Előfizetés

Meghalt 48 beteg, 2623 új fertőzöttet találtak hazánkban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.22. 08:56

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
4489 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 394-en vannak lélegeztetőgépen.
2623 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 405 646-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 48 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 14 347-re emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 308 650 fő, az aktív fertőzöttek száma 82 649 – közölték hétfőn a kormányzati tájékoztató oldalon. 4489 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 394-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 25 589-en vannak, a mintavételek száma 3 519 536-ra nőtt. Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (75 627) és Pest megyében (51 135) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén (23 142), Hajdú-Bihar (22 723) és Győr-Moson-Sopron megye (22 655). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (9081). 
Eddig 453 457-en kaptak oltást, közülük 201 005 fő már a második oltását is megkapta. A következő napokban is zajlik a regisztrált legidősebbek oltása a kórházi oltópontokon és a háziorvosoknál, valamint a 60 év alatti krónikus betegek oltása a háziorvosoknál. Hamarosan megkezdődhet az oltás kínai Sinopharm-vakcinával is. „Az elmúlt napokban Európa számos országához hasonlóan hazánkban is nőtt az új fertőzöttek, a kórházi betegek száma, ez arra figyelmeztet, hogy a harmadik hullám jelei mutatkoznak itt is. A brit vírusmutáns egész Európában gyorsan terjed, több embert fertőz és növeli a betegek számát” – áll a közleményben.

„Talpon maradni igazán nehéz”

