Előfizetés

Putyin elrendelte a lakosság tömeges beoltását

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.13. 15:44

Fotó: Kirill Braga / AFP
Az elnök a világ legjobbjának nevezte az orosz vakcinát.
Jövő hét elején megkezdődik Oroszországban a lakosság tömeges beoltása a koronavírus okozta Covid-19 betegség ellen, erről Vlagyimir Putyin elnök szerdán adott ki utasítást.    – A jövő héttől át kell térni az egész lakosságnak a koronavírus elleni beoltására, felkészítve erre az infrastruktúrát – jelentette ki Putyin a kormány tagjaival folytatott tanácskozáson. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a hatóságok hétfőtől lesznek készek a tömeges oltás megkezdésére. Putyin a Rosszija 24 hírtelevízió által sugárzott tanácskozáson „a világ legjobbjának” nevezte az orosz vakcinát, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy tanulmányozni kell, miként hat az oltóanyag többféle vírustörzs megjelenésének körülményei között. Az elnök hangsúlyozta, hogy a javuló oroszországi járványstatisztika ellenére sem szabad megnyugodni, mert a világnak még nem sikerült elfojtania ezt a betegséget. Oroszországban a kiterjedt vakcináció december 5-én kezdődött el, először a legveszélyeztetettebb foglalkozások gyakorlói – az orvosok és a pedagógusok – között, majd a jogosultak körét fokozatosan kiterjesztették. Az alapvetően a Szputnyik V vakcinával folytatott oltási kampányba december végén bevonták a 60 évesnél idősebb korosztályokat is, miután a tesztelés arra az eredményre jutott, hogy az oltóanyag az ő esetükben is biztonságos és hatékony. Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyagok kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy a várakozások szerint jövő kedden esedékes a Szputnyik V európai uniós engedélyeztetésének első lépése, az úgynevezett tudományos felülvizsgálat (scientific review). Közölte, hogy az RFPI december 22-én folyamodott engedélyért az első orosz oltóanyag rendkívüli esetben történő alkalmazására (emergency use authorization, EUA). Dmitrijev tájékoztatása szerint a Szputnyik V engedélyeztetésének folyamatát még október végén kezdeményezték az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA). Az orosz tisztségviselő arra reagált, hogy Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden azt mondta, hogy az EMA előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V gyártójával, amely még nem döntött úgy, hogy kérelmet nyújtson be a készítmény uniós alkalmazásának jóváhagyására. A Szputnyik V-t eddig Argentínában, Bolíviában, Szerbiában, Algériában, Palesztinában és Fehéroroszországban jegyezték be. Az RFPI szerint január végig újabb mintegy tíz ország engedélyezheti a használatát. A szerdán közzétett hivatalos adatok szerint Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 22 850-nel 3 471 053-ra emelkedett. A napi növekmény 0,7 százalék, az új esetek 13,5 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 553 595, a halálos áldozatoké 566-tal 63 370-re, a felgyógyultaké pedig 28 685-tel 2 854 088-ra emelkedett. Az országban a járvány kezdete óta több mint 94,6 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 341 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírusos fertőzés gyanújával 616 174 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.  Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy érthető a kétkedés a világban az orosz vakcinával szemben, hiszen a múlt év augusztusában bejegyzett Szputnyik V nem járta be azt az utat, amelyet például a nemzetközileg elismert és elfogadott Pfizer-BioNTech amerikai-német oltóanyag. Ennek ellenére is sikerült kijutnia a világpiacra. Méghozzá sokkal nagyobb mértékben, mint gondoltuk volna. Legutóbb a Szerbiai Gyógyszerügynökség találta biztonságosnak, a kapott 2400 dózis beadását megkezdik. A legszenzációsabb hír azonban az, hogy Merkel német kacellár és Putyin orosz elnök a koronavírus elleni vakcina közös előállításának kilátásairól is egyeztetett telefonon január 5-én.

