Előfizetés

Duplázódik a hazai vakcinaválaszték

D. A.
Publikálás dátuma
2021.01.12. 07:00

Fotó: Rob Engelaar / Rob Engelaar
Az oltást kérők szempontjából nem nagy változás, de a szervezők munkáját megkönnyítheti, hogy keddtől már két covid-elleni vakcinát is használhatnak Magyarországon.
Az oltást kérők szempontjából nem nagy változás, de a szervezők munkáját megkönnyítheti, hogy keddtől már két covid-elleni vakcinát is használhatnak Magyarországon. Ma érkezik ugyanis - az újabb 39 ezer ember beoltására alkalmas Pfizer vakcina mellé - a Moderna által gyártott 3600 adag oltóanyag is.
December elején a koronavírus sajtóközpont azt közölte, hogy ha lesz többféle vakcina, akkor az emberek választhatnak majd az oltások közül. Szakemberek szerint a Pfizer és a Moderna esetében ennek a lehetőségnek nincs nagy jelentősége, gyakorlatilag mindkét oltás hasonló technológiára épül.
Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője az operatív törzs hétfői tájékoztatóján azt mondta: folytatódik az egészségügyiek, valamint az idősotthonok lakóinak, illetve dolgozóinak beoltása, és készülnek a védekezésben közvetlenül résztvevő rendvédelmi dolgozók oltására. Beszélt arról is, hogy a korábban érkezett, 79 ezer ember beoltására elegendő oltóanyag-szállítmányt majdnem teljesen felhasználták, december 26. óta 71 ezer oltást adtak be. A védettség megszerzéséhez a Pfizer és a Moderna vakcinájából is kettőt kell beadni három hét különbséggel. Az első oltás után a 28. napra alakul ki a védettség. Mindkettőhöz jár igazolvány és az oltást kizáró ellenjavallatok is lényegében ugyanazok. Azaz nem kaphatják meg például a 18 évnél fiatalabbak, a két hónapon belül terhességet tervezők, a lázas betegek. Szakemberek beszéltek arról is, hogy ha valaki kapott a Pfizer vakcinájából, annak a második oltásként is ugyanazt kell kapnia és megfordítva is így van ez. Lehet, hogy ezek kombinálásából nem lenne probléma, de nincs rá tudományos bizonyíték, mert ilyen jellegű klinikai próbákat nem végeztek. Kemenesi Gábor virológus korábban Facebookon a Moderna készítményéről azt írta, hogy abból 2021-ben egy milliárd adag gyártását tervezik. Ez ugyanúgy egy harmadik generációs mRNS alapú vakcina, mint a Pfizerré, ám annál valamivel jobb tárolási tulajdonságai vannak. A Pfizer készítményét ugyanis mínusz 70 fokon lehet csak tárolni, míg a Moderna mínusz 20 fokon is eltartható hat hónapig. A Pfizer vakcinájából - a gyártó ígérete szerint - hetente, a Modernáéból kéthetente érkezik szállítmány Magyarországra.

