Előfizetés

A belső határellenőrzés visszaállítását kísérő követelményekre figyelmeztetik Magyarországot

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.23. 13:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megint levelet hozott a postás Brüsszelből.
Öt másik tagállammal egyetemben Magyarország is levelet kapott tegnap az Európai Bizottságtól, amelyben a testület felhívja a figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartania az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elveit, amikor visszaállítja a belső határellenőrzést. Az uniós intézmény egyben felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a közösen elfogadott ajánlásoknak megfelelően járjanak el, ha korlátozásokat léptetnek életbe. Magyarországnak tíz napja van a válaszra. Ha a megadott határidőre nem hozza összhangba intézkedéseit az EU-s előírásokkal, akkor a Bizottság kénytelen lesz megfontolni a szükséges jogi lépéseket, közölte Christian Wigand szóvivő. Magyarország mellett Belgiumnak, Dániának, Finnországnak, Németországnak és Svédországnak küldött levelet a brüsszeli testület, mert ezekben az országokban ítéli aggasztónak és az uniós normákkal ellentétesnek a ki- és beutazásokat érintő szigorításokat. A tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a népegészség érdekében korlátozzák-e a szabad mozgást, de vannak bizonyos szabályok, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk. Emellett elengedhetetlen közöttük a koordináció, mivel a nem egyeztetett lépések zavart okoznak az emberek és áruk szabad mozgásában. Az EU27-ek kétszer is elfogadtak ajánlásokat arról, hogy milyen intézkedések szükségesek járvány idején a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásának a biztosítására. Didier Reynders igazságügyi, és Ylva Johnasson migrációért felelős biztos néhány napja levelet írt mind a 27 tagállam illetékes szerveinek, amelyben felhívták a figyelmüket arra, hogy egyeztessék lépéseiket, amikor a ki- és beutazások korlátozásáról döntenek.

Rekordmagasra nőtt a súlyos koronavírus-betegek száma Csehországban

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 11:12

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A kór halálos áldozatainak száma már meghaladja a 19 500-at.
Rekordmagasra nőtt a kórházban kezelt súlyos koronavírus-betegek száma Csehországban – közölte a cseh egészségügyi minisztérium. A tárca honlapján kedd reggel közzétett kimutatás szerint
a kórházakban több mint 6500 Covid-19-beteget kezelnek, akik közül 1329-nek az állapotát súlyosnak minősítették asz orvosok. A járvány tavaly márciusi kitörése óta ezek a legmagasabb kórházi számok és az utóbbi napokban folyamatosan emelkednek.

A kór csehországi halálos áldozatainak száma már meghaladja a 19 500-at. Az aktív fertőzöttek száma tovább növekszik, jelenleg a számuk 121 ezer.
A hétfői szűrések 11 233 új fertőzést mutattak ki, ami mintegy 2300-al több, mint egy hete volt.

A járvány terjedését mutató index 1,18-ra emelkedett, ami a terjedés gyorsulását jelzi. A hivatalos százpontos kockázati index 75 ponton van, ami a negyedik sáv felső határa. Az országban érvényes óvintézkedések továbbra is a legsúlyosabb, ötödik sávnak felelnek meg.
A szűrések és a laboratóriumi vizsgálatok alapján a szakértők megállapították, hogy országszerte már jól kimutatható a veszélyesebb brit változat terjedése, illetve az, hogy a fertőzés egyre inkább a fiatalabb korosztályok körében is megjelent.

A cseh vállalkozói körök igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányra, hogy enyhítse az óvintézkedéseket, nyissa meg az üzleteket, illetve a szolgáltatásokat, a kormány a helyzet mérlegelése után hétfő este úgy döntött, hogy az óvintézkedéseken egyelőre nem változtat. Nyílt vita folyik továbbra is arról, hogy visszaengedjék-e az iskolapadokba az általános iskolák alsóbb osztályainak tanulóit. Végleges döntés egyelőre nincs, a vélemények nagyon megoszlanak.

Szexuális visszaélések - Bocsánatot kért a kölni érsek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.23. 10:00
Election of the new President of the German Bishops' Conference
Fotó: ANDREAS ARNOLD
Az utóbbi hetekben a német sajtóban több vallomás volt olvasható arról, hogy egyes hívők miért léptek ki a katolikus egyházból a kölni egyházmegyében.
Az utóbbi hetekben a német sajtóban több vallomás volt olvasható arról, hogy egyes hívők miért léptek ki a katolikus egyházból a kölni egyházmegyében. Mint a Die Zeit nemrégiben beszámolt róla, olyan sokan jelezték kilépési szándékukat, hogy az illetékes hivatalnál már április végéig lefoglaltak minden időpontot, vagyis aki ki akar lépni, annak legkorábban májusban lesz lehetősége erre. Havonta ez mintegy ezer kilépést jelent. Miért éppen a kölni egyházmegyében ekkora a kilépési szándék? A papok által elkövetett szexuális visszaélések kapcsán került bírálatok kereszttüzébe az egyház konzervatív szárnyához tartozó kölni érsek, Rainer Marie Woelki. A főpap még 2018-ban egy független testületet bízott meg azzal, hogy feltárja az egyházmegyéjében történt visszaéléseket. Elsősorban azon személyeket érintette a vizsgálat, akik nem csak ismerték a bűnelkövetőket, hanem fedezték is őket. Nyilvánvalóan többségében nem alacsony rangú egyházi személyiségekről van szó. A jelentést azonban mindmáig nem tették közzé. Pedig tavaly márciusra ki is tűzték a dokumentumot ismertető sajtótájékoztató időpontját, ezt azonban végül lemondták. Ősszel aztán újabb fordulat történt az ügyben. Woelki bejelentette, új elemzés készül, de az elsőt nem hozzák nyilvánosságra. Ezzel hatalmas felháborodást keltett és természetesen nem csak az általa irányított egyházmegyében. Több médium is azzal vádolta Woelkit, hogy el akarja tussolni a szexuális visszaéléseket. A hívők egyre bizalmatlanabbak lettek az érsekkel szemben. Ennek az lett az eredménye, hogy tömegesen fordítanak hátat az egyháznak, de még 70 év felettiek is. Az okokat egy 89 éves katolikus asszony, Rena Krebs magyarázta el a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeizungnak. Mint mondta, a hívők bizalmatlanságát magyarázza az is, hogy az egyházi személyiségek közül senki sem vállalja a bátorságot, s nem áll a nyilvánosság elé elismerve azt: vétkezett. Így bocsánatért sem esedeznek az áldozatoknál. A kölni érsekségnél a papság körében is egyre nagyobb az elégedetlenség Woelkivel szemben. Tavaly év végén Dormagen település lelkipásztora, Klaus Koltermann szólította fel távozásra. Ezután azonban a helyi egyházi vezetés megfenyegette: fellépésének következményei lesznek. A plébános ezt így kommentálta a FAS-ban: „Milyennek kell lennie a katolikus egyháznak? Mint amilyen az irgalmas szamaritánusnak”. Woelki érsek ugyan nem hajlandó lemondani, de vasárnap elismerte: elkövetett hibákat és megkövette a híveket. Ugyanakkor utalt arra, az első vizsgálat eredményét nem hozzák nyilvánosságra.