Péntektől csak elektronikus regisztrációval lehet belépni Ausztriába

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.13. 14:09

Fotó: JFK / AFP
A koronavírus-járvány megfékezését célzó intézkedések részeként január 15-étől kötelező előzetes elektronikus regisztrációval lehet csak belépni Ausztriába - áll az egészségügyi minisztérium közleményében.
A regisztrációs kötelezettség minden Ausztriába beutazni szándékozóra vonatkozik, beleértve az osztrák állampolgárokat is. A korábban elrendelt 10 napos karanténkötelezettség továbbra is érvényben van, a karantén alól csak az ötödik napon lehet mentesülni saját költségre elvégzett negatív teszteredmény alapján. Kivételt csak az ingázók, az átutazók és az előre nem látható családi okból - például temetés - beutazók jelentenek, rájuk sem a karantén, sem a regisztrációs kötelezettség nem vonatkozik. Azok a személyek, akik a koronavírus-járvány által kevésbé sújtott országból érkeznek a karanténkötelezettség alól mentesülnek ugyan, de az elektronikus regisztráció alól nem. Ezen országok listáját folyamatosan frissítik, jelenleg Európában csak Izland, Finnország, Norvégia, Görögország és a Vatikán tartozik ebbe a körbe. A beutazás előtti online regisztrációnál nemcsak a nevet és elérhetőséget kell megadni, hanem azt is hol tartózkodott a beutazni kívánó az előző 10 napban. Ezzel akarják kiszűrni, hogy például valaki Dániából - amennyiben átrepül Finnországba - a karanténkötelezettséget elkerülve léphessen be az országba. Az adatokat a beutazástó számítva 28 napig tárolják, majd törlik a rendszerből. Az online regisztráció után mindenki kap egy visszaigazoló e-mail-t, amelyben tájékoztatják az Ausztriában éppen érvényben lévő szabályozásról, a karanténkötelezettségről, illetve az ez alól való mentességről. A visszaigazolás tartalmaz egy QR-kóddal ellátott PDF fájlt, amelyet kinyomtatva vagy elektronikus formában a határon be kell mutatni. A regisztrációhoz szükséges elektronikus formanyomtatvány szerda dél óta rendelkezésre áll az egészségügyi minisztérium honlapján. Ausztriában az elmúlt 24 órában 1917 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 385 750 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2179, az intenzív kezelésre szorulók 354-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 49-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6868-ra emelkedett.

Vasárnap tér haza Oroszországba Alekszej Navalnij

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.13. 11:46

Fotó: AFP
Az ellenzéki politikus szimpatizánsai attól tartanak, hogy hazájában őrizetbe fogják venni.
Vasárnapra ígérte a hazatérését Németországból Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a közösségi médiában szerdán közölt bejegyzésében.   
– Sohasem volt számomra kérdés, hogy visszatérjek-e vagy sem. Egyszerűen azért, mert nem utaztam el. Németországba úgy kerültem, hogy egy újraélesztési dobozban érkeztem oda

– írta a Twitteren.

A politikus korábban kilátásba helyezte, hogy amint orvosai megengedik, visszautazik Oroszországba. Hívei attól tartanak, hogy hazájában őrizetbe fogják venni. Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik legismertebb bírálója augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata megerősítette, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel. Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg. Navalnij állami terrorizmussal vádolta meg Putyint, aki viszont az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte azt a decemberben publikált nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy az ellenzékit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg. Az ellenzéki politikus ellen december végén az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) újabb bűnügyi eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette. Kedden az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon azzal a kéréssel, hogy minősítse letöltendővé a Navalnijra, az úgy nevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést, a büntető törvénykönyv arról rendelkező paragrafusa, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt, vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban nem utazhatott volna el Moszkvából Szibériába. Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el az Yves Rocher-ügyben. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, 2013-ban elindított, az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019. júliusban lejárt. A mérgezési ügy miatt egyébként Európai Unió Tanácsának döntése alapján szankciós listára került Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének helyettese, Szergej Menyajlo, a szibériai szövetségi körzet elnöki megbízottja, Alekszej Krivorucsko és Pavel Popov, a védelmi miniszter két helyettese, valamint Andrej Jarin, az elnöki hivatal belpolitikai részlegének vezetője. Büntetőintézkedésekkel sújtották továbbá a Szerveskémiai és Technológiai Állami Kutatóintézetet (GoszNIIOHT), ahol feltételezések szerint a novicsok harci mérget kifejlesztették. Vlagyimir Putyin egyébként decemberben annyit elismert, hogy megfigyelték Navalnijt, de a mérgezést tagadta.
Navalnij a kórházban
Fotó: AFP