vezetik vissza. A mostani referendumot eredetileg áprilisban rendezték volna meg, de a járvány miatt el kellett halasztani.