Előfizetés

Már eldördültek az első lövések Mianmarban

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.09. 16:28

Fotó: STR / AFP
Egy nőt fejbe lőttek, az orvosok szerint nincs esélye a túlélésre. A Human Rights Watch kutatója lapunknak elmondta, ha a hadsereg beavatkozik, a helyzet még rosszabbra fordulhat.
Kedden már éles lőszert is bevetettek a biztonsági erők a demokrácia visszaállítását követelő tömeg ellen a mianmari fővárosban, Najpjidóban. A Reuters értesülései szerint legkevesebb négy embert szállítottak kórházba lőtt sebbel, köztük egy fejlövést szenvedett nőt, akinek az orvosok szerint nincs esélye a túlélésre. A hatóságok országszerte keményen léptek fel a tüntetőkkel szemben: hétfőn még csak vízágyúztak, de keddre már gumilövedékeket és könnygázt is alkalmaztak. Negyedik napja tartanak az utcai tiltakozások a múlt hétfői puccs ellen. A demonstrálók azt követelik, hogy a hadsereg – helyi nevén a Tatmadav – adja vissza a hatalmat a demokratikusan megválasztott kormánynak és engedje szabadon a kabinet őrizetbe vett tagjait, köztük a Nobel-békedíjas Aun Szan Szú Kjít. A fegyveres erők viszont az erőszak fokozásával akarják elfojtani a körvonalozódó többnyire békés ellenállást, miután a megmozdulások szervezésére használt Facebook lekapcsolása, a jogi lépésekkel való fenyegetés és a tüntetések betiltása hatástalannak bizonyult.
„Nyilvánvaló, hogy a rendőrség túlzott erőt alkalmaz a békés tüntetők ellen, éles lőszert is bevetnek, a visszaéléseket sürgősen ki kell vizsgálni, és a felelősöket elszámoltatni"

nyilatkozta a Népszavának Phil Robertson, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet Ázsiával foglalkozó részlegének helyettes vezetője. Nem minden rendőr hajlandó elvégzi a piszkos munkát – ezt bizonyítja több olyan felvétel is, amelyen egyenruhások átálltak a demonstrálók oldalára. Egy közép-mianmari városban készült videó például megörökítette, ahogyan néhányan kiválnak a rendőrsorfalból, hogy pajzsukkal megvédjék a tömeget a vízágyútól. Noha az ilyen képsorok reményt keltők lehetnek Mianmar jövője szempontjából, a Human Rights Watch kutatója arra figyelmeztetett, hogy a helyzet könnyen rosszabbra fordulhat, ha a Tatmadav közvetlenül is beavatkozik a demonstrálókkal szemben.
„A hadsereg korábban nem riadt vissza a vérontástól, a 2007-es tiltakozások során százakat, 1988-ban pedig ezreket lőttek le”

– emlékeztetett Robertson. Hozzátette: a tömegmegmozdulások önmagukban nem biztos, hogy elegek lesznek.
„A mianmari társadalomnak szüksége van arra, hogy a nemzetközi közösség nyomást gyakorlással rákényszerítse a fegyver erőket arra, hogy meghátráljanak és hagyják visszaállítani a demokráciát. A különböző országok nem maradhatnak tétlenek, ahogyan ezt a múltban tették, amikor a hadsereg végül leszámolt a tüntetőkkel”

– hangsúlyozta a HRW kutatója. Szerinte az Európai Unió például szankcionálhatná a Tatmadav főparancsnokát, Min Aung Hlaing tábornokot és a puccs végrehajtásáért felelős többi tisztet, illetve a hadsereg kezében lévő vállalkozásokat. A katonai junta elszigetelésére való törekvések már megkezdődtek. Antonió Guterres ENSZ-főtitkár múlt héten megígérte: mozgósítja a nemzetközi közösséget és mindent megtesz azért, hogy helyreálljon a demokrácia Mianmarban. Elsőként Új-Zéland lépett a tettek mezéjére: Jacinda Ardern miniszterelnök kedden bejelentette, hogy utazási tilalmat léptetnek életbe a mianmari hadsereg vezetőivel szemben, valamint korlátozzák a diplomáciai kapcsolatokat és a délkelet-ázsiai nemzetnek folyósított segélyeket.

Hétfőtől két tesztet kell végeztetniük a karantén alatt azoknak, akik Nagy-Britanniába utaznak

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.09. 15:54

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Tíz évig terjedő börtönnel sújthatók azok a beutazók, akik elhallgatják a brit hatóságok elől, hogy az érkezésük előtti tíz napban olyan országban jártak, amelyből a járványellenes intézkedések értelmében jelenleg nem lehet beutazni Nagy-Britanniába.
Jövő hétfőtől a külföldről Nagy-Britanniába utazóknak az érkezésük utáni karanténidőszak alatt két koronavírustesztet kell elvégeztetniük – jelentette be kedden Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. Hancock a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján elmondta azt is, hogy tíz évig terjedő börtönnel sújthatók azok a beutazók, akik elhallgatják a brit hatóságok elől, hogy az érkezésük előtti tíz napban olyan országban jártak, amelyből a járványellenes intézkedések értelmében jelenleg nem lehet beutazni Nagy-Britanniába.
A miniszter tájékoztatása szerint a külföldről érkezőknek február 15-től két PCR-tesztet kell elvégeztetniük, az egyiket két nappal, a másodikat nyolc nappal érkezésük után.

A brit kormány már három hete érvényben lévő rendelkezése alapján a külföldről Nagy-Britanniába utazóknak indulásuk előtt is el kell végeztetniük egy koronavírustesztet, és csak e szűrővizsgálat 72 óránál nem régebbi negatív leletének felmutatása után kezdhetik meg utazásukat. A külföldről érkezőket a negatív koronavírus-szűrési lelet sem menti fel a kötelező tíznapos nagy-britanniai karantén alól.

Az Európai Gyógyszerügynökség előtt van a Szputnyik V bejegyzési kérelme

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.09. 15:53

Fotó: SEFA KARACAN / AFP
Erről kedden Moszkvában tett bejelentést az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap.
Benyújtotta a Covid-19-betegség elleni Szputnyik V vakcina bejegyzésére vonatkozó kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). Erről, valamint a kérelem benyújtásának az EMA általi megerősítéséről kedden Moszkvában tett bejelentést az RFPI.
„Az RFPI 2021. január 29-én kérelmezte a Szputnyik V vakcina bejegyzését az Európai Unióban, és kezdeményezte az információátadást az EMA-nak a fokozatos szakvizsgálat (rolling review) eljárásán keresztül"

– áll az orosz szuverén alap közleményében.

Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifejezte reményét, hogy az orosz bejegyzési igényt gyorsan át fogják tekinteni az Európa Unióban, és
„politikai érveket nem fognak alkalmazni ebben az eljárásban”.

Megismételte, hogy a nagyszabású vakcinaszállítások Európába csak az orosz lakosság átoltása után kezdődhetnek meg. Mint mondta, ez májusban-júniusban válhat esedékessé. Az RFPI közleményében emlékeztetett, hogy az alap és vakcinafejlesztők, illetve az EMA képviselői január 19-én konzultációt tartottak. Orosz részről az engedélyeztetési eljárásban való részvételre támasztott igényt tavaly október 22-én nyújtották be. Az RFPI tájékoztatása szerint Azerbajdzsán hétfőn megadta az engedélyt az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája, illetve a Szputnyik V kombinált tesztelésére. A kísérlet a hónap végén kezdődik, és fél évig tart majd. Az RFPI közölte, hogy a tesztelést több országban fogják elvégezni, mindenütt 100 önkéntes bevonásával. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Szputnyik V kijevi elutasításával kapcsolatban kijelentette, hogy a vakcina iránt nagy a kereslet, ezért ha az ukrán vezetés nem kér a szállítmányokból, több jut másoknak. Megjegyezte, hogy Ukrajnában sokan vannak olyanok, akik beoltatnák magukat az orosz vakcinával, és úgy vélekedett, hogy a bizalmatlanság „abszolút kisebbségi álláspont”, amely komolyan szemben áll az elismert teszteredményekkel. Oroszországban a kedden közzétett hivatalos adatok szerint
az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 15 019-cel – ez a legalacsonyabb szám október 17. óta – 3 998 216-ra emelkedett. A napi növekmény 0,38 százalék, az új esetek 9,7 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 426 732-re csökkent, a halálos áldozatoké pedig 530-cal 77 598-ra nőtt, a felépülteké pedig 21 795-tel 3 493 886-ra emelkedett.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 105 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 214 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 638 807 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.