Előfizetés

„A klímaváltozás ellen nincs vakcina” – Százhúsz ország több mint háromezer tudósa adott ki figyelmeztetést

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.22. 07:19

Fotó: Kazi Salahuddin Razu/NurPhoto / AFP
„Hacsak nem gyorsítjuk fel az alkalmazkodást, egyre nagyobb lesz a szegénység, a vízhiány, a mezőgazdasági károk és a migráció további erősödése óriási emberveszteséggel” – írták.
Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is. A szerzők kiszámolták, hogy a koronavírus-járvány miatt, párhuzamosan azzal, hogy a kormányok óriási összegekkel a gazdaságokat szeretnék életben tartani, illetve újjáéleszteni, globálisan csökkent a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra költött pénz.
„Hacsak nem gyorsítjuk fel az alkalmazkodást, egyre nagyobb lesz a szegénység, a vízhiány, a mezőgazdasági károk és a migráció további erősödése óriási emberveszteséggel”

– írták a tudósok 120 ország képviseletében a jövő heti nemzetközi csúcstalálkozó előtt, amelynek témája a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lesz.

Az egyre súlyosabb áradások és aszályok a globális élelmiszer-termelést akár 30 százalékkal is visszavethetik 2050-re, az emelkedő tengerszint és a heves viharok pedig elpusztíthatnak jelentős méretű lakott területeket, és arra kényszeríthetnek több százmillió embert, aki partokon él, hogy elhagyják otthonukat. Ezek elkerülése érdekében új és nagyobb erőfeszítésekre, köztük az oktatás színvonalának növelésére van szükség - írták.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a klímaváltozás ellen nincs vakcina”

– jelentette ki Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, a csúcstalálkozót szervező Globális Központ az Alkalmazkodásért (GCA) szervezet elnöke.

Műalkotásokat készítenek a Mount Everestről lehozott szemétből

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.21. 16:01

Fotó: PRAKASH MATHEMA / AFP
A műveket ki is állítják, sőt meg is lehet majd vásárolni.
Műalkotásokat készítenek a Mount Everesten (Csomolungma) begyűjtött hulladékokból Nepálban és a kész műveket ki is állítják egy galériában: a kezdeményezéssel arra akarják felhívni az emberek figyelmét, hogy nem szabad hagyni, hogy a világ legmagasabb hegye szemétlerakóvá váljon. A 8848,86 méter magas hegyet és térségét az alpinisták és kirándulók által hátrahagyott, használt oxigénpalackok, szétszakadt sátrak, eltört létrák, konzervek és műanyag csomagolások szennyezik. Tommy Gustafsson, a látogatóközpontként és hulladékújrahasznosító-üzemként működő Sagarmatha Next Centre projektigazgatója és társalapítója szerint helyi és külföldi művészeket kérnek fel, hogy készítsenek műalkotásokat a begyűjtött szemétből, valamint a helyieknek is megtanítják, hogy miként tudnak maguk is „kincseket” készíteni a hulladékokból. 
„Meg akarjuk mutatni, hogy miként lehet egyszerű szemétből értékes műalkotást csinálni, valamint munkahelyet és jövedelmet teremteni”

– mondta Gustafsson.

A központ 3 780 méter magasan, az Everest alaptáborába vezető fő túraútvonal mentén található, és a tervek szerint tavasszal nyitja meg a kapuit a helyiek előtt. A kiállított tárgyakat meg is lehet vásárolni, a befolyó összeget a régió megóvására fordítják. 2019-ben több mint 60 ezer túrázó, alpinista és hegyi vezető látogatott el a területre.

Sok új fajt és kórokozót fedeztek fel tavaly Magyarországon

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.21. 15:28

Fotó: Ihor Hvozdetskyi / Shutterstock
A mintegy 30, a tudomány számára eddig ismeretlen lények között vannak többek között a nárciszt, a tulipánt és a gyöngyikét fertőző vírusok és két, károkozó, idegenhonos meztelencsigafaj is.
Számos új fajt fedeztek fel világszinten elsőként, és Magyarországon is úttörőként mutattak ki több kártevőt és kórokozót az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban.  Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdai beszámolója szerint a növényvédelmi intézetnek mindig jelentős szerepe volt az újonnan megjelenő kórokozók és kártevők kimutatásában, ami egyúttal az ezek elleni védekezés első lépcsőfokának tekinthető. A közlemény  kutatók által 2020-ban hazánkban elsőként kimutatott növényi vírusokat és fitoplazmákat, ízeltlábú és puhatestű kártevőket, valamint a kutatók által a tudomány számára első alkalommal felfedezett vírus-, csiga-, pajzstetű- és atkafajokat mutatja be.  Mint írják, a múlt évben a kutatók Magyarországon első alkalommal jelezték a nárcisz háromfajta vírusának jelenlétét: a nárcisz késői sárgulását okozó vírust, a nárcisz látens vírust és a nárcisz mozaikvírust . Emellett a lovagcsillag mozaikvírust is először mutatták ki nárciszon. Ugyancsak először jelezték a tulipánt fertőző színtörésvírust, amely a tavaszi növény virágának jellegzetes mintázatát okozza. A szintén tavasszal nyíló, kedvelt hagymás dísznövényen, a gyöngyikén a kutatók először mutatták ki a mozaikvírust. Ezen felül felfedeztek egy korábban a tudomány számára nem ismert potyvírust is. Az összegzés szerint az intézet kutatói molekuláris módszerekkel első ízben azonosították Magyarországon az őszirózsa-sárgulás fitoplazmát közkedvelt kertészeti dísznövényeken, például a kokárdavirágon, a bíborlevelű kasvirágon, a kerti haranglábon és a réti kakukkszegfűn.      A kártevőkről szólva megemlítik, hogy az intézet munkatársai Magyarországon először mutattak ki két idegenhonos meztelencsigafajt 2020-ban: a feketefejű meztelencsigát és a malaccsigát. 
Mindkét faj máris országszerte elterjedt és károkozására is számítani kell.

A népszerű és gyakran ültetett bambusznövényeken is előkerült egy Kelet-Ázsiából behurcolt atkafaj. A rovarok közül két, Magyarországon eddig nem ismert levélbolhafaj, a pillangósokon előforduló seprűzanót-levélbolha, valamint a körtét károsító sárga körtelevélbolha került elő a feltáró munkákon.  A beszámoló szerint 2020-ban nagyszámú, mintegy 30, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt fedeztek fel a kutatók, elsődlegesen nemzetközi együttműködések keretében. Legnagyobb számban (21) új szárazföldi csigafajokat találtak, elsősorban Délkelet-Ázsia feltárása során. Mianmar területéről 4 fajt, Laoszból 10 fajt, Vietnámból 4 fajt, Thaiföldről 2 fajt, Kínából pedig egy fajt fedeztek fel. A rovarok kutatása során egy eddig ismeretlen pajzstetűfajt is felfedeztek és leírtak Peruból. Az atkák tanulmányozása során pedig nyolc, eddig nem ismert fajt fedeztek fel a kutatók Afrikában – áll a közleményben.