Kásler év végére remél jobb híreket

Teljes felelősséggel lehet mondani, hogy minden valószínűség szerint jövő év elején lesz vakcina – jelentette ki Kásler Miklós humánminiszter a szokásos éves meghallgatásán a parlament népjóléti bizottságában. A tárcavezető sok kérdést figyelmen kívül hagyott és kevés konkrétum árult el.

Míg a kormányoldal képviselői elsősorban újra a bizottság szocialista elnökét vonták kérdőre a „mentős videó ügyben”, addig az ellenzékiek igyekezték a járványról eddig nyilvánosságra nem hozott információkat megtudni a minisztertől. Nem jártak nagy sikerrel. A miniszter jobbára általánosságokról beszélt, a koronavírus elleni védekezésről, adatokról például úgy fogalmazott: Az epidemiológusok pontos számokkal rendelkeznek a járványról, és ezek stabilizálódnak. „Bizonyos megnyugvásra lehet okunk, mert bár a vakcinákról nem tudunk mindent, de legalább hat-hét előrehaladott fázisba érkezett, ezek dokumentációját hamarosan átnézhetjük” – igyekezett megnyugtatni a hallgatóságát. „Többször kérdezték tőlem, hogy beoltatnám-e magam orosz vagy kínai vakcinával? A válaszom most is az, hogy igen, de csak akkor, ha az oltóanyag megfelel a szükséges kritériumoknak.” Expozéját azzal zárta, hogy az „év végén a karácsony hangulatához jobban illő híreket fogunk mondani.”

Varga Zoltán, a DK képviselője többek között arról kérdezte a minisztert, van-e elég szakember, egyúttal felrótta a miniszternek, hogy sok pedagógus és egészségügyi szakember betegen dolgozik, mert nem jut hozzá a 100 százalékos táppénzhez. Lukács László (Jobbik) azt firtatta, hogyan terjeszthették ki a remdesivir terápiát az eddigi 15 kórház helyett 75-re, ha a WHO két nappal korábban jelezte, nem ajánlja ezt a kezelést, mert nincs kellő bizonyíték a hatásosságára. A politikus arra is kíváncsi volt: ha a miniszter szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ minden adatot tud a járvánnyal kapcsolatban, akkor miért adtak ki utasítást arra, hogy az intenzív osztályokon dolgozók zárkózzanak el minden nem kormányzati adatkérés elől? Rig Lajos (Jobbik) egyebek mellett azt kérdezte, megvannak-e azok az intenzív terápiás szakemberek, akikre a járvány csúcsán szükség lehet. Kérdését azzal egészítette ki: gyakorló mentősként azt tapasztalta, hogy sok kórházban túllépték kapacitásaik határait, miközben már a sokadik covid-osztályukat nyitották meg. Látta azt is, amikor egy, az intenzívre átvezényelt gyógytornász határozottan kérte, hogy mentsék fel a covidos intenzíves munka alól, mert nem tudja azt végezni, hiszen nem arra képezték ki.

Ungár Péter, az LMP képviselője arra várt választ, hogy a szociális dolgozók miért maradtak ki az egyszeri bérkiegészítésből, az utazási kedvezményekből, miért nem emelik meg az otthonápolást végzők juttatását.

Kásler Miklós előre jelezte, hogy csak azokra a képviselői kérdésekre felel, amelyekre nem lelhető fel adat nyilvános adatbázisokban, ám a legtöbb érdemi felvetést figyelmen kívül hagyta, vagy nem adott érdemi választ.

Révész Máriusz (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy azokat sorolják a covid-halálozásos esetek közé, akiknek van megerősített pozitív PCR tesztjük. Rig Lajost megdicsérte, hogy szakmai kérdéseket tett fel, és nem „kalandozott politikai mezőkre.” Megjegyezte: az intenzív osztályokon 1800 feletti a terapeuták száma és több mint 4000 orvost és medikust képeztek tovább a covidos beteg intenzív ellátására. Hozzátette, a covidos betegek intenzív osztályos felügyelete nem ugyanaz mint a szív- vagy a daganatos műtéten átesetteké. S ha csak valami durva változás nem történik, a kór lefolyásában, akkor az egészségügy bírni fogja.

Arra a felvetésre, hogy miért nem centrumokban ápolják a mostani sok-sok kórház helyett a covidos betegeket, azt felelte: tavasszal ez történt, és akkor meg azt kifogásolták. Hozzátette, több lépcsőben nyitották meg az ellátórendszert a betegek előtt, és ha még egyszer kellene, ugyanezt tenné.