Sok hatéves kerülhet éretlenül iskolába

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.12. 06:40

Fotó: Bielik Istvan / Bielik Istvan
Súlyos hiányosságok vannak az iskolaérettséggel és a hatéves kortól kötelező tankötelezettség elhalasztásával kapcsolatos eljárásban. Nagyon sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást az iskolahalasztási kérelmek megindításához – állítja a Szülői Hang Közösség.
Súlyos hiányosságok vannak az iskolaérettséggel és a hatéves kortól kötelező tankötelezettség elhalasztásával kapcsolatos eljárásban. Nagyon sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást az iskolahalasztási kérelmek megindításához – állítja a Szülői Hang Közösség. Az érintettek körében végzett felmérésük eredményei szerint a szülők csupán 44 százaléka kapott információt a döntés pedagógiai szempontjairól, és 70 százalékuk tapasztalta azt, hogy a szakértők vagy óvodák indokolatlanul elutasítják a kérvényezés támogatását. A kormány még 2019 nyarán változtatott az iskolaérettség szabályain: 2020-tól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek iskolaérett-e. Ha a szülők azt szeretnék, hogy gyermekük egy évig még óvodában maradjon, az Oktatási Hivatalnak (OH) nyújthatnak be kérvényt. Tavaly januárban mintegy 10 ezer kérelem érkezett az OH-hoz, illetve még 2019 végéig – amíg nem léptek életbe a törvénymódosítások – 12 ezren a szakszolgálatoknál is szereztek igazolást. Vagyis tavaly összesen 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami több mint tízezerrel kevesebb kisgyermeket jelent, mint a korábbi években. A szülőknek most már nem volt lehetőségük a szakszolgálatokhoz fordulni, csak az OH dönthet a gyerekek sorsáról. A hivatal lapunk megkeresésére közölte: január 1-je és 11-e között 6339 kérelem érkezett hozzájuk, 2616 esetben már ki is küldték a határozatot, ebből 2596 a kérelemnek helyt adó. – A szülők legnagyobb része eddig szakmailag megalapozott, hiánytalan kérelmet nyújtott be – írták, hozzátéve: arról nincs tudomásuk, hogy a szakértők vagy az óvodák indokolatlanul elutasították volna a kérelmek támogatását. – Nem meglepő, hogy a hivatalnak nincs tudomása az ilyen esetekről. Ha az óvoda, a logopédus vagy a fejlesztőpedagógus nem ad igazolást a gyereknek, arról a hivatal nem fog értesülni. De nem is tettek semmit annak érdekében, hogy ez működjön: nem tettek közzé semmiféle mintát, iránymutatást, nem írtak az óvodáknak és más intézményeknek, hogy adjanak ki ilyen támogató papírokat – nyilatkozta lapunknak a Szülői Hang képviselője, Miklós György. Hangsúlyozta: bár január 15-éig még van idő a kérelmek benyújtására, félő, hogy az iskolahalasztást a tavalyi 22 ezernél is kevesebben fogják kérelmezni. A szülői szervezet szerint idén tízezernél is több olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthetnek iskolába, akiknek indokolt lenne a halasztás, de a szüleik nem kaptak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvények beadásához. Vagyis sokan el sem jutnak addig, hogy kérelmet küldjenek az OH-nak – sokakban nem tudatosul, hogy gyermekük érdekében január közepéig van idejük ezt megtenni. Mint írták, az OH tájékoztatója csak a bürokratikus teendőkre szorítkozik, és egyetlen szót sem pazarol az érdemi pedagógiai döntés szempontjaira, még arról is megfeledkezik, hogy hova fordulhatnak tanácsért a szülők. 

