Mesterterv a vidékért - választások előtt

Minden eddiginél több uniós és nemzeti forrás jut vidékfejlesztési programokra a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban. Nő a nemzeti társfinanszírozás, de reformra szorul a jelenlegi pályázati rendszer.

Az eddigi 17,5 százalékról 80 százalékra emelheti a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nemzeti társfinanszírozására szánt támogatás összegét. A Magyar Közlönyben közzétett határozat mondhatni sokkolta a piac szereplőit, mert ez a területnek szánt pénz megnégyszerezését jelenti. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára azzal hűtötte le a túlzott várakozásokat, hogy egyrészt a most véget érő ciklusban sem volt kötelező az unió legalacsonyabb társfinanszírozási arányát bevezetni, emellett pedig a kormányhatározatban is bőven akadnak bizonytalanságok. A legfontosabb pontokkal ugyanis a kormány csak „egyetért”, de nem kötelezte el magát határozottan. És azzal is számolni kell, hogy a kormányzati „nagylelkűség” időzítése az országgyűlési választások előtt történik, s talán ez sem véletlen.

Azzal mindenki egyetért, hogy a korábbi többszörösére emelkedő támogatási források ráférnek a vidékre, az agráriumra. Az állattenyésztés technológiája az ágazatban 30-40 éves, a kapacitások nagy része korszerűtlen. Óriási szükség van a megújulásra. Ugyanez elmondható az élelmiszeripari és más agrárágazatokról is.

Magyarországon mintegy 2800 községet tartanak nyilván. Sok az alig száz vagy annál is kisebb lélekszámú település. Főleg ezeket, különösen az úgynevezett zsákfalvakat fenyegeti az elnéptelenedés. Az elvándorlás különösen az északi, észak-keleti, illetve a dél-dunántúli régiókat sújtja, de a kisebb közép-alföldi települések is fogyatkozó lakossággal várják a mentőövet. A gyarapodó települések pedig a nagyobb falvak, a városok. A tapasztalatok szerint sem a vidék-, sem az agrárfejlesztési támogatások nem tudták érdemben megváltoztatni az 1990. után felgyorsult folyamatokat. Érdemes megjegyezni, hogy a vidéki munkaerőnek alig 10-15 százalékát köti le a mezőgazdaság. Ezt is figyelembe kell venni a vidék- és agrárfejlesztési programok, pályázatok összeállításánál. Szakemberek szerint a helyi lakosságot az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben be kellene vonni a forráselosztás előkészítésébe. Talán ennek is betudható, hogy a projektek nem elég hatékonyak, a pénzek gyakran vitatható beruházásokra mennek el. Becslések szerint a túlközpontosítás miatt a pályázati pénzek alig 40-50 százaléka jut el az érintettekhez, a többit a bürokrácia emészti föl.

A MOSZ főtitkára elmondta, a kormányhatározatból nem derülnek ki az elosztás főbb elemei, mekkora rész jut a multik magyarországi élelmiszeripari cégeinek, mire számíthatnak a hazai tulajdonú nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, a gazdák, illetve a települések. Az sem világos, hogy a beharangozott hatalmas többletből valójában mennyi a friss pénz és mennyi belőle az élelmiszeriparnak eddig is nyújtott százmilliárdos támogatási rész, mekkora a kiírt pályázatok föl nem használt, illetve a visszaadott pályázatokból maradt összeg. Így azt sem tudni, hogy az alapesetben 1000-1100 milliárdos és a nemzeti társfinanszírozással együtt 3 800-4 000 milliárdra duzzadó vidékfejlesztési programhoz a költségvetésből hogyan teremtik elő a 2023-tól induló és 2027-ig tartó időszakban az évi nagyjából 700-800 milliárd forintos nemzeti forrást. Egyelőre talány, mikorra készülnek el az új programok, a részletszabályozás, a pályázatok, azokat mikor hirdetik meg, mikorra bírálják el. De még ha valami csoda folytán a kormányzat és az apparátus időben el is készül mindezzel, még mindig ott a kockázat, hogy Brüsszelben elfogadják-e a magyar kormány jogszabályi és pályázati anyagait. Az uniós bürokráciának erről 2022. december 31-ig kell végleges döntést hoznia, ami nagy bizonytalanságot jelent a pályázóknak - tette hozzá Horváth Gábor.

A kormányhatározatban felvázolt forrásbővüléssel lehetőség nyílna a falu rehabilitációs program beindítására - értékelte a váratlan bejelentést Raskó György agrárközgazdász A szakember évek alatt dolgozta ki azt a rendszert, amely segítségével lenne esély a vidék népességének megtartására, sőt, a kihaló települések újraélesztésére is. A programot egyébként még fideszes politikusok, köztük Lázár János, volt kancellária miniszter, jelenlegi kormánybiztos is támogathatónak tartja. A saját erővel, hitelekkel együtt akár 5000-6000 milliárd forintból létre lehetne hozni a halódó kistelepüléseken megfelelő infrastruktúrával ellátott, bankfiókok, szolgáltató vállalkozások kialakításával „városközpontokat”. Az elhagyott, romos házak, gazdasági épületek lebontásával, telkek összevonásával fél, egy hektáros kis gazdaságokat lehetne létrehozni és azokon vállalkozó kedvű fiatal családok - támogatással - intenzív gazdálkodásba kezdhetnének. A szakember számításai szerint legalább 75 ezer hektárt lehetne így művelésbe, elsősorban a korszerű zöldségtermesztésbe bevonni. A fóliás, üvegházas technológiákkal hektáronként 10 millió forintos, de fajtától függően ennél is nagyobb összegű termelési érték lenne előállítható, ami a többszöröse a magyar mezőgazdaság átlagos teljesítményének. Olyan intenzív gyümölcstermesztést és állattenyésztést lehetne ösztönözni, ami jelentős mértékben csökkenti a vegyszerhasználatot és inkább innovatív, organikus módszerekkel termelne.

A beinduló vállalkozások munkahelyeket is teremtenének helyben és megfelelő jövedelemhez juttatná az ott élőket. Visszaszorítható lenne a közmunka is. Még van két év a fölkészülésre, az új vidékfejlesztési program beindulásáig - hívta fel a figyelmet Raskó György.

A nagyszabású terv megvalósításához a pénz mellett politikai akarat mellett képzett gazdákra is szükség van, akiket a jelenlegi agrárképzés szemléletváltás nélkül nehezen lenne képes "előállítani". Ha a falurehabilitációs program késne, akkor is elsősorban az intenzív, környezetkímélőbb zöldség-gyümölcs termesztésre kellene az eddigieknél jóval nagyobb támogatási összegeket fordítani - véli a közgazdász.

Az agrártámogatások hazai részének előteremtését nehezebbé teszi, hogy tavaly rekord magas volt az államadósság valamint a költségvetési hiány is, és ezek az idén sem mérséklődnek érdemben. Bárki kerül is jövőre kormányra, üres kasszát és hatalmas adósságot örököl, amit csak hosszú idő alatt lehet ledolgozni.