Előfizetés

Fővárosi közművek: egy cég mind fölött

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.19. 06:40

Fotó: HUSZÁR DÁVID
Nagy a titkolózás a főváros újonnan felálló közmű-cégcsoportja körül. Az összevonást követő megtakarítás 700 millió lehet az idén.
Az öt fővárosi közszolgáltató cég egy nagy, közös társasággá történő összeolvasztását három hónappal ezelőtt jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. Azóta se tudni róla többet, mint amit akkor közreadtak. Holott ez sokkal több egy egyszerű átszervezésnél: a számok is hatalmasak. A cég tervezett mérlegfőösszege meghaladja az évi 136 milliárd forintot, a saját tőke összege pedig a 65 milliárd forintot. De ami ennél is fontosabb: javarészt ezen az öt szolgáltatón múlik a mindennapi élet Budapesten. Így az átlagemberek és a fővárosban működő cégek számára sem mindegy, hogy mennyire olajozottan zajlik majd az átalakulás, illetve miként vezetik majd ezeket a cégeket az új társasági ernyő alatt. A Népszava a fentiek okán január közepén körkérdést intézett az átszervezésben érintett vállalatokhoz. A társaságok – mintha már is egy zsinóron rángatnák őket, holott csak március végével egyesülnek – egymás után utasították vissza a válaszadást, mondván a kért adatmennyiség olyan nagy (öt kérdésről volt szó), amelyet csak közérdekű adatigénylés formájában tudnak megválaszolni. Kérésüknek eleget téve minden céghez benyújtottuk adatigénylésünket, de az erre érkezett válaszok is igen vékonyra sikeredtek. A cégek vagy nem tudják, mi vár rájuk, vagy megtiltották nekik, hogy közöljék. Az átalakulás cégre gyakorolt hatását firtató kérdésre például mindannyian egy közgyűlési előterjesztést linkeltek be.  A dokumentum szerint decemberre már elkészültek az egyesüléshez szükséges évközi beszámolók, közbenső mérlegek, az egyesülési tervek és szerződések. Az új cég ennek ellenére nem alakult meg január elsejével, ennek tervezett időpontja március vége. Az érintett társaságok, a FŐKERT, a FŐKÉTÜSZ, az FKF és a Budapesti Temetkezési Intézet a FŐTÁV Zrt.-be olvadnak be, amely azután nevet vált és BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-ként működik tovább. Ezzel párhuzamosan kiválik a BVH-ból a Budapest Gyógyfürdői Zrt. (BGYH), amelynek részvényei a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülnek. Majd az így teljesen kiürített BVH olvad be BKM-be. Minden eszköz, vagyontárgy, szerződési jog és kötelezettség átszáll az új városi közműtársaságra.  A BKM a bécsi, illetve német nagyvárosokban jól ismert, úgynevezett stadtwerke-modellhez hasonlatosan működik majd. Van viszont két lényeges különbség: nem kerül bele a fürdőcég és a FŐGÁZ. Az utóbbit még a Tarlós-érában felvásárolta az állam, a BGYH pedig az indoklás szerint nem lát el közszolgáltatási tevékenységet, így nincs ok a beolvasztására.  