Előfizetés

Biden szerint az Egyesült Államok és Kína rendkívüli versenyt fog vívni a globális gazdasági színtéren

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.08. 08:30

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai elnök szerint azonban a két ország nem kerül közvetlen konfliktusba egymással.
Az Egyesült Államok nem szünteti meg elsőként lépve Iránnal szembeni gazdasági szankcióit, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, és megvitassák az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felülvizsgálatát – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke abban az interjúban, amelyet vasárnap sugárzott a CBS amerikai televízió.
A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt, majd miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.

Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap az iráni állami televízióban jelentette be: Irán végleges és megmásíthatatlan döntése, hogy azután teljesíti ismét a 2015. évi atomalkut, hogy Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat. – Miután ellenőriztük, hogy az összes büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani kötelezettségeinket (...) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért – mondta Hamenei. Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán felhagy atomfegyver gyártására is alkalmas atomprogramjával, cserébe pedig feloldják a vele szemben foganatosított nemzetközi büntetőintézkedéseket, egyebek közt olajexportjának korlátozását. Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, Irán pedig ezt követően rendre megszegte a szerződésben rögzített vállalásait. Teherán és Washington viszonya azóta egyre feszültebbé vált. Joe Biden – beiktatása óta első televíziós interjújában – beszélt országa Kínával való kapcsolatáról is. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kína rendkívüli versenyt fog vívni a globális gazdasági színtéren, de nem kerülnek közvetlen konfliktusba egymással. Kiemelte, hogy korábban számtalan alkalommal tárgyalt a kínai elnökkel.
– Végig azt mondtam (Hszi Csin-ping kínai elnöknek), hogy nincs szükségünk konfliktusra. Rendkívüli gazdasági verseny lesz köztünk, és nem abba az irányba viszem majd a dolgokat, amerre ő gondolja

– fogalmazott.

A belpolitikai témákról Joe Biden kijelentette: nem szeretné, ha elődjét, Donald Trumpot a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókban részesítenék, ahogy az egyébként szokás a korábbi elnökök esetében. Úgy vélekedett, 
„Trump viselkedése kiszámíthatatlan, és félő, hogy titkos információkat szivárogtatna ki, ezért meg kell szüntetni a hozzáférését”.

Nem tért ki arra, szerinte mi történhetne, csupán annyit mondott, hogy elődjének egyszerűen a továbbiakban nincs már szüksége ezen információkra. Leszögezte, hogy ennek nincs köze az amerikai törvényhozás épületének január 6-i ostromához. Trumpról egyébként az a hír járta, hogy nemigen kötötték le figyelmét a hírszerzési tájékoztatók. Biden az 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatban azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy annak egyik – általa és a demokraták által korábban fontosnak tartott – eleme, a 15 dolláros óránkénti szövetségi minimálbér-rendelkezés bekerül a Covid-19 segélycsomagba.  – Beletettem (a csomagba), de nem hiszem, hogy benne is marad – fogalmazott az elnök. Hozzátette, hogy később önálló törvényjavaslatot szorgalmaz a minimálbér emelésére. Az amerikai elnök beszélt fia kábítószer-problémáiról is. Hunter Biden hosszú évek óta küzdött a függőséggel, és számos rehabilitációs intézményt megjárt, ahol különböző kezeléseken esett át. Pozitív kábítószerteszt miatt 2014-ben elbocsátották a haditengerészettől. Biden azt mondta, hogy fia története tükrözi azokat a küzdelmeket, amelyeken sok amerikai család keresztülmegy.  – Fogadni mernék, hogy nincs olyan család, amelynek ne lenne kábítószer- vagy alkoholproblémás tagja – jelentette ki az elnök.

