Nyakukba hullik a háború – Izgalmas és megrázó a Könnyek völgye

Az 1973-as jom kippuri háborúról szóló sorozat a történet emberi szemszögből való dramaturgiája kapcsán lett igazán izgalmas.

Kifejezetten merész vállalás, ha valaki az arab-izraeli konfliktusról szeretne forgatni. A téma agyonpolitizált, tele adatokkal és eseményekkel, lexikonnyi szakirodalommal. Úgy tűnik, ezeken a félelmeken igen hamar túllépett a Könnyek völgye mögött álló kreatív csapat és bátorságukra legyen szólva, éppen – a számukra – talán legérzékenyebb témából készítettek sorozatot, jelesül az 1973-as jom kippuri (vagy más nevén, a negyedik arab izraeli harci konfliktus) háborúról, mely számos pontján közel járt ahhoz, hogy Izrael elessen és mint állam megszűnjön.

Ennek, persze megvannak az okai, legfőképp, ez már az évadnyitó epizód bevezetőjében elhangzik: az 1967-es hatnapos háborúban Szíriától és Egyiptomtól megszerzett területek nagyon elbizakodottá tették mind az ország katonáit, hírszerzését és vezetőit. Persze, az alkotók nem nagyon engednek minket túl sokat pihenni, egy „Szicília” fedőnevű bázison kezdünk, ahol – szimbolikusan – egy zseni hírszerző fiúcska van, aki nem szeret egyenruhát hordani, kicsit furcsa szerzet és éppen ezért senki sem hisz neki, pedig ő már többször is figyelmeztet a veszélyre. A problémát fokozza, hogy az egyiptomi és szír erők a támadást a jom kippur (engesztelés napja) nevű zsidó vallási ünnep előestéjére időzítették, így a katonák nagy része otthon böjtöl, amikor a csapások elindulnak. Derült égből villámcsapásként érkezik a háború.

Több párhuzamos cselekményszálon fut a történet, hiszen becsatlakozunk egy három tanból álló „hadosztály” életébe, akiknél ráadásul két muszlim katona is szolgál – így belső konfliktusok is vannak, amíg lehetséges. A kreátorok és az írók igyekeztek minél jobban lefedni az izraeli társadalmat, így a karakterek szándékoltan „sokszínűek” vallási és társadalmi hovatartozás szempontjából egyaránt. Ami azonban a legnagyobb erénye a szériának, hogy marad a kiválasztott fiatalemberek szintjén, nem akar nagy általánosságokat vagy üzeneteket megfogalmazni, egyszerűen sorsokat követünk, akinek a nyakába hullt egy háború. Mondhatni, már-már a kisemberek hőskultuszát látjuk, de a propaganda bármi jelei nélkül. Ha be kell ülni egy tankba és szembenézni mondjuk a Golán-fennsíkon hússzoros túlerővel, már csak a végletekig feszített izgalmat érezzük és az alapvető emberi érzéseket melyek egyik pillanatról a másikra átértékelődnek a halálközeli szituációkban. Ráadásul az eddig látott négy epizódot mindig sikerült úgy befejezni, hogy azonnal nézni kell(ene) a következő etapot. A teljes évad tíz részes lesz és a tervek szerint lesz második évad is, így most biztos nem jutunk majd el a csaknem egy hónapos háború végére.

Az arab-izraeli konfliktus már számos művészfilmben manifesztálódott az évek során. Gondoljunk csak az Oscar-jelölt Beufort (2007) című drámára, mely Ron Leshem könyvén alapul. Talán éppen ezért íróként és producerként Ron Leshemén jegyzi a Könnyek völgyét, aki olyan zseniális szériák mögött áll alkotóként, mint az Eufória – ez utóbbiból az izraeli után amerikai verzió is készült és a HBO talán legjobb tavalyi sorozata lett. Így, szinte biztos, hogy dramaturgiai problémákkal most sem fog senki szembesülni.

Infó

Könnyek völgye

Bemutatja a HBO Go