Az átalakítás ütemtervét Walter Katalin a BVH jelenlegi vezérigazgatója dolgozta ki, de sokak meglepetésére az új cég vezetésére nem őt, hanem Mártha Imrét, a Főtáv jelenlegi vezérigazgatóját, az FKF ügyvivő igazgatóságának vezetőjét kérték fel. A FŐTÁV-vezér nagy bizalmat élvez városvezetői körökben, maradéktalanul hozta az elvárt teljesítményt és elfogadta a politikai döntéseket. Walter Katalinra az alapító Vitézy Dávid távozása óta gazdátlan Budapesti Közlekedési Központ (BKK) irányítását testálták. Nem lesz könnyű dolga, hiszen a járvány drámaian csökkentette a jegyárbevételeket, miközben a kiadások nem csökkentek és számos projekt is befejezésre vár. Ráadásul az igazgatóságot vezető Draskovics Tiborban komoly ellensúlyra számíthat.  Az átalakítás legfőbb indoka a hatékonyság növelése és a várható megtakarítás. Évente 700 milliót szeretnének spórolni, amire a kivéreztetett fővárosnak nagy szüksége van, bár a problémáit ez önmagában nem fogja megoldani. A legtöbbet az irányítási, adminisztrációs költségeken faragnának évi 510 milliót, banki-, kommunikációs és marketing kiadásokon 60 milliót, míg a gépjárműpark optimalizált működtetésén további 54 milliót. A főpolgármester már első bejelentésekor hangsúlyozta, hogy munkásokat sehonnan sem küldenek el, viszont megszűnik 21 felügyelőbizottsági hely, ami önmagában 75 milliós megtakarítás. A dolgozók munkaszerződéseit nem érinti a beolvadás, a bérek és juttatások csökkentése sincs műsoron, bár béremelésre sincs esély. További megtakarítást remélnek a közös beszerzésektől és a felszabaduló ingatlanok hasznosításától. Jó példa erre a FŐKERT 40 dolgozójának elszállásolása az FKF eddig kihasználatlan munkásszállóján. Középtávon akár évi 3 milliárd forintos megtakarítás is elérhető a párhuzamosságok felszámolása és a közös irányítás okán.  Az új városi közműcég hat divízióból áll majd, ami lényegében lefedi a beolvadó cégeket azzal a különbséggel, hogy az FKF két részre bomlik: köztisztasági és hulladékgazdálkodási részlegre. A divíziók között nem lesz keresztfinanszírozás, egymástól elkülönülő pénzügyi rendszerben működnek. A cégek az idén még külön-külön írják alá a közszolgáltatási szerződést a fővárosi önkormányzattal, de jövőre már csak a BKM szerződik.  Az induló év lesz talán a legnehezebb. A várt megtakarítások legfeljebb az év végére válnak érzékelhetővé, míg a fővárostól kapott támogatás már az év elejétől jelentősen csökken. Kegyeleti közszolgáltatási tevékenységre 270 millióval, a FŐKERT-nek 971 millióval kevesebb támogatás jut az idén, míg köztisztasági feladatokra 1,9 milliárd forinttal kevesebb pénz lesz 2021-ben. Ráadásul az állami kukaholding a literenként felszámított 5 forintos kukaürítési díjból csak 4 forintot ad az FKF-nek, azt is meg-megcsúszva, ha ez a tendencia folytatódik, akkor 5 milliárddal lesz kevesebb jut az idén hulladékgazdálkodásra. Mindezt alaposan felbolygathatja a hulladékgyűjtés koncesszióba adása is.

