Brexit – Csökkennek a szabadkereskedelmi egyezmény esélyei

Három héttel az átmeneti év vége előtt kell felgyorsítania az Egyesült Királyságnak a felkészülést a „no deal” következményeire.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások hullámvasútja a megegyezés véglegesnek tekintett határideje előtt két nappal lejtmenetben halad. Sem Brüsszelből, sem Londonból nem érkeznek biztató hírek a még egy utolsó esélyt kapott Michel Barnier EU-, illetve Lord (David) Frost brit frontember alkudozásáról. A Sky News ismeretei szerint a szerda esti ún. „utolsó vacsora” elköltése után Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke kevesebb, mint tíz percet szánt az EU csúcstalálkozón elhangzott beszédében a zsákutcába torkollott Brexit-megbeszéléseknek. A sikertelennek bizonyult találkozás nyomán a német politikus „nehéznek” nevezte a helyzetet, hiszen a „legfőbb akadályokat nem sikerült legyőzni”. Az EU vezetője pénteki sajtóértekezletén ugyanezt ismételte meg, hozzátéve, hogy a tárgyalóparnerek mind az egyenlő versenyfeltételek, mind a halászati kvóták vitatott területén igyekeznek előre jutni. Von der Leyen szerint az „Unió vasárnap dönt arról, megvannak-e vagy sem a feltételek a megegyezésre. Mindenesetre, akár így, akár úgy, három héten belül új kapcsolat kezdődik a régi barátok között” – szólt a summázás.

A Bizottság elnöke felidézte: a „szervezet többször is világossá tette az Egyesült Királyság számára, hogy a tisztességes verseny elve az EU piacára való privilegizált hozzáférés alapfeltétele”. Hozzátette, hogy a szigetországnak „joga van szabadnak és szuverénnek lenni, és ha ezt választja, az EU ennek megfelelően alakítja a kereskedelmi viszonyokat, aminek fordítva is kell érvényesülnie”. Ugyanígy megérti a brit törekvést vizei ellenőrzésére, ám az Egyesült Királyságnak is tudomásul kell vennie a sok évtizedes, sőt egyes esetekben sok évszázados hagyományokra hivatkozó európai halászati flották elvárásait. A brüsszeli csúcsértekezleten a kérdésben keményvonalasnak számító Emmanuel Macron elnök külön is hangsúlyozta, hogy nem hajlandó feladni a pozícióját és Franciaország részesedését a brit vizeken kifogható kvótákból.

Pénteken egy EU-s forrás megerősítette a brit értesülést, hogy a blokk elutasította Johnson kérését a német szövetségi kancellár és a francia elnök bevonására a tárgyalásokba. A múlt hétfőre tervezett konzultációt azzal hárították el, hogy a megbeszéléseket az EU Bizottságán és nem az európai vezetőkön keresztül kell lebonyolítani. A Downing Street egyik szóvívője megismételte, hogy Johnson kész lett volna akár személyesen is Berlinbe és Párizsba utazni.

Boris Johnson már csütörtök este figyelmeztette a brit közvéleményt, hogy „nagy esély” van az átmeneti időszak megállapodás nélküli lezárására, mert a jelenleg érvényes ajánlat az új törvények esetleges megsértésével járó szankciókkal és vámokkal „az Unió keringésébe szorítaná be az Egyesült Királyságot”. A kormányfő szerint „komolyan kell venni a lehetőséget”, hogy Brüsszel és London az EU és Ausztrália közötti együttműködés mintáját fogja követni, ami a WTO, Kereskedelmi Világszervezet elveire épül. Az i napilap ezt úgy interpretálja, hogy a két ország import- és export vámokat vethet ki az árucikkekre, amitől egyes tételek ára megemelkedhet. Ezen túlmenően azonban egyes témákban, mint a nemzetbiztonságban, a külügyekben, a humanitárius területeken, a tudományban és a nukleáris energia békés célokra való felhasználásában kétoldaló egyezmények irányítják a kooperációt. Péntek délben, a northumberlandi Blyth-ben tartott beszédében a kormányfő már „nagyon, nagyon valószínűnek” nevezte a tárgyalások negatív kimenetelét. „Az áttöréshez nagyvonalú előterjesztésre, nagy változásra lenne szükség az EU részéről, ám ezek még váratnak magukra. Boris Johnson „csodálatos megoldásnak” tartaná, ha az EU-hoz fűződő viszonyt a jövőben a WTO szabályai alakítanák, még ha „eredetileg nem is ez volt a cél”.