Vas András
Publikálás dátuma
2021.02.22. 08:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A felújítást, bővítést kell támogatni, az új kisboltok létrehozása rizikós – így vélekedtek az állami programról a kis üzleteket működtető vállalkozók.
– Gazdabolt, egy eurós bolt, fagylaltgép, kávé – sorolta elképzeléseit Balogh Árpád, miként tudná bővíteni a Somogy megyei Ötvöskónyiban működő ABC-je profilját a falusi boltok fejlesztésére szánt állami támogatásból. – De ha beleférne, kicserélném az ajtókat, ablakokat, új polcokat vennék, s duplájára bővíteném az eladóteret. A férfi két éve nyitotta meg családi kisboltját az alig ezer fős településen. Nem akart nagyot szakítani, csak tisztes megélhetést a famíliának, s a számítása egyelőre be is jött: noha a faluban a régi szövetkezeti bolt is működik még, a helyiek cirka hetven százaléka az új vegyesüzletben vásárol. – Megélünk, sőt, egy keveset félre is tudunk rakni – magyarázta Balogh Árpád. – De a létbiztonsághoz jobb lenne több lábon állni, ezért terveztük is a profilbővítést, amihez nagy segítséget jelenthet az állami támogatás. Állítólag akár hetvenmilliót is adnak. Ahogy Balogh Árpád, úgy a lapunk által megkérdezett más kisboltosok is úgy vélték: nagyon jól jön az állami támogatás, mert az üzleteken mindig van javítani való, a profilbővítésnek pedig nem csak a vállalkozó látja hasznát, hanem a község lakói is. Ha ugyanis több mindent intézhetnek el, vehetnek meg helyben, akkor kényelmesebbé, olcsóbbá válik az életük. Abban viszont már erősen megosztottak voltak a kérdezett üzlettulajdonosok, vajon sikerülhet-e a programmal elérnie a kormánynak, hogy új üzletek nyíljanak olyan falvakban, ahol soha nem is volt ABC, vagy rég bezárt. Kétségeik nem légből kapottak, nemrég írtunk arról, hogy a legszegényebb településeken szinte reménytelen kisboltot életben tartani. Mert működik a szegénység ördögi köre: kevés a fizetőképes vevő, így nagy haszonkulcsra kényszerül a boltos, a drága kínálat viszont tovább csökkenti a vásárlók számát. Így az üzlet bezár, a helyieknek meg marad a mozgóbolt, a nagy és drága utazással elérhető szupermarket vagy az élelmiszer-uzsora. – Attól, hogy az állam átvállalja egy üzlet nyitásának költségeit, nem biztos, hogy a boltot nyereségesen lehet működtetni – mondta egy Kaposvár alvótelepülésének számító falu boltjának tulajdonosa. – Egy bizonyos lélekszám, vagy mondjuk úgy, vevőlétszám alatt egyszerűen képtelenség fenntartani egy falusi boltot. Azokban az ötszáz fősnél kisebb településeken, ahol jelenleg nincs normális kisbolt, ettől rendelettől nem is lesz. A boltos szerint nem véletlenül zárt be az elmúlt tíz évben körülbelül 25 ezer üzlet. A tulajdonosaik végeláthatatlan negatív spirálba kerültek: a minimálbér folyamatos növekedése miatt vagy meg kellett válniuk néhány alkalmazottól, vagy csökkentett munkaidőben alkalmazták őket. Utóbbi a nyitvatartási idő kárára ment, ami miatt viszont vevőket veszítettek. Az árukészlet folyamatos feltöltése is egyre nehézkesebb, ugyanis egyes termékekből sokszor csak olyan kis mennyiséget rendeltek, hogy a nagykereskedőknek már nem érte meg kiszállítani a kistelepülésekre. Így viszont a kisboltnak vagy zsugorodott az árukészlete, vagy csak drágábban, sok esetben a nagyvárosi diszkontból tudott árut beszerezni. – A falusi bolt mindig drágább, mint egy nagyvárosi multi – jegyezte meg. – Éppen ezért vált szokássá falun, hogy a helyiek heti, kétheti, esetleg havi rendszerességgel beutaznak a környező városba nagybevásárlásra, s maximum a napi szükségleteiket, pékárut, tejet, felvágottat veszik meg a falusi boltban. Már, ha nem a mozgó boltokban, amelyek üzemeltetői, kihasználva az üzleti rést, nem csak ott jelentek meg, ahol végleg bezárt a bolt, de azokon a településeken is, ahol még megpróbál életben maradni a kereskedő. Márpedig az időseknek az is gond, hogy néhány száz métert elmenjenek a kisboltig, míg a mozgó ábécé a kertkapuban áll meg. – Egy ezer fősnél kisebb faluban rizikós boltot nyitni – jelentette ki a másfélezres Kutas egyik kisboltjának tulajdonosa, aki 1992 óta viszi a családi vállalkozást. – Nincs elegendő fizetőképes kereslet, s ha azt akarja a boltos, hogy nála vásároljanak, hitelt is kell adnia. Ami viszont állandó csődveszélyt jelent, hiszen, ha csak néhány adós megcsúszik a fizetéssel, már nem lesz pénze árut rendelni. Ráadásul a hitelezés azt jelenti, hogy amíg be nem zár, mindig lesz kintlévősége. A kutasi bolt tulajdonosa hallott az állami támogatásról, de ahogy mondta, az apróbetűs részt is elolvasta, s ez alapján úgy vélte, a rengeteg feltétel, például az öt év kötelező nyitvatartás miatt a vártnál sokkal kevesebben tudnak majd élni a lehetőséggel. – Falun csak az olyan bolt volt életképes eddig is, ahol mindent lehetett kapni – állította, s körbe mutatott az üzletében. – Nézzék meg, nálunk nemcsak a szokásos élelmiszer, és vegyi áru kapható, hanem tényleg minden, ami kellhet egy háztartásban. Van szög, csavar, szerszám, műanyag áru, bicikligumi, illatszer, alkatrészek, emellett van telefonfeltöltő terminálunk is. Csak így tudjuk elérni, hogy ne rohangáljanak az emberek a városba, ha szükségük van valamire. Sőt, a környező kisebb falvakból is ide jönnek, ha kell valami. Az egyik somogyi kistelepülés kisboltjában viszont csak a szükséges minimumot pakolták ki a polcokra, a hűtőpultban is a legalapvetőbb fajtákat látni, a tőkehúsos pedig éppenséggel üres. Oda hetente érkezik a csirke, ha valaki marhát vagy disznót akar, külön kell rendelni. Kenyérből nagyjából napi húsz kilót adnak el – a rendszerváltás környékén még tízszer ennyi fogyott –, tejből dupla ennyit, igaz, hetente. Előbbi húsz, utóbbi úgy negyven százalékkal drágább, mint a városban, ahogyan a sajt is, a gyümölcsjoghurt pedig másfélszer annyiba kerül, ahogyan a liszt, a rizs és a cukor is – teljesen érthető, miért ül a többség kocsiba, s megy bevásárolni Kaposvárra. Úgy pedig még inkább, hogy a bolt csak reggel és délután nyit ki, napközben bezár. – Nincs forgalom – állította az üzletvezető. – És akkor sem érné meg egész nap nyitva tartani, ha bővíteni tudnánk az árukészletet. A falu negyede nyugdíjas, munkába szinte mindenki Kaposvárra jár, azaz igazából igény sincs rá, hogy nyitva legyünk. Ráadásul a falugondnok is bejár a városba gyógyszertárba, viszi orvoshoz a betegeket, vagyis, ha valakinek kell valami, meghozza, sőt, ha van hely, be is lehet ülni a kisbuszba, ingyen bemenni vele, s a diszkontokban sokkal olcsóbban bevásárolni. Vagyis hiába költenénk erre a boltra bármennyit, nem hozna többet. Visszük, amíg lehet, aztán lehet, hogy azt mondja a tulajdonos, nem éri meg, s bezárja. Majd jönnek ide is a mozgó boltok.

Ahol nincs ABC

A KSH adatai szerint jelenleg közel 300 faluban, vagyis a hazai települések csaknem tizedében egyáltalán nincs bolt. Tízezer lakosra 2010-ben 143 bolt jutott, addig 2019-re már csak 122. A boltok átlagos napi forgalma Pest megyében volt a legnagyobb, közel 362 ezer forint, ezzel szemben Tolnában ennek alig több, mint a felét. A napi átlagos költés 2200 forinttal Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban volt a legalacsonyabb.

Nagy pénz, szigorú feltételekkel

A kormány – mint arról már írtunk – a hónap elején jelentette be: a Magyar Falu Program keretében 45 milliárd forintos támogatási keretet hoz létre a kétezer fősnél kisebb települések kisboltjainak támogatására. A 2400 érintett településen 1,5 millióan élnek. A Magyar Közlönyben megjelent, március 1-től hatályos rendelet alapján egyéni vállalkozók, cégek, szövetkezetek pályázhatnak április 1-ig üzletük felújítására, bővítésére, akadálymentesítésére, új bolt nyitásakor ingatlanvásárlásra, eszközbeszerzésre, képzésre, az alkalmazottak közterheire. Felújításra és bővítésre a költség maximum 80 százaléka igényelhető 50 millió forintig, de az energiahatékonyság javítását, hátrányos helyzetűek vagy megváltozott munkaképességűek alkalmazását is támogatja a program. Melynek célja, hogy lehetőség szerint minél több kistelepülésen maradjon meg a kisbolt, sőt, olyan helyeken is nyíljanak újra, ahol a korábbi években bezártak. A támogatás azonban komoly feltételekhez kötött. A pályázónak igazolnia kell, hogy nincs semmiféle köztartozása, az esetleges uniós támogatási elszámolása megfelelő, s biztosítékként jelzálog-bejegyzést vagy bankgaranciát kell bemutatni. Nyilatkozni kell róla, hajlandó-e közösségi teret kialakítani a boltban, postai szolgáltatást nyújtani, valamint vény nélküli gyógyszert árusítani – utóbbi két esetben szerződnie kell a Magyar Postával, illetve a gyógyszer-ellátóval, s az erről szóló igazolásokat be kell mutatni. A foglalkoztatottakra csak akkor igényelhető támogatás, ha az üzlet hetente legalább tíz órát nyitva tart. A támogatásban részesülő kereskedelmi egységeket öt éven át működtetni kell, valamint meghatározott árucikkeket is kötelező forgalmazniuk.

"Isten a fontos, nem a politikai széljárás"

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.22. 07:40

Fotó: Balázs Attila / MTI
Református lelkészek nem örülnének, ha Balog Zoltán, a zsinati vezetővé választott volt miniszter még szorosabbá fűzné a viszonyt a kormánnyal.
Pár éve még az emberi erőforrások minisztere volt, ma pedig Magyarország legnagyobb protestáns egyházának vezetője. Balog Zoltánt tavaly ősszel előbb a dunamelléki egyházkerület püspökévé, a minap a zsinat lelkészi elnökévé választották. Református lelkipásztorokat arról kérdeztünk, mit szólnak ahhoz, hogy a Fidesz-kormány volt tagja nyerte el a tisztséget. – Balog Zoltán egyházi emberként váltott át a politikára, aztán a politikától visszatért az egyházhoz. Nincs ebben semmi turpisság – hangsúlyozta az egyik Somogy megyei település lelkésze. Rosszallóan jegyezte meg, hogy akadnak, akik miniszteri előélete miatt „gáncsoskodnak” vele szemben. Inkább abból kellene kiindulni, hogy szabályos körülmények között őt választották meg: „ha jóhiszeműen állunk hozzá, akkor sok sikert, áldást és erőt kell kívánnunk neki”. Az új zsinati elnök székfoglaló beszédében egyébként azt hangsúlyozta, „ha először Isten dicsőségét tudjuk szolgálni, akkor képesek leszünk szolgálni embertársainkat”. Orbán Viktor miniszterelnök gratuláló levelet küldött Balognak, amiben azt írta, „ma, amikor a világ azt várja el az egyháztól, hogy olyan eszméket kereszteljen meg, amelyeknek eszük ágában sincs megtérni, különösen nagy szükség van arra, hogy a reformáció magyar szellemi örökösei a Szentírás tanításainak megfelelően erőt, hitvalló bátorságot és összefogást mutassanak”. Diplomatikus fogalmazott az a lelkipásztor, aki az ország másik fertályán, egy Békés megyei faluban teljesít szolgálatot. „Bizakodó vagyok. Remélem, hogy a református egyház megmarad az Ige útján, és a jövőben is jó kapcsolatot ápol majd az állammal, de nem kerül függőségi helyzetbe” – mondta. Az általunk megkérdezett reformátusok közül egyedül egy alföldi járási székhely lelkipásztora hárította el megkeresésünket. Közölte, hogy nem kíván nyilatkozni: ők egyébként is a tiszántúli egyházkerületben vannak, a Balog püspökké választása a dunamellékiekre tartozik. Sóhajtással fogadta kérdésünket az egyik Pest megyei város lelkésznője. Némi töprengés után arra jutott, hogy nem számít „rendkívüli, nagy változásra”. Mindenképpen az a jó – tette hozzá –, „ha Isten igéjét hirdetjük, és nem befolyásol bennünket, hogy milyen politikai szelek fújnak”. Kételyek is érződtek az egyik főváros melletti település lelkipásztorának szavaiból. Azzal nincs baja, ha az állam felvállal és támogat bizonyos értékrendet, ahogyan azzal sem, ha együttműködés alakul ki a kormány és az egyház között. Ugyanakkor – jelentette ki – az „egyház hosszú távú jövője nem pártoknál vagy kormányoknál van”. A maga részéről inkább várakozó álláspontot képvisel. Balog Zoltán tevékenységének mérlegét csak hat év múlva, most kezdődő mandátuma lejártakor lehet megvonni. Látványos jelei lesznek annak is, ha igyekszik szorosabbra fűzni a református egyház és a kormány kapcsolatát, de annak is, ha próbál inkább távolságot tartani. A lelkész az utóbbiban, Balog Zoltán „bölcs belátásában” bízik, egész pontosan abban, hogy „nem tesz túl markáns” gesztusokat a kormány felé. A református egyház szerinte már így is elég közel van a kormányhoz, nem lenne kívánatos, ha még ennél is közelebb kerülne. „Megmondom őszintén, Balog Zoltánnal eddig egyszer találkoztam életemben, egy konferencián, amikor még miniszter volt. Nem ismerem őt” – kezdte az egyik Bács-Kiskun megyei, az előző két nyilatkozóhoz hasonlóan szintén a dunamelléki egyházkerülethez tartozó kisváros lelkésze. Nincs határozott válasza rá, hogy milyen változás várható Balog Zoltán személyétől. „Térjünk erre vissza egy év múlva, amikor már került valami az asztalra” – javasolta. A zsinati munka – folytatta – „messze van a hétköznapok rögvalóságától, annak eredményét csak utólag tudjuk megítélni”. A lelkész ezért is reméli, hogy az új püspök beváltja ígéretét, és személyesen ellátogat az egyházkerület összes gyülekezetéhez. Az esetleges pártpolitikai összefüggések egyelőre átláthatatlanok. „Vidéken mindenfélét hall az ember” – magyarázta a lelkész. Rebesgették, hogy Balog Zoltán összeveszett a miniszterelnökkel, mások viszont éppen az ellenkezőjét állították, azt, hogy politikai kapcsolatainak köszönhetően „ő hozza majd a pénzt” – számolt be a különféle, egymásnak ellentmondó pletykákról. Nem mintha eddig pénzhiányra lehetett volna panaszkodni. A lelkipásztor elmondása szerint az egyházkerületben komoly templomfelújítások és beruházások történtek, hirtelenjében nem is tudott olyan nagyobb szabású tervet említeni, amelynek megvalósításához jelentős állami támogatásra lenne szükség. „Várakozással vagyunk a püspök úr szolgálatának irányába, ha azonban úgy érezzük, hogy kritikát kell megfogalmaznunk, azt is meg fogjuk tenni” – összegezte véleményét a Bács-Kiskun megyei református lelkész.

A civil egyház

A zsinat – amelynek lelkészi vezetését most Balog átvette – az egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. Megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, az istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről. Ugyanakkor a református egyház szervezeti alapegysége az egyházközség, azaz tágabb értelemben vett helyi gyülekezet, amely széles körű autonómiát élvez. A presbitérium az egyházközség vezető testülete. A reformátusoknál a lelkészi és világi vezetők (lelkipásztor, püspök, illetve gondnok, főgondnok) választás útján nyerik el tisztségüket.