Lezárásokkal készülnek az európai országok a karácsonyra

Próbálnak időt nyerni a védőoltás kifejlesztéséig, ám a vírus dániai mutációja keresztülhúzhatja a számításokat.

Nincs már hely a brüsszeli kórházakban a súlyos tünetektől szenvedő koronavírusos betegek ellátására, és a kelet-belgiumi Liege-ben is ijesztő gyorsasággal telnek be az intenzív terápiás ágyak. A belga hatóságok hiába duplázták meg az ellátórendszer kapacitását a második hullámra készülve, a járvány ennek ellenére is maga alá gyűrheti az egészségügyi rendszert. Elképzelhető, hogy az orvosoknak nemsokára azzal az embertelen dilemmával kell szembenézniük, hogy kit próbáljanak megmenteni és kit hagyjanak meghalni. A válsághelyzet oka valószínűsíthetően az, hogy a szövetségi kormány túl későn húzta be a vészféket. Alexander de Croo miniszterelnök múlt pénteken jelentette be a hétfőn érvényben lépett korlátozásokat: egyebek mellett a nem létfontosságú üzletek bezárását és a kötelező távmunkát – az intézkedések hatása azonban még csak később lesz érzékelhető.

Belgium számára intő példa lehet szomszédja, Hollandia esete, ahol október közepén foganatosítottak korlátozásokat, de ezeknek csak mostanra lett eredménye: a naponta észlelt fertőzések száma múlt péntek óta visszaesőben van, de a kórházi kapacitások csak szerdán kezdtek el felszabadulni. A belga ellátórendszernek ezek alapján kemény három héttel kell szembenéznie, még úgyis, hogy Németország továbbra is átveszi a kórházi ellátásra szoruló betegeket egy részét.

A hollandok sem lélegezhetnek azonban fel, mert az élet még hetekig nem térhet vissza a korábbi kerékvágásba. A hágai kormány a héten tovább szigorított, szerdától az egy háztartásban élők és a családtagok kivételével legfeljebb két ember találkozhat egymással, ezenkívül szinte minden kulturális intézmény bezár. Mark Rutte miniszterelnök szerint az új rendelkezések várhatóan két hétig lesznek hatályosak, de a többi korlátozás (köztük a vendéglátóhelyek lezárása) december közepéig, vagyis karácsony előttig biztosan érvényben marad.

Európában a legutóbbi intézkedések – az általában december elejéig vagy közepéig tartó szigorítások – azt sugallják, hogy sok országban a karácsony kimondva-kimondatlanul céldátumnak számít a második hullám lefékezésére, hogy a családok viszonylagos nyugalomban ünnepelhessenek az idei évben is. Boris Johnson brit miniszterelnök kifejezetten azzal próbálja az egyhónapos országos karantén betartására ösztönözni a lakosságot, hogy azt ígéri: ha betartják a szabályokat, akkor a „lehető legnormálisabb” karácsonyuk lesz. Franciaországban a szakemberek azonban óva intenek a szokványos ünnepléstől. „Valószínűleg el kell felejtenünk a karácsonyi ünnepeket, annak érdekében, hogy megmentsük a 2021-es évet. Idén Skypeon keresztül fogunk karácsonyozni” – nyilatkozta a Reutersnek Gilles Pialoux, a párizsi Tenon kórház infektológiai osztályának vezetője.

Görögország is arra törekszik, hogy ne árnyékolja be az ünnepek fényét a járvány féktelen tombolása. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Európa jelenleg legszigorúbb országos karanténját rendelte el három hétre. A mától érvényes szabályok értelmében az embereknek SMS-ben kell engedélyt kérniük otthoniak elhagyására, miközben az összes nem létfontosságú üzletnek be kell zárniuk. Egyedül a fodrászatok kaptak felmentést, mert a lezárás hírére rengetegen jelentkeztek be hajvágásra, ezért kabinet a hétvégére még engedélyezte a frizuraigazítást. A görög szigor okai a 2009-2018 közötti adósságválságra vezethetőek vissza. Egyrészt a krízis és a megszorítások visszavágták az egészségügyi kiadásokat, ezáltal a kapacitások is csökkentek, ezért az ellátórendszer nincs felkészülve egy nagyobb járványra. Másrészt a közelmúltban megélt krízis miatt a döntéshozók különösen ügyelnek arra, hogy minimalizálják a gazdasági károkat. Márpedig ha most lépnek, akkor még van remény arra, hogy nem esik ki az üzletek bevételeit felpörgető, karácsony előtti ajándékvásárlási szezon. Micotákisz, aki nemrég még végső megoldásként beszélt az országos vesztegzárról, hangsúlyozta, hogy nem volt más lehetőség. „Inkább előbb hoztam meg a drasztikus intézkedéseket, minthogy később tegyem” – fogalmazott a görög kormányfő.

A járványról szerzett eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes minél hamarabb cselekedni. „Hosszú távon az ellenőrizetlen terjedés sokkal rosszabb a gazdaságnak, ezt láthattuk világszerte” – nyilatkozta a Science magazinnak Devi Sridhar, az Edinburgh-i Egyetem közegészségüggyel foglalkozó professzora. A szakember szerint kontraproduktív, ha a döntéshozók csak akkor lépnek, amikor már fertőzési szint már nagyon magas, hiszen ez esetben kéthetes lezárások helyett három hónaposra lesz szükségük a pandémia leszorítására. A Science magazinnak nyilatkozó kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az európai országoknak távlati stratégiát is ki kellene dolgozniuk a járvány elleni védekezésre, mivel az országos vagy helyi szintű karanténok csak tüneti kezelést jelentenek, a védőoltás kifejlesztéséig vagy közel nullára kell szorítani az esetszámot teljes vesztegzár és beutazási korlátozások révén, vagy a kontaktkutatási kapacitások jelentős növelésével meg kellene akadályozni az esetleges gócpontok kialakulását.

Az európai országok vezetői azonban, úgy tűnik, mindent egy lapra tesznek fel, és abban bíznak, hogy a vakcina véget vet a Covid-rémálomnak. Ilyen szempontból baljóslatú, hogy Dániában egy olyan, nyércek és emberek között terjedő koronavírus-mutációt észleltek, amely esetében a szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a fejlesztés alatt lévő védőoltások hatástalannak bizonyulhatnak ellene. A vírustörzs legrosszabb esetben egy újabb világjárványt is kirobbanthat, a dán hatóságok ezért a fertőzések által érintett hét megyét lezárták, és az ország teljes, 17 milliós nyércállománya levágását tervezik, amely 240 milliárd forintnyi veszteséget okozhat a dán gazdaságnak. A mutáns koronavírus június óta legalább 214 embert betegített meg Dániában, de egyelőre nincs jele annak, hogy kijutott volna az országból.