Előfizetés

A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja aggódik az Unió jogállamisága miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.17. 20:02

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
Szerintük problémákat vet fel az Európai Parlament házszabályának csütörtökön elfogadott, koronavírus-járvány miatti módosítása.
Jogállamisági problémákat vet fel az Európai Parlament (EP) házszabályának csütörtökön elfogadott, koronavírus-járvány miatti módosítása - írta az MTI-hez eljutatott közleményében a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja. A képviselők hangsúlyozták: a tíz hónappal a járvány kitörését követően elfogadott házszabály-módosítás megkésett, illetve eljárásjogi és tartalmi problémákat vet fel, az EP szerepvállalása szembe megy az európai uniós szerződésekkel, ezért a módosítások nem támogathatók. Emlékeztettek, az Európai Parlament a rendkívüli járványügyi körülményekre tekintettel március óta jelentős részben távmunkában működik, a képviselők távszavazással tudják voksukat leadni, továbbá valamennyi képviselői jogot digitális formában gyakorolnak. A testület házszabálya nem teszi lehetővé a távműködést, ezért az EP alkotmányügyi bizottsága kidolgozta annak módosítását. Ezt a plenáris ülés csütörtökön ugyanabban a távszavazási rendszerben fogadta el, mint amelynek kapcsán a jogszerűségi problémák felvetődtek, márpedig erre nem ad lehetőséget az eljárási szabályzat - írták. Az Európai Parlament ugyanazzal a jogilag kifogásolható eljárásrenddel szavazott, amely szavazási móddal kapcsolatos jogszerűtlenségeket hivatottak volna kiküszöbölni. Ezért a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nem támogatta a rendkívüli helyzetre vonatkozó házszabály-módosítást - emelték ki. Végül közölték, egy ilyen jelentőségű házszabály-módosítás sérti a jogbiztonságon, kiszámíthatóságon alapuló jogállamiság elvét és a szerződések szellemét.

Az Európai Tanács elfogadta az uniós költségvetési csomagot

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.17. 19:49

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
Az uniós testület elfogadta a magyarok és lengyelek zsarolása miatt kínkeservesen megalkotott 2021-2027 közötti költségvetést.
Az Európai Tanács múlt heti megerősítését és az Európai Parlament szerdai jóváhagyását követően az Európai Unió Tanácsa elfogadta az unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséről szóló rendeletet csütörtökön. Ezáltal a tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A rendelet 2018-as árakon 1074 milliárd eurós hosszú távú költségvetést irányoz elő a tagországok számára. A hozzá kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap 750 milliárd euróval gazdálkodhat majd. A teljes pénzügyi csomag lehetővé teszi az unió és tagországai számára, hogy az elkövetkező években 1800 milliárd eurós támogatást biztosítsanak a gazdasági felépülésre és a különböző uniós szakpolitikák hosszú távú prioritásainak megvalósítására - közölték. A következő hosszú távú költségvetés hét kiadási területet fed le, közel 40 uniós program finanszírozásának kereteit biztosítva a következő hétéves időszakban. Az EU egyebek mellett 132,8 milliárd eurót különít el az egységes piac, az innováció és a digitális kiadások területére, 377,8 milliárd eurót a kohézióra és az ellenállóképesség fokozására. Ezek az összegek a helyreállítási alap további finanszírozásának köszönhetően 143,4 milliárd euróra, illetve 1099,7 milliárd euróra emelkednek majd, beleértve a tagállamoknak nyújtott hiteleket is. Mintegy 373,9 milliárd euró támogatásban részesül a környezetvédelem területére, a migráció kezelése és a határigazgatás területén jelentkező kiadásokra az unió és tagországai 22,7 milliárd eurót, a védelem és biztonság területén jelentkező kiadásokra pedig 13,2 milliárdot költhetnek majd a következő hét évben. A partnerországok támogatása 98,4 milliárd eurót tesz ki.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszél az Európai Parlamentben
Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP
A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre egyebek mellett az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra, továbbá jelentős összegek fordíthatók majd a jövőbeli esetleges igények és válságok kezelésére, illetve a legfontosabb programok kiegészítésére. Az ágazati uniós finanszírozási programok nagy részét várhatóan 2021 elején fogadják el, és 2021 elejétől visszamenőlegesen alkalmazzák majd. A költségvetés saját forrásairól és az összegek belső átcsoportosításáról elfogadott intézményközi megállapodás értelmében a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit a tagállamok új saját források bevezetésével fogják finanszírozni. A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus, és egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel. A saját forrásokról szóló határozatot a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A határozat értelmében az Európai Bizottság kivételes felhatalmazást kap arra, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következményeinek kezelésére 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd euró összegig terjedő kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon.

Csak kizsarolták

Sokáig úgy tűnt, hogy Magyarország és Lengyelország vétóval való zsarolása gátat vet majd az EU-s költségvetés elfogadásának. Végül azonban megállapodtak az uniós vezetők a közösségi kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, illetve a jogszabályt megmagyarázó és pontosító nyilatkozatról. Ezzel elhárult az akadály az Európai Unió 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának elfogadása előtt. Magyarország a közösségi alapokból több mint 50 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben.

Nem enyhült az EU oroszokkal szembeni álláspontja

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.17. 19:18

Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Az Európai Unió meghosszabbította az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedésekre válaszul Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, illetve kiszélesítette a Fehéroroszországgal szemben októberben bevezetett megszorító intézkedéseket – közölte az Európai Unió Tanácsa.
Az EU Oroszországgal szemben 2014 júliusában vezetett be szankciókat, melyek időtartamát a normandiai négyek - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az unió július 31-ig meghosszabbította az intézkedéseket. A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz. A Tanács csütörtökön kiszélesítette a Fehéroroszországgal szemben októberben elején bevezetett megszorító intézkedéseket, és a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásáért felelős újabb 36 embert vett fel szankciós listájára. Az azonnali hatállyal érvénybe lépő, vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal járó korlátozóintézkedések több magas rangú tisztviselőt érintenek, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökhöz közel álló üzletemberekre és gazdasági szereplőkre is kiterjed. A szankciós listán jelenleg 88 ember és 7 szervezet szerepel, közöttük Lukasenka elnök és fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplői. Az unió készen áll arra, hogy számos további eszközökkel támogassa a békés demokratikus átmenetet Fehéroroszországban, és további szankciók bevezetésétől sem riad vissza, ha a helyzet nem javul az országban - áll a tanácsi közleményben.