Előfizetés

Több kecskeméti óvodában is megjelent a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.24. 22:04
A kecskeméti városháza.
Fotó: Shutterstock
Több csoport is karanténba került.
Facebook-oldalán számolt be Kecskemét fideszes polgármestere arról, hogy a megyeszékhelyen is elindult a kormány által bejelentett intézményi szűrés. Már az első napon sok fertőzöttről szereztek tudomást. 
Mint kiderült, "teljes karantén alatt a ménteleki óvoda, a Juhar utcai óvoda, és a Mikszáth Kálmán krt-i óvoda."

Szemereyné Pataki Klaudia tájékoztatása szerint csoportos karantén alá kerültek a következő csoportok: Hetényegyháza 1 csoport, Kadafalva 2. csoport, Széchenyi sétány ovi 3. csoport, Forradalom utcai ovi 1. csoport. Jelezte, a fertőtlenítések folyamatosak és arra kért minden dolgozót, vegyenek részt a teszteléseken. A városvezető egyébként azt tapasztalja, hogy a munkavállalók nagyon együttműködőek. Azt ígérte, további napi adatokkal fog szolgálni közösségi oldalán, milyen eredményeket hoznak a vizsgálatok. 

Kövér László elszólta magát: nem lesz további szigorítás

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.24. 20:59

Fotó: Kovács Tamás / MTVA
Mindezt csak úgy véletlenül, mintegy mellékesen jegyezte meg.
Érdekes kormányzati kommunikációnak vagyunk tanúi. Mint ahogy lapunk is megírta, Müller Cecília kedden délelőtt még arról beszélt, a szerdai kormányülésen felülvizsgálják a járványügyi intézkedéseket. Ehhez képest pár órával később a házelnök azt közölte, 
nem lesznek további szigorítások az ünnepekig.

Erről hivatalosan úgy tudunk, hogy az MTI kiadott egy tájékoztatást, amely szerint Kövér László videómegbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Wolfgang Sobotkával. Neki említette meg ezt sok más téma mellett, hogy inkább a már meghozott korlátozó intézkedések pontos betartását célozzák a magyar kormányzat intézkedései. Ez a verzió a jóindulatú értelmezés szerint azt jelenti, hogy Müller Cecíliát senki sem tájékoztatta arról az "apró" tényről, hogy már megszületett a döntés. 

Kásler év végére remél jobb híreket

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.24. 20:41

Fotó: Pólya-Pető Dávid / Kásler Miklós Facebook oldala
Teljes felelősséggel lehet mondani, hogy minden valószínűség szerint jövő év elején lesz vakcina – jelentette ki Kásler Miklós humánminiszter a szokásos éves meghallgatásán a parlament népjóléti bizottságában. A tárcavezető sok kérdést figyelmen kívül hagyott és kevés konkrétum árult el.
Míg a kormányoldal képviselői elsősorban újra a bizottság szocialista elnökét vonták kérdőre a „mentős videó ügyben”, addig az ellenzékiek igyekezték a járványról eddig nyilvánosságra nem hozott információkat megtudni a minisztertől. Nem jártak nagy sikerrel. A miniszter jobbára általánosságokról beszélt, a koronavírus elleni védekezésről, adatokról például úgy fogalmazott: Az epidemiológusok pontos számokkal rendelkeznek a járványról, és ezek stabilizálódnak. „Bizonyos megnyugvásra lehet okunk, mert bár a vakcinákról nem tudunk mindent, de legalább hat-hét előrehaladott fázisba érkezett, ezek dokumentációját hamarosan átnézhetjük” – igyekezett megnyugtatni a hallgatóságát. „Többször kérdezték tőlem, hogy beoltatnám-e magam orosz vagy kínai vakcinával? A válaszom most is az, hogy igen, de csak akkor, ha az oltóanyag megfelel a szükséges kritériumoknak.” Expozéját azzal zárta, hogy az „év végén a karácsony hangulatához jobban illő híreket fogunk mondani.” Varga Zoltán, a DK képviselője többek között arról kérdezte a minisztert, van-e elég szakember, egyúttal felrótta a miniszternek, hogy sok pedagógus és egészségügyi szakember betegen dolgozik, mert nem jut hozzá a 100 százalékos táppénzhez. Lukács László (Jobbik) azt firtatta, hogyan terjeszthették ki a remdesivir terápiát az eddigi 15 kórház helyett 75-re, ha a WHO két nappal korábban jelezte, nem ajánlja ezt a kezelést, mert nincs kellő bizonyíték a hatásosságára. A politikus arra is kíváncsi volt: ha a miniszter szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ minden adatot tud a járvánnyal kapcsolatban, akkor miért adtak ki utasítást arra, hogy az intenzív osztályokon dolgozók zárkózzanak el minden nem kormányzati adatkérés elől? Rig Lajos (Jobbik) egyebek mellett azt kérdezte, megvannak-e azok az intenzív terápiás szakemberek, akikre a járvány csúcsán szükség lehet. Kérdését azzal egészítette ki: gyakorló mentősként azt tapasztalta, hogy sok kórházban túllépték kapacitásaik határait, miközben már a sokadik covid-osztályukat nyitották meg. Látta azt is, amikor egy, az intenzívre átvezényelt gyógytornász határozottan kérte, hogy mentsék fel a covidos intenzíves munka alól, mert nem tudja azt végezni, hiszen nem arra képezték ki. Ungár Péter, az LMP képviselője arra várt választ, hogy a szociális dolgozók miért maradtak ki az egyszeri bérkiegészítésből, az utazási kedvezményekből, miért nem emelik meg az otthonápolást végzők juttatását. Kásler Miklós előre jelezte, hogy csak azokra a képviselői kérdésekre felel, amelyekre nem lelhető fel adat nyilvános adatbázisokban, ám a legtöbb érdemi felvetést figyelmen kívül hagyta, vagy nem adott érdemi választ. Révész Máriusz (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy azokat sorolják a covid-halálozásos esetek közé, akiknek van megerősített pozitív PCR tesztjük. Rig Lajost megdicsérte, hogy szakmai kérdéseket tett fel, és nem „kalandozott politikai mezőkre.” Megjegyezte: az intenzív osztályokon 1800 feletti a terapeuták száma és több mint 4000 orvost és medikust képeztek tovább a covidos beteg intenzív ellátására. Hozzátette, a covidos betegek intenzív osztályos felügyelete nem ugyanaz mint a szív- vagy a daganatos műtéten átesetteké. S ha csak valami durva változás nem történik, a kór lefolyásában, akkor az egészségügy bírni fogja. Arra a felvetésre, hogy miért nem centrumokban ápolják a mostani sok-sok kórház helyett a covidos betegeket, azt felelte: tavasszal ez történt, és akkor meg azt kifogásolták. Hozzátette, több lépcsőben nyitották meg az ellátórendszert a betegek előtt, és ha még egyszer kellene, ugyanezt tenné.