Kiseprűzött kéményseprők

Az érintett fővárosi cégek válaszaiból az derült ki, hogy nem számítanak nagy elbocsátásokra. A fővárosi kéményseprőknél minap bejelentett 283 fős csoportos létszámleépítés nincs összefüggésben az átalakítással. A lakossági kéményseprést májustól átvevő katasztrófavédelem egyszerűen nem kér a Fökétüsz embereiből. A cég egyébként azért nem szűnik meg, mert a gazdálkodó szervezeteknél továbbra is a Főkétüsz sepri majd a kéményeket.

Megszűnik az eddig ismert Budapesti Tavaszi Fesztivál

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.19. 06:20

Fotó: Csibi Szilvia
Az Orbán-kormány nem újítja meg a fesztivál megrendezését célzó korábbi szerződését a fővárosi önkormányzattal. Még csak magyarázatot sem adtak rá.
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kormány eldob egy negyven éve sikeres brand-et és a továbbiakban nem kíván együttműködni a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezésében a fővárosi önkormányzattal. Az állam az idei évtől kivonul a fővárosi rendezvénysorozat finanszírozásából – válaszolta a Népszava kérdésére Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Mint elmondta: Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) eddigi állam által felkért szervezője a múlt héten kereste fel a Városházán. Ekkor adott tájékoztatást a kormány döntéséről. Az okokról semmiféle tájékoztatást nem adott – tette hozzá Gy. Németh Erzsébet. A fővárosi önkormányzattal a tavaszi és őszi fesztiválok megrendezéséről még a Tarlós-érában írtak alár három éves szerződést, amely tavaly decemberben lejárt. A MÜPA vezetője arról is tájékoztatta Gy. Németh Erzsébetet, hogy a kormány döntése értelmében ő szervezi meg a továbbiakban a kabinet által indítani kívánt új fővárosi tavaszi és őszi fesztivált. Az előbbit Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, míg utóbbit Liszt Ferenc Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál néven. Mint megtudtuk a tavaszi programokról március elején adnak bővebb tájékoztatást. A két fesztiválra az idén összesen 1,75 milliárd forint állami támogatást kapnak. Ebből 1,1 milliárd jut a tavaszi fesztiválra, míg az őszi rendezvénysorozatra 650 millió forintot költhetnek, de már az előkészítésre is kaptak 490 milliót. A tavaly decemberi kormányhatározatból kitűnik, hogy a budapesti fesztiválközönség átprogramozását több éves folyamatként egészen 2025-ig hasonló összeggel finanszíroznák. A főváros a közlést – mást nem igen tehetett – tudomásul vette, de azt kérte, hogy a szerződésből fakadó elszámolásokat korrekten hajtsák végre. Erre ígéretet is kapott az önkormányzat. Ez többek között a fesztivál közösségi és egyéb online médiafelületeit és az archívumot érinti. A városvezetés a kormány kivonulása ellenére folytatná a tavaszi fesztiválozás hagyományát, de kissé változtatnának az irányon. A főként turistákat vonzó, elit kulturális esemény helyett egy fővárosiakhoz közelebb álló, az első évek pezsgését megidéző, a nagyközönség számára könnyebben befogadható programsorozatot szeretnének új, alternatív művészeti ágak bevonásával. A márkanév egyébként a főváros tulajdona. A fővárosi színházak, kiállító termek és közterek állami fesztivál keretében történő használata nem került szóba. A főváros az idei rendezvényre külön nem tervezett támogatást, de a Budapest Brand Zrt. költségkeretét 1,35 milliárd forintban határozták meg. Egyelőre azonban azt sem tudni, hogy a korlátozásokat feloldják-e a fesztivál szokásos április eleji rendezési dátumára. Ha nem, akkor a főváros online térben szervezné meg hazai előadók bevonásával. Ha addig feloldják a korlátozásokat, akkor a Budapest nyitására tervezett programsorozattal kötnék össze az új típusú első évben szűkített formában megrendezendő fesztivált – mondta Gy. Német Erzsébet. A szervezést a főváros tavaly létrejött cégére a Budapest Brand Nonprofit Zrt.-re bízták. 
A kormány döntésével lezárul egy turisztikai, városmarketing és kulturális szempontból is fontos együttműködés, amely eddig felül tudott emelkedni a napi politikai csatározásokon. „Ha valaki Budapestre érkezik, akkor a tavaszi fesztiválon kulturális esszenciát kap a városból” – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivált szervező Operatív Testület elnöke a negyvenedik fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón még 2019 őszén. Kiemelte, hogy a magyar kultúra egyesítését a Budapesti Tavaszi Fesztivál kezdte el, hiszen a vasfüggönyön túlról hívott haza világhírű magyar művészeket, például Cziffra Györgyöt vagy Vásáry Tamást, aki akkor még Londonban élt. Káel akkor még nem tudhatta, hogy valójában búcsúbeszédet mond, mivel a négy évtized alatt kialakított formában, a kormány és a főváros kevés közös projektjeinek egyikeként soha többé nem lesz össz-művészeti tavaszi fesztivál Budapesten. Tavaly a járvány mosta el a programsorozatot: „Magyarország kormányának döntése értelmében, a világméretű egészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos iránymutatásokat követve” törölték az eredetileg 2020 áprilisára meghirdetett fesztivált. Az idén pedig a kormány úgy döntött: nem is közösködik tovább a fővárossal és saját tavaszi és őszi fesztivált szervez.

Negyven év történelem

Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezető helyettese, Lengyel Márton fejéből pattant ki a fesztivál ötlete, amelyhez megnyerte Kiss Imrét, az Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó akkori kulturális menedzserét, akivel együtt kezdeményezték a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezését. Végül Aczél György, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, az országos kultúra terén megfellebbezhetetlen döntési jogkörrel bíró MSZMP pártvezető hagyta jóvá a fesztivált. Az elsőt 1981-ben rendezték meg. A fesztivál az elmúlt évtizedekben bekerült a világviszonylatban is jelentős kulturális események közé, amelyre világhírű előadókat és rengeteg turistát tudtak idecsábítani. Finanszírozása azonban sokáig bizonytalan volt. 2009-ben 1,55 milliárd forint volt a BTF költségvetése, amely a kormányváltás után drámaian lecsökkent, amin az sem segített, hogy Orbán Viktor unokatestvére, Vitézy Zsófia került a cég élére. 2010-ben alig több, mint 400 millió forint állami és önkormányzati támogatást kapott a fesztivál, 2011-ben pedig 519 milliót, ami a következő évben ismét 400 millió forintra esett vissza, mígnem 2014-ben 1,65 milliárdra ugrott. Ekkor vette át a szervezést állami oldalról Káel Csaba. A főváros részéről Bán Teodóra vitte a programot. (Többen az ő menesztését tartják az egyik - mondvacsinált - oknak a kormány mostani kivonulásában.) Az állami támogatás megemelésekor sokan tartottak attól, hogy a kormány ezt a rendezvényt is „elnépnemzetiesítené”, de végül a BTF maradt, ami volt, magas színvonalú nemzetközi művészeti program. A tervezhetőséget segítette, hogy 2017-ben kormányrendeletben rögzítették a támogatás összegét. 

Berobbant a Covid harmadik hulláma

Koncz Tamás Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.19. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Vélhetően a koronavírus mutációira vezethető vissza, hogy ismét romlanak a járványadatok.
Ismét száz fölé emelkedett csütörtökön a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, tegnap 104, a hivatalos tájékoztatás szerint többségében idős, krónikus beteg vesztette életét. A decemberi-januári adatokhoz képest kiugróan magas az új fertőzöttek aránya is – egy nap alatt 2853 beteget találtak, az elvégzett tesztek 13,6 százaléka lett pozitív, a vírusminták között pedig egyre többször találják meg a Covid-19 brit mutánsát is. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Müller Cecília az operatív törzs sajtótájékoztatóján azt mondta: „a koronavírus-járvány harmadik hulláma megkezdődött.”  - Ez nem a harmadik, nem is a második hullám: a közkeletű hiedelemmel ellentétben még csak a koronavírus-járvány első támadásánál tartunk, és a járvány évekig is eltarthat – mondta Müller Cecília szavaira reagálva Falus Ferenc tüdőgyógyász a Népszavának. A korábbi országos tiszti főorvos szerint a járvány hullámvölgyeit a korlátozó intézkedések okozták, ám ezek legfeljebb lassították a fertőzést, de új hullámról csak akkor lehetne beszélni, ha a járvány időszakosan véget érne, majd újra kezdődne. Riasztó újdonságnak tartja viszont, hogy a korábban ismert járványokkal ellentétben nem az eredeti kórokozó, hanem azok mutánsai felelősek a járvány újabb fellángolásáért. A brit variánst szerdáig közel 200 beteg mintájában mutatták ki, de Falus Ferenc biztos benne, hogy ennél sokkal több hazai eset lehet – már csak azért is, mert az új típus 70 százalékban fertőzőképesebb elődjénél, a mintáknak pedig csak egy töredékét vizsgálják meg a mutációk szempontjából. A kérdésre, hogy a mutációk ellen mennyire védenek a Magyarországon is elérhető vakcinák, Falus Ferenc szerint a tisztességes válasz: többnyire nem tudjuk. „Külföldön publikált kutatások szerint a Pfizer és a Moderna is véd valamelyest a dél-afrikai és a brit mutáns ellen, az Astrazeneca és a Szputnyik V főleg a brit változattal szemben hatékony. Az itthon milliószámra rendelt kínai oltóanyagról viszont szinte semmit nem tudunk, és ez a legnagyobb baj” – hangsúlyozta a szakértő.  Falus Ferenc úgy látja, Magyarország legalább fél évvel elkésett az oltási program terén: a tervet csak február elején hozták nyilvánosságra, a rendszer átláthatatlan, kaotikus, arról sem orvosszakmai, sem társadalmi egyeztetések nem zajlottak korábban – ráadásul egy legalább nyolcvan oldalas, az oltási renddel foglalkozó hivatalos dokumentumot még mindig titkolnak szerinte a nyilvánosság elől. Hibásnak tartja azt szemléletet is, hogy a kormány tartalékolja a vakcinákat, hátha nem érkezik belőlük időben a második oltáshoz elegendő adag. Falus szerint ugyanis a megérkező vakcinamennyiséggel azonos számú embert kellene beoltani, a második oltást pedig lehetne biztosítani a később érkező szállítmányokból. „Minél szélesebb körben kellene elhasználni a meglévő mennyiséget – kisebb kockázat, hogy a következő szállítmány egy héttel később fut be, minthogy emberek haljanak meg az óvatoskodás miatt” – vélekedett. A kiterjesztett oltás mellett Falus létszámkorlátozással fékezné meg a járványt: a plázákba, boltokba csak adott számú vásárlót lenne szabad beengedni, így elkerülhető lenne a tömeges érintkezés.  Miközben a járvány, úgy tűnik, új erőre kap, elkezdődött a nemzeti konzultáció a nyitásról, a korlátozások enyhítéséről, feloldásáról. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hét pontos kérdéssora a kijárási tilalom feloldásáról, az éttermek, uszodák konditermek megnyitásáról kérdezi az állampolgárokat – és lehetőségként veti fel, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők koncerteket, sportrendezvényeket is látogathassanak.

A szennyvízminták is jelzik az újabb fertőzéshullámot

A hatodik héten tovább folytatódott a növekedés a szennyvízminták átlagos koronavírus koncentrációjában, közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen, valamint az öt vizsgált Budapest környéki település (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta ) közös mintájában is nőtt a SARS-CoV-2 örökítőanyagának koncentrációja.

A brit variáns letarolta a szlovák egészségügyet

Már hazánk, Ausztria és Lengyelország is felajánlotta a segítséget Szlovákiának, ahol az ellátórendszer képtelen lépést tartani a koronavírus fertőzöttek számának növekedésével. A pozsonyi kormány szerdán aktiválta EU polgári védelmi rendszerét, hogy segítséget kérjen a többi tagállamtól. Egyelőre elsősorban szakembereket várnak: legalább 10 orvost és 25 nővért, akik enyhítenék az intenzív osztályok személyzetére nehezedő nyomást. Szlovákiában részben attól vált kritikussá a helyzet, hogy dominánssá vált a normál vírustörzsnél gyorsabban terjedő és súlyosabb lefolyású fertőzést okozó brit variáns. Noha a napi esetszám egyelőre elmarad az év eleihez képest, a kórházak terheltsége mégis felülmúlja az eddigieket. A csütörtökön közölt adatok szerint 3 886 beteget ápolnak a szlovákiai intézményezekben - összehasonlításképpen, a csaknem kétszer akkora népességgel rendelkező hazánkban december 8-án mérték a legrosszabb adatot, amikor 8 045 főt kezeltek a kórházakban. Északi szomszédunknál azonban aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik, a páciensek száma még messze nem érte el a csúcsot. Az Európai Unió mindenesetre segít, Martin Klus szlovák külügyi államtitkár Facebook-oldalán arról írt, hogy számos ország válaszolt segélykérésükre, Ausztria az osztrák hadsereg egészségügyi szakembereit ajánlotta fel, Lengyelország pedig vállalta, hogy 200 szabad ágyat biztosít a betegek ellátására a lengyel kórházak intenzív osztályain. A magyar kormány is jelentkezett, de egyelőre nem világos, hazánk pontosan milyen segítséget ad. Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de lapzártánkig nem adtak választ a kérdésünkre. Csehországban hasonlóan kétségbeejtő a helyzet, és a prágai kormány az esetszám növekedését szintén a brit variáns elterjedésével magyarázza. Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy két-három hét múlva teljesen összeomolhat az ellátás, de beszámolók szerint egyes kórházakban ez már megtörtént: annyi a fertőzött, hogy egyes betegeket az orvosok képtelenek ellátni. Az egyik legsúlyosabban érintett régió, a német határmentén fekvő Karlovy Vary kormányzója Petr Kulhánek már arra kérte a prágai kormányt, hogy engedélyezzék a páciensek átszállítását a bajorországi kórházakba.