Előfizetés

Jelentősen csökkenti a kórházi kezelésre szorulók számát a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.22. 21:00

Fotó: Frank Hoermann/SVEN SIMON / AFP
Átlagosan 81 százalékkal csökkentette a két oltás a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedések számát a skóciai közegészségügyi szolgálat vizsgálata szerint.
A skót kormány hétfőn ismertetett tanulmánya szerint meredeken csökkenti a koronavírus-fertőzés okozta, kórházi kezelést igénylő megbetegedések számát a Pfizer és a BioNTech, illetve az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája. A skóciai közegészségügyi szolgálat (Public Health Scotland), valamint az Edinburghi Egyetem és Strathclyde-i Egyetem kutatói által elvégzett vizsgálat előzetes eredményei azt mutatják, hogy azoknak a körében, akiket a Pfizer-BioNTech-vakcinával oltottak be, 85 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 miatt kórházi ellátásra szorulók száma. Az AstraZeneca-Oxford-oltóanyag 94 százalékkal csökkentette a Covid-19-cel kórházba kerülők számát. A vizsgálatot 1,14 millió fős lakossági mintán végezték el a december 8. és február 15. között Skóciában beadott oltások tapasztalatai alapján. A kutatók mindkét vakcina esetében az első dózisok beadása utáni hatásokat vizsgálták, összehasonlítva a koronavírus ellen még nem beoltott lakossági csoportok kórházi kezelést igénylő megbetegedéseinek statisztikáival. A tanulmányban alkalmazott számítási módszertan azt mutatja, hogy a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által a legveszélyeztetettebb lakossági csoportnak nyilvánított 80 év feletti korosztályban 
a két vakcina átlagosan 81 százalékkal csökkentette a koronavírus-fertőzés okozta, kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedések számát.

Aziz Sheikh professzor, az Edinburghi Egyetem kutatási igazgatója, a skóciai oltáshatékonysági vizsgálat vezetője az adatok hétfői közzétételéhez fűzött nyilatkozatában „nagyon-nagyon figyelemreméltónak” nevezte a felmérési program eredményeit. Hozzátette: a vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech-vakcina és az AstraZeneca-Oxford-oltóanyag egyaránt látványos hatékonysággal előzi meg a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedéseket. Sheikh professzor szerint az eredmények nagyon biztatóak és erőteljesen megalapozzák a jövővel kapcsolatos derűlátást. Az oltások hatékonyságára korábbi adatelemzések is utaltak. A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett vizsgálata szerint Anglia lakosságán belül a 80 évesnél idősebb korosztályban a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek szervezetében kimutathatók a koronavírus ellen termelődő antitestek. Az ONS elemzése is egyenes utalást tett arra, hogy ez a vizsgálati eredmény jelentős eséllyel a nagy-britanniai oltási kampány hatékonyságát mutatja. A brit oltási menetrend alapján a 80 év feletti korcsoport részesült a legnagyobb arányban a koronavírus elleni oltásban. Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta: ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják az oltást, a koronavírus-járvány okozta halálozások és a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető mindkét dózis beadása után. A december 8-án indult nagy-britanniai oltási kampány kezdete óta eddig 17,6 millióan kapták meg a vakcina első adagját; ez a teljes brit felnőtt lakosság harmada.

Feketelábú menyétet klónoztak, hogy megmentsék

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.02.22. 19:00

Fotó: Népszava
A feketelábú menyét, az első veszélyeztetett vadon élő amerikai állatfaj, amelyet klónozással próbálnak megmenteni. A most már 74 napos Erzsébet Annát múlt héten mutatták be először a Twitteren.
Veszélyeztett görényfajt klónoztak tudósok az Egyesült Államokban. Erzsébet Anna klónozáshoz egy Villa nevű, harminc évvel ezelőtt élt nőstény lefagyasztott szöveteit használták a tudósok múlt év december 10-én. A U.S. Fish and Wildlife Service (Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat) a napokban tette közzé a Twitteren a 48 napos állatról készült képeket és videót. A feketelábú menyét a nagy észak-amerikai síkság lakója, prérikutya vadász néven is ismerik. Azért került a kihalás szélére, mert zsákmányállata is nagyrészt eltűnt, a farmerek kiirtották, másrészt az erdei pestis áldozata lett a faj. A hetvenes években nyilvánították a vadonélő példányokat kihaltnak, de azután találtak tizennyolcat Wyomingban. A coloradói szervezet évtizedek óta foglalkozik a menyétfaj szaporításával, ma 400-500 száz példány él szabadon. Szaporítási célból jelenleg olyan állatokat tartanak fogságban, amelyek hét vadon élő menyéttől származnak, így ezek elkezdtek genetikai problémákat mutatni. A klónozásra azért volt szükség, hogy az állományt genetikailag felfrissítsék, az egyedek védettebbek legyenek a betegségekkel szemben. Azt remélik, hogy a pestisnek is jobban ellenállnak majd. Mivel Villa utódok nélkül pusztult el, így génállománya még újnak számít. A klónozott menyét nem kerül ki a vad élőhelyekre, de leszármazottai már hozzájárulhatnak további vadonélő populációk megalapozásához. Villa szöveteit a San Diegoi Globális Állatkert Fagyasztott Állatkert programjában őrizték meg, 1100 más ritka és veszélyeztetett fajéval együtt. A génekről egy tanulmány nemrég kiderítette, hogy háromszor több egyedi variációt tartalmaznak, mint a vadon élő menyéteké, így, ha Elizabet Anna sikeresen párosodik és ad életet utódoknak, nagyban hozzájárulhat a faj a megőrzését szolgáló erőfeszítésekhez. Az állatokat az úgynevezett reproduktív módszerrel klónozzák, ilyenkor a szöveteikből kivett sejt tartalmát injektálással, bejuttatják egy petesejtbe, amelyből eltávolították a sejtmagot, amely a DNS-t tartalmazza. Ezután a petesejtet elektromos árammal osztódásra serkentik. A petesejtet lombikban hagyják fejlődni a korai stádiumban, majd beültetik egy felnőtt nősténybe. A megszületendő állat génanyaga azéval fog megegyezni, amelyiktől a testszövet származott: klón lesz. Villa sejtjét közönséges menyét petesejtjébe juttatták be, az újdonság az volt, hogy két faj szerepelt a programban.

A leghíresebbklón, Dolly

Az elmúlt évtizedekben már több állatfajt klónoztak, az első genetikailag azonos egér 1979-ben született, de a leghíresebb Dolly, a bárány lett 1996-ban, amelyet ezzel a módszerrel klónoztak. Az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) igyekszik eloszlatni a klónozással kapcsolatos félelmeket, mondván ezek leginkább sci-fi történetekből táplálkoznak. A valóságban a klónozott állatok rendesen megszületnek, olyanok, mint az egypetéjű ikrek, csak eltérő időpontban jönnek világra. A klón nem mutáns, nem gyengébb változata az eredetinek, a donornak.   

A túlsúly és a mozgásszegény életmód is fokozza a trombózis kialakulásának esélyét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.22. 18:30

Fotó: CHASSENET/BSIP / AFP
Olyan ördögi körbe taszíthat a rendszeres sportolás hiánya, amely fokozza a kockázatot.
Tízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúaknál. Míg a 30-40 évesek körében százezer lakosból mintegy hatvannál alakul ki, addig ez a szám a 80-as korosztályban 600. Ez nemcsak a mozgásszegény, sokszor ágyhoz kötött életmóddal függ össze, hanem az idős korban gyakoribb, a véralvadást fokozó társbetegségekkel, például cukorbetegséggel vagy szívelégtelenséggel és a vérkeringés lelassulásával is – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.    A szervezet nagyon „igyekszik” megőrizni a vér alvadásának és folyékony állapotban tartásának kényes egyensúlyát. Ha viszont ez a bonyolult szabályozási rendszer megbillen, trombózis vagy vérzékenység alakul ki. Időskorban a vér fokozott alvadékonysága jellemző. Ha valahol vérrög alakul ki, és elszabadulva bekerül az érpályába, fennakadhat például a tüdőkeringésben, és kialakul a tüdőembólia – mondta Gadó Klára hematológus, belgyógyász, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója. Az életkor előrehaladtával egyre több az olyan betegség, például a tumoros betegségek, a szívelégtelelenség, a cukorbetegség és az autoimmun kórképek is, amelyek fokozzák a vér alvadékonyságát. Az idős emberek általában kevesebbet mozognak, sokuk ágyhoz kötött, a mozgásszegény életmód is hozzájárul ahhoz, hogy a vér nem kering olyan ütemesen, pang az erekben vagy éppen a kitágult visszerekben. „Ha a folyóban az áramlás nem megfelelő, akkor a hordalék jobban lerakódik a holtágak partjain, így van ez a vérekben is, könnyebben keletkezik vérrög” – érzékeltette a professzor.

Nem ugyanaz: vénás és artériás vérrög

Vénás trombózis leggyakrabban az alsó végtagon alakul ki, de a felső végtagon, a kismedencében, a hasüreg vénáiban és a tüdőben is előfordulhat. Ilyen, nem típusos megjelenéskor gondolni kell arra, hogy valami más kiváltó tényező is áll a háttérben – jegyezte meg a szakorvos.  Az agyi és a koszorús erekben, végtagokban kialakuló vérrög, ha elzárja az artériát, a mögöttes terület nem kap vért, így szövetelhalás lép fel, és kialakul a szívinfarktus, az iszkémiás stroke vagy a végtagelhalás. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágyhoz kötött, főként idősotthonokban ápolt betegek között nyolcszor gyakoribb a mélyvénás trombózis. Ugyancsak magas a kórházban kezelt betegek trombóziskockázata: az összes vénás trombózis 20 százaléka náluk fordul elő. A terápia során azt is figyelembe kell venni, hogy a vénás trombózis a betegek 30 százalékánál tíz éven belül kiújul, és azt is szem előtt kell tartaniuk az orvosoknak, hogy a tüdőembóliák mintegy 30 százaléka tünetmentes mélyvénás trombózis következményeként alakul ki. A betegség nem gyógyszeres kezelési lehetőségei között említette Gadó Klára a rugalmas pólya és az elasztikus harisnya használatát: ha valakinek visszeres a lába, vagy fekvőbeteg, esetleg műtétből lábadozik, megelőzésként is hasznos, ha ilyet visel. A Semmelweis Egészség Napok február 25-i előadásán szó lesz ennek szakszerű használatáról, a tablettás kezelési formákról, a „vérhígító” heparin injekció beadásáról, és az értorna szerepéről is, amely a visszeres lábnak és trombózis után is kifejezetten jót tesz, mivel segíti a vénás visszaáramlást. A hematológus professzor hangsúlyozta, nagyon fontos a rendszeres testmozgás, ennek hiányában ördögi kör alakulhat ki: ha nem mozgunk, elhízunk, túlsúllyal nehezebbé válik a mozgás, ami további súlygyarapodáshoz vezet, ami önmagában is fokozza a trombózis kockázatát.