Már megint Trump hete jön

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.08. 08:30

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Bármilyen aktív Joe Biden, az USA 46. elnöke nem akadályozhatja meg, hogy ezen a héten ne a 45.-ről szóljanak a hírek. A szenátusban kedden kezdődik a Donald Trump elleni alkotmányos vádemelés második, ítélő szakasza, amely legalább egy hétre el fogja terelni a figyelmet az új kormányzatról.
Ez csupán a negyedik impeachment amerikai elnök ellen – egyben a második, amelynek Trump a főszereplője. Egy éve azért vonták felelősségre, mert a segélyek visszatartásával próbálta zsarolni az ukrán elnököt, hogy jelentsen be vizsgálatot Joe Biden ellen, illetve akadályozta a kongresszust a történtek felderítésében. Akkor egyetlen republikánus szenátor, a utahi Mitt Romney szavazta meg az első vádpontot, Trumpot pedig a szenátus végül felmentette. Most is hasonló eredményre lehet számítani, bár republikánus szenátorok élete is veszélyben forgott, amikor január 6-án Trump feltüzelt hívei néhány órára elfoglalták a Capitolium épületét. A jobboldali politikusok azonban egyelőre óvakodnak nyíltan szembefordulni a volt elnökkel, mert félnek a szavazóitól. Saját államaikban máris sorra fegyelmit adnak azoknak a republikánus képviselőknek, akik az alsóházban megszavazták a második impeachmentet. A tízből eddig heten kaptak megrovást, amiért nem védték meg Trumpot. A volt elnököt ugyanakkor nem könnyű védeni. Ügyvédei és a republikánus szenátorok arra építik stratégiájukat, hogy Trump már nem elnök, nem lehet elmozdítani, így az egész eljárás értelmetlen és sérti az alkotmányt. Csakhogy ő nem ismeri el a választási vereséget, továbbra is elnöknek tekinti magát, az elnöki levélpapírt használja és amikor ügyvédei a múlt héten benyújtották előzetes jogi véleményüket, a „volt elnök” helyett végig a „45. elnök” formulát alkalmazták. A logikai ellentmondás aligha fogja zavarni a republikánus szenátorokat abban, hogy megint felmentsék Trumpot. Szinte kizárt, hogy az 50 demokrata párti voks mellé összejöjjön a jobboldalról a kétharmadhoz szükséges 17. Más kérdés, hogy saját pártjából is sokan örülnének, ha később egy másik, egyszerű többséget igénylő szavazással a demokrata párti oldal örökre eltiltaná a közhivataloktól, így a 2024-es elnökválasztáson való indulástól. Mindkét oldal gyors eljárást szeretne, mert le akarják zárni az elmúlt négy évet. A döntés mégis valamelyest elhúzódhat Trump egyik ügyvédje miatt, aki hívő zsidóként azt kérte, hogy pénteken napnyugtától vasárnap reggelig majd függesszék fel a munkát. Biden elnök igyekszik semlegesnek mutatkozni, másrészt egy interjúban azt mondta, hogy Trumpnak nem kell megkapnia a volt elnökök esetében szokásos titkosszolgálati tájékoztatókat. Attól tart, hogy elődje, mint arra már volt példa, esetleg kifecsegi a nemzetbiztonsági titkokat.

Átlépte a 106 milliót a világszerte regisztrált koronavírusos esetek száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.08. 07:34

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Egy nap alatt mintegy 400 ezer embernél igazolták a fertőzést a világon.
A világon 106 159 883 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 317 162, a gyógyultaké 59 170 173 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.   Egy nappal korábban az intézet 105 763 135 fertőzöttet, 2 309 350 halottat és 58 874 093 felgyógyultat tartott nyilván. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 27 004 716 fertőzött volt eddig a napig, és 463 437-en haltak meg. Indiában 10 826 363 fertőzöttet, 154 996 halálos áldozatot és 10 522 601 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 9 524 640 fertőzöttről, 231 534 halálos áldozatról és 8 467 982 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban 3 957 177 a fertőzöttek száma, és 112 681-en haltak meg a betegségben. Oroszországban 3 923 461-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 75 430-ra, a gyógyultaké pedig 3 418 329-re emelkedett. Franciaországban 3 395 981 fertőzöttet és 79 111 halálos áldozatot regisztráltak. Spanyolországban 2 941 990 fertőzöttről és 61 386 halálos áldozatról számoltak be. Olaszországban 2 636 738 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 91 273, és 2 118 441-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 531 456 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 26 797. Németországban 2 291 673 a fertőzöttek száma, 61 602 a halottaké, 2 052 656-an meggyógyultak. Kolumbiában 2 157 216 fertőzöttet és 55 993 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 980 347 a fertőzöttek és 49 171 a halottak száma. Mexikóban 1 932 145 az igazolt vírusbetegek és 166 200 a halottak száma. Lengyelországban 1 550 255 a regisztrált fertőzöttek, 39 087 a halálos áldozatok és 1 307 161 a meggyógyultak száma. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 476 135 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 46 290-en meghaltak, 1 360 204-en pedig felgyógyultak. Iránban 1 466 435 fertőzöttet, 58 469 halálesetet és 1 253 554 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 288 669 fertőzöttet jegyeztek fel, 24 828 a halottak száma és 1 110 927 a meggyógyultaké. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 100 389 fertőzéses esetet tartottak nyilván vasárnap reggel, valamint 4822 halálos áldozatot és 93 883 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.