Nagy-Britannia;vakcina;járvány;

2021-01-14 16:06:00

A vakcinákban bízhatnak a britek

Csúcson a halálesetek, fogynak a kórházi ágyak, ám reményt adhat az oltóprogram a briteknek. A Népszava tudósítóját már beoltották.

Kibírható idejű sorban állás, adatellenőrzés, majd újabb várakozás után alaposan kikérdezés, végül a tűszúrás – Angliában mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megkapja az ember a koronavírus elleni védőoltást. Regisztrálni nem szükséges, az egészségbiztosítás számmal rendelkezőket az NHS behívja, amikor az érvényes prioritási rendszer alapján sorra kerülnek.

 

Jómagam azon szerencsések közé tartozom, - ha egy bizonyos kor elérése annak nevezhető, - akik már megkapták a Pfizer/BioNTech vakcinájának első dózisát és kedden oltottak be, miután kifaggattak arról, hogy milyen gyógyszereket szedek, különösen, hogy van-e köztük az immunrendszert elnyomó, vagy vérhígító szer és nem kell-e allergiás reakciótól tartani. Amikor kiderült, hogy nincs olyan tényező, amely ellenjavalttá tenné az oltás beadatását, akkor egy bizonyos Julianne nővér beadta a szert, kedvesen és hatékonyan a Temze partján felállított sátor függönnyel elkülönített fülkéjében. A Pfizer/BioNTech előírásának megfelelően távozás előtt negyedórát kellett várni egy újabb elkerített részben, ahol önkéntesek kávéval és teával is kedveskedtek a beoltottaknak, akiknek túlnyomó többsége egészségügyi dolgozó volt.

A hazaindulásom előtt kezembe nyomott hivatalos kártya szerint a második adagért március 31-én délben kell elzarándokolnom a parlament épületével szemben található St Thomas' kórházba. Ebben az intézményben alapította meg Florence Nightingale az első ápolónőképző iskolát és itt gyógyították meg múlt év áprilisában a koronavírusos Boris Johnsont is.

A lendületes brit oltási programban eddig már több mint 2 és félmillió ember immunizációját sikerült megkezdeni, ám a szigetországban mégis elkeseredett a hangulat. Szerdán újabb negatív rekordot döntött a napi halálozások száma, 1564 áldozatról érkeztek jelentés, ami egyben azt jelenti, hogy a kora őszi feltételezésekkel ellentétben a járvány második hulláma várhatóan több emberéletet fog követelni, mint az első. Márciustól szeptemberig 41 ezer 562-en, azóta viszont már 43 ezer 199-en hunytak el Covid-ban. Mindazonáltal felcsillant a remény, hogy a megbetegedések számának lassú visszaesése tartósnak bizonyul.

Egy fáradtnak és csüggedtnek látszó, a választópolgárok számára ellenállhatatlannak bizonyult kisugárzását alaposan nélkülöző Boris Johnson a parlament alsóházának állandó bizottsági elnökeiből álló összekötő grémium ülésén kendőzetlenül tárta fel a koronavírus-helyzet rövid távú kilátástalanságát. A rá záporozó, jórészt ellenséges kérdésekre válaszolva nem tudott pontos előrejelzést adni arra, meddig képes állni a sarat az intenzív ellátás, de "jelentős kockázatot" észlelt a rendelkezésre álló ágyak terén. Egy régóta tervezett hétfői röntgenfelvétel kapcsán e sorok írója is láthatta, hogyan távolítottak el minden lehetséges fekhelyet az egyik vezető klinika, a Charing Cross Hospital ambuláns kezelést nyújtó termeiből és bocsátották azokat ad hoc berendezett Covid-osztályok rendelkezésére. Jól érzékelhető az is, hogy százával helyeznek át szakorvosokat a szigetország egyik részéből a másikban, miközben normális körülmények között teszteken alapuló személyes konzultációkat országszerte a beteg és kezelőorvosa közötti telefonbeszélgetések váltották fel. Nem sok jót ígér az sem, hogy már a pandémia első felvonása alatt az egykori londoni ExCel kiállítási központban sietősen kialakított Nightingale "tábori" kórház is működésbe állt, ahová nem koronavírusos pácienseket telepítettek át értékes londoni klinikai fekvőhelyek felszabadítása érdekében. Intenzív kezelést nem igénylő, többnyire hajléktalan covidos fertőzötteket a dél-londoni Croydon kerület Best Western szállodájába csoportosítottak át.

Rosszat sejtet az is, hogy az alap-Covidot követő dániai, az akár 50-70 százalékkal gyorsabban terjedő brit és a kevésbé feltérképezett hatású dél-afrikai vírustörzs után újabb mutáció megjelenésétől kell tartani az Egyesült Királyságban. A harmadik karantén alatt a szigetország egészével együtt sürgős hajvágásra szoruló Boris Johnson "aggodalmának" adott hangot a parlamentben a brazíliai variáns hódítása miatt. "Extra intézkedéseket ígért", elismerve, nem tudni, mennyire hatásosak ez ellen a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagok. A következő lépés a Brazíliából és a szomszéd országokból való beutazás leállítása.

Az eredetileg tervezettnél tovább tart a már múlt héten bejelentett szigorítással kapcsolatos "kegyelmi időszak". Mint arról lapunk is beszámolt, csekély kivételtől eltekintve az Egyesült Királyságba érkező utasoknak, többek között a magyaroknak, belépéskor nem régebbi, mint 72 órával korábban elvégzett negatív vírusteszt bizonyítékot kell bemutatniuk. Míg Skóciában már megvalósult a restrikció, Angliában csak hétfőn lép életbe, figyelembe véve, hogy nem mindenütt olyan széles körű a tesztelési rendszer, mint a szigetországban.