Szociálpolitika Fidesz-módra

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.12. 06:00

Hetven embert tennének át a régi szociális „főintézetből” az újba, ám fizetésükre 20 százalékkal kevesebb jut.
Tavaly december 18-án jelent meg a szociális igazgatásról szóló törvény módosítása, amelynek egy eldugott paragrafusa azt rögzíti: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SZGYF) az idén január elsejével létrehozott Nemzeti Szociálpolitikai Intézetbe (NSZI) kerülő munkatársak eddigi kormányzati szolgálati jogviszonya sima munkaviszonnyá alakul, méghozzá úgy, hogy a december végén érvényes bérüknek csak a 80 százalékára lesznek jogosultak. Azóta az is kiderült, hogy a 20 százalékos csökkenés a bértömegre vonatkozik, nagy egyéni eltérésekkel. A jogviszonyuk átalakításáról múlt pénteken nagyjából 70 embert értesített az új intézmény egyik vezetője – olvasható az egyik érintett névtelen levelében, amit a hétvégén a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) küldött el. A történtekről beszámoló munkatárs a csoportos tájékoztató hangnemét megalázónak és cinikusnak nevezi, s ezt tegnap több érintett is megerősítette lapunknak. Az új intézet teljes létszámát egyébként 130 főben határozták meg – tudtuk meg a humántárcától. A bércsökkentést a hasonló átsorolásokkal ellentétben azért kellett törvényben rögzíteni, mert enélkül a kormányzati igazgatásról szóló 2018-ban elfogadott törvény eredeti szövege lenne érvényben, ami alapján a határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyá alakulna. Ennek értelmében a bérek csak a vezetői jogviszony visszavonásával csökkenhetnének és ha valaki nem fogadja el az új munkáról szóló munkáltatói ajánlatot, akkor a tavalyi jogviszonya alapján járna neki a végkielégítés. - Amikor köztisztviselőből kormányzati tisztviselővé sorolták át a központi hivatalokban dolgozókat, működött a rendszer, de ami most történik az SZGYF alkalmazottaival, azt mutatja, a kulturális szféra után már a szociális terület munkavállalóit is megfosztja a kormány a közalkalmazottakat megillető - kevéssel a sima munkavállalóknál nagyobb - védelemtől – értékelte a helyzetet a Népszavának az ágazat szakértője, Meleg Sándor. A döntést, hogy aláírják-e a korábbinál rosszabb feltételeket tartalmazó új munkaszerződésüket, január 25-ig kell meghozniuk az intézményváltásra kényszerülő dolgozóknak, s kérdésünkre a humántárca megnyugtatta a távozást fontolgatókat: jár nekik a végkielégítés.
A szociális szakma úgy látja, a kormányzat háttérintézményi kígyója visszaért a farkához és beleharapott. Lázár János akkori kancelláriaminiszter 2016-ban először 73 intézményt akart felszámolni, végül megelégedett két lépcsőben 49 megszüntetésével. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) például 2016 nyarán beolvadt az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalba (NRSZH), majd amikor ugyanannak az évnek a végével ezt a hivatalt is megszüntették, a nyilvántartások kezelése, a szociális portál működtetése a fenntartói feladatok és az ágazat módszertani fejlesztései átkerültek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF). Ezt ugyan még nem szántotta be teljesen a kormány, de idén január 1-jével az intézményfenntartói feladatok kivételével gyakorlatilag minden munkája átkerült a tavaly év végén szép csendben létrehozott Nemzeti Szociálpolitikai Intézetbe (NSZI), ami az ágazatban dolgozók szerint a sorban legelső intézet, az NCSSZI megfelelője. A feladatmegosztásra vonatkozó kérdésünkre az Emmi azt válaszolta: a régi szervezet marad az intézményfenntartó, az új pedig szakmai tudásközpont lesz sok új feladattal - bármit is takarjon ez. Már csak az a kérdés, meddig maradnak még állami kézben szociális intézmények. Több névtelenséget kérő szakember is úgy fogalmazott a Népszavának, a kormány sürgetné ezek átadását az egyházaknak, így nem kizárt, hogy még a következő választás előtt feladat nélkül marad az SZGYF és megszüntetik. A szakmán belül többen úgy fogalmaztak, a főigazgatóságnak soha nem volt jó híre, mert a költségvetése nem nyilvános és beszámolással csak a minisztériumnak tartozik. A parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos megszokott kormányzati módszernek tartja, hogy átszervezés címén sóval hintik be a megszűnő intézmények nyomát, így érik el, hogy nem látni pontosan, milyen iratok tűnhettek el egy-egy hivatalból.    

Régi új vezető

A 2021. január elsejével létrejött Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) élére Kásler Miklós miniszter Tóth Tibort nevezte ki. A főigazgató korábban az átszervezési lánc első szereplője, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, majd a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ (NFSZK) vezetője volt, ám ennek ellenére feltűnően kevesen ismerik a szakmában. Ami biztos, neki nem változik a munkahelyi címe, az új intézet is az NFSZK Váci úti irodaházában rendezkedik be. A történész-szociálpolitikus doktori disszertációját a „A hungarista mozgalom emigrációtörténetéről” írta, nagydoktorija pedig a múlt század 30-as éveinek szociálpolitikájával foglalkozik.