Irán;WHO;AstraZeneca;Szputnyik V;

2021-02-06 08:30:00

„Zöld utat kapott a vakcinadiplomácia” – Irán mégis kért a külföldi oltásokból

Adottak a feltételek ahhoz, hogy két hét múlva megkezdődjön a lakosság immunizációja, ahogyan azt Haszán Róháni elnök megígérte. Az ide vezető út azonban nem volt zökkenőmentes.

Megérkezett az első szállítmány a koronavírus-vakcinákból a járvány által legsúlyosabban érintett közel-keleti országba, Iránba. Csütörtökön félmillió adag jött az orosz Szputnyik V-ből, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Covax programján keresztül hamarosan 4,2 millió dózist várnak a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyár termékéből. Ezzel adottak a feltételek ahhoz, hogy két hét múlva megkezdődjön a lakosság immunizációja, ahogyan azt Haszán Róháni elnök megígérte. Az ide vezető út azonban nem volt zökkenőmentes, mindkét vakcina beszerzése komoly ellenállásba ütközött.

A teheráni rezsim sokáig hallani sem akart külföldi vakcináról, a vezetők ragaszkodtak egy hazai védőoltás kifejlesztéséhez és kizárólagos alkalmazásához. „Miután politikai okokból félrekezelték a járványt, be akarták bizonyítani, hogy minden rendben van, mégis urai a helyzetnek” – magyarázta a Népszavának Dr. Kamjar Álaei egy amerikai emigrációban élő, nemzetközileg elismert iráni orvos.

A saját vakcina fejlesztése azonban lassan haladt, a lehetséges oltóanyag csupán december végén jutott el a klinikai vizsgálatok első fázisába. Ekkorra már három nyugati védőoltásnak is teljesen befejeződött a tesztje és azokat egyes országokban már széles körben használták. Mint Dr. Álaei elmesélte, az Egyesült Államokban élő diaszpóra más tagjaival összefogva megszervezték az amerikai Pfizer vakcina 150 ezer dózisának eljuttatását a perzsa államba, ám a politika közbeszólt: Ali Hámenei legfelsőbb vezető január elején megtiltotta az amerikai és brit vakcinák behozatalát, mondván azok „megbízhatatlanok és megfertőzhetik az országot”.

Róháni kormánya közben arra törekedett, hogy minél előbb oltóanyaghoz jusson az ország. Az év elején Irán együttműködést jelentett be Kubával, amely már rendelkezett egy, a vizsgálatok utolsó fázisába lépett vakcina-jelölttel. Néhány héttel később Oroszországgal is megállapodtak a Szputynik V megvásárlásáról és közös gyártásáról. E lépés azonban vitát robbantott ki: Minoo Mohraz, az iráni vakcinaprogram egyik kulcsembere tiltakozott, arra hivatkozva sem a WHO, sem az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezte az orosz védőoltást. Az iráni egészségügyi szakszervezet (IRIMC) mintegy száz tagja nyílt levélben figyelmeztette Rohánit, hogy a Szputnyik V veszélyes lehet. Dr. Álaei elmondása szerint a kételyek zöme azonban eloszlott, miután kedden a The Lancet című tekintélyes nemzetközi orvosi szaklapban megjelent az orosz vakcina klinikai vizsgálatának előzetes eredménye, miszerint a szerhatékonysága közel 92 százalékos.

Az iráni kormány annak is megtalálta a módját, hogy Hámanei tiltása ellenére az AstraZeneca védőoltásához is hozzájussanak. Az egészségügyi minisztérium nem tekinti „britnek” a szert, arra hivatkozva, hogy más országokban gyártott verzióját szerzik be.

„Zöld utat kapott a vakcinadiplomácia” – értékelte a fejleményeket lapunknak Dr. Kamjar Álaei, aki szerint a nemzetközi közösségnek ki kellene használni a lehetőséget és oltóanyagot küldeni az irániak megsegítésére. Az emigrációban élő orvos lehetségesnek tartja, hogy Teherán a Pfizer vagy a szintén amerikai Moderna védőoltásait is elfogadná, amennyiben semleges országban legyártott dózisokról van szó.