Donáth László ragaszkodik a nyilvános tárgyaláshoz

Az evangélikus lelkész nem ismeri el bűnösségét. A Népszavának elmondta: szeretné, ha a vele szemben felhozott vádak valóságtartalmáról a sajtó is megalapozott véleményt alkothatna.

Folytatólagosan elkövetett szeméremsértés és aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés miatt nem jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte Donáth László evangélikus lelkészt, volt MSZP-s parlamenti képviselőt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság – adta hírül az MTI a PestiSrácok.hu nyomán. A cikk felidézte: 2019 augusztusában látott napvilágot, hogy Donáth László több nőt zaklathatott. A bíróság az ügyészség indítványa alapján, tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést az ügyben.

A Fővárosi Főügyészség a portál megkeresésére közölte, hogy a bíróság – az ügyészi indítvánnyal teljes mértékben egyezően – a vádlottal szemben aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását – amelynek végrehajtási fokozata börtön – 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A végzés ellen az ügyészség nem kéri tárgyalás tartását, de a vádlott és a védő ezt megteheti, így a végzés nem végleges – tették hozzá.

Donáth László kérdésünkre arra a fontosnak tartott körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság mindenfajta meghallgatás és személyes találkozó nélkül hozta meg döntését. A lelkész hangsúlyozta, hogy nem ítélet született, ami ellen fellebbezést lehet benyújtani, hanem olyan büntetővégzés, amit neki jogában áll nem elfogadni. Megjegyezte: a vádirat megküldése és a bíróság döntése között mindössze néhány hét telt el.

Ha a lelkész elfogadná a végzést, akkor befejeződne a procedúra, ám ezzel egyúttal a bűnösségét is elismerné. „Márpedig én nem ismerem el a bűnösségemet” – jelentette ki Donáth László. Ezért inkább, ahogyan fogalmazott, a nehezebb utat választja. Nem fogadja el a bírósági végzést, ragaszkodik a nyilvános tárgyaláshoz. A lelkész azt szeretné, ha bárki – a sajtó munkatársai is – jelen lehetnének a tárgyalóteremben, és a per során mindenki megalapozott véleményt alkothatna arról, hitelesnek tartja-e a vele szemben felhozott vádakat.