Brexit: még él a remény

Súlyos tartalmi nézeteltérések mellett amiatt is kell aggódni, hogy a járvány miatt lelassulhatnak a tárgyalások a britek és az Európai Unió között.

A belga fővárosban folytatódnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti Brexit-megbeszélések, melyeknek befejezését november közepére tűzték ki. A The Daily Telegraph konzervatív napilap szerint kormányzati főtisztviselők attól tartanak, hogy a magas fertőzöttségű Brüsszelben valamelyik főszereplő elkapja a kórt, így fontos szereplők kényszerülhetnek karanténba. A Brexit jövő év január 1-jei élesbe fordulásával életbe lépő kereskedelmi megegyezés jogi szövegtervezetének előkészítése olyan összetett feladat, amit lehetetlenség lenne videókonferencián megvitatni. A puszta számok alapján érthető, miért költözik vissza várhatóan szerdán Londonba a jelenlegi ülés, hiszen itt százezer emberre „csak” 229 fertőzés esik, szemben Brüsszel 1609-ével.

Ha Lord David Frost tárgyalóbiztos nem tudná, legutóbb az európai ügyekért felelős francia miniszter, Clément Beaune figyelmeztette a brit kormányt, „ne szórakozzanak” tovább, mert már csak „néhány nap” maradt a deal véglegesítésére. Ahogy korábban Emmanuel Macron elnök, úgy most közvetlen beosztottja is elkötelezte magát a francia halászati közösség érdekeinek megvédése mellett. A francia tárcavezető azzal riogatott: a teljes megállapodás összeomolhat, ha a szigetország nem tesz engedményeket a kvóták területén. A francia politikus azonban belátja, ha a két fél az erőfeszítések után sem képes egymás markába csapni, akkor hazája halászainak bizonyosan nem lesz törvényes bejutási lehetőségük a brit vizekre.

Úgy tűnik, ebben a kérdésben halogató jellegű kompromisszum születik, ha a finomabb részletek kidolgozását későbbre halasztják, lehetővé téve, hogy európai halászok 2021. január 1-je után is tevékenykedhessenek a szigetország körül. A Fishing for Leave mozgalom, amely vezető szerepet játszott a 2016-os Brexit-kampányban, máris kiábrándítónak nevezte Boris Johnson engedékenységét. Ahogy a szervezet Twitter-üzenetében fogalmazott, „eddig kivárt és támogatta a kormányfőt, de ha koncként odadobja a halászokat az EU-nak, elszabadul a pokol”.

Az Egyesült Királyságban mérföldkőnek tekintik, hogy a brit farmerek kampányának eredményeként a kormány beadta a derekát és egy előnyösebb fogyasztói ár ellenében nem engedi meg az itt mindeddig illegálisnak számító élelmiszeripari módszerek alkalmazását, köztük az állatok növekedési hormonokkal való beoltását, vagy csirketetemek hidrogén-kloriddal való megtisztítását a rárakódott baktériumoktól. A sikert komoly kampány előzte meg. Több mint egymillióan írták alá a farmerek országos érdekvédelmi szervezetének petícióját, kérve, hogy az élelmiszerimport garantáltan érje el a megszokott brit minőséget. Ha a brit parlamentnek változatlanul nincs is vétójoga a kereskedelmi egyezmények felett, a kormány a mezőgazdasági törvény módosítására tett javaslatával is segíti a brit termelőkhöz fűződő kapcsolatát. A jövőben kötelessége lesz beszámolni az alsóháznak arról, hogy az új megegyezések tiszteletben tartják- e az emberi, állati és növényi életre, valamint a környezet védelmére vonatkozó törvényben biztosított jogokat.

Boris Johnson viszont kapott egy pofont a skót konzervatívoktól, amikor vezetőjük, Douglas Ross kijelentette, a kormányfő Brexit-politikája elősegíti a tartomány függetlenségének ügyét. A Policy Exchange agytrösztben tartott beszédében a tory politikus utalt arra, hogy sokan úgy érzik, Anglia és Skócia az EU-ból való kilépés nyomán eltérő értékeket vallanak. Ross szerint a decentralizáció „sok kívánnivalót hagy maga után”, ám a két országrész közötti viszony „végső megmérettetésének” a koronavírus pandémia kezelése bizonyul.