Menni vagy nem menni? – Súlyos dilemma előtt a NATO

A védelmi miniszterek még nem hoztak döntést az afganisztáni kivonulásról, elhatározták viszont, hogy növelik az iraki misszió létszámát.

A NATO szövetségesek egyelőre nem döntöttek az afganisztáni kivonulásról, miután az ehhez szükséges feltételek még nem teljesültek – jelentette be az észak-atlanti szervezet védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Jens Stoltenberg főtitkár. Donald Trump amerikai ex-elnök az Afganisztán iszlamizációjáért harcoló tálibokkal tavaly februárban megkötött megállapodása alapján a külföldi csapatok május elsején távoznának az országból. Jelenleg azonban kétséges, hogy a NATO képes lesz-e tartani a menetrendet, miután az afgán békefolyamat megtorpant, az országban nő a terrorveszély és megszaporodtak a fegyveres támadások az afgán kormányerők és civilek ellen. Stoltenberg szerint a táliboknak fel kell hagyniuk az erőszakos cselekményekkel, meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terrorista szervezetekkel és jóhiszeműen kell hozzáállniuk a rendezésről folyó tárgyalásokhoz, hogy megszülethessen a végső döntés.

“Jelenleg szorosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a fejleményeket, hogy a későbbiekben határozhassunk a csapatkivonásról” – mondta Stoltenberg, aki nem titkolta, hogy a szövetségesek súlyos dilemma előtt állnak: ha május elseje után Afganisztánban maradnak, akkor azt kockáztatják, hogy kiújulnak a fegyveres támadások a NATO csapatok ellen, ha távoznak, akkor az ország ismét a terroristák fészkévé válhat. A főtitkár ennek ellenére lát reményt a békefolyamat sikerére, és arra hívta fel a tárgyaló feleket, hogy találják meg a közös nevezőt, kössenek tűzszünetet és egyezzenek meg a háború utáni rendezésről.

A miniszteri ülésen bemutatkozott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki biztosította a szövetségeseket, hogy a washingtoni “szólónak” vége, az Egyesült Államok szoros együttműködésre törekszik a NATO-val, az afganisztáni kivonulásról pedig együtt, az álláspontokat egyeztetve fognak dönteni.

A 30 tárcavezető határozott arról, hogy fokozatosan kibővítik az Irakban állomásozó NATO-misszió létszámát. A jelenlegi 500-ról 4000 fősre emelik a főként kiképző tisztekből álló kontingenst, és kiterjesztik a tevékenységüket a fővároson, Bagdadon túlra. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a csapaterősítésre az iraki hatóságokkal teljes egyetértésben fog sor kerülni.

A kétnapos brüsszeli tárgyaláson szó volt a szövetség reformjáról is, az úgynevezett NATO 2030 kezdeményezésről. A tagállamok egyelőre konzultálnak a szükséges változtatásokról, amelyeket a főtitkár az állam- és kormányfők elé fog terjeszteni az év második felére tervezett csúcstalálkozón. A szövetségnek válaszolnia kell a növekvő orosz és kínai katonai fenyegetésekre, jobban fel kell készülnie a hibrid és kiberhadviselésre, meg kell újítania a működését. Felvetődött például, hogy a jövőben a tagállamok az elrettentésre és a közös védelemre szánt intézkedéseik egy részét, például csapataik külföldi állomásoztatását a közös büdzséből fizessék. De az továbbra is elvárás lesz, hogy a harmincak megfelelően vegyék ki a részüket a közös teherviselésből és 2024-ig növeljék katonai kiadásaikat a GDP legalább 2 százalékára. Az új amerikai adminisztráció világossá tette, hogy ebben nem kívánja elhatárolni magát Donald Trump elnökségétől és megköveteli ennek a feltételnek